Hirdetés


Hirdetés

Hírek
A KSH jelentése az építőiparról PDF Nyomtatás E-mail

2012 áprilisában tette közzé a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) jelentését az építőipar 2011. évi teljesítményéről.

Skills_matter_LG

A kiadvány adatai több témakörből (építőipar, gazdasági és nonprofit szervezetek, munkaerőpiac, árak) származnak, melyek publikálása, részletezettsége eltérő.

A KSH építőipari jelentése ide kattintva tekinthető meg.

ksh_logo

 
Új, független szaklapot indít a MÉGSZ PDF Nyomtatás E-mail

Tagjai és a szakma szolgálatára Épületgépész címmel új szaklapot indít a Magyar Épületgépészek Szövetsége

 

Tisztelt Kolléga!

Tájékoztatjuk, hogy a 21 éve a Magyar Épületgépészek Szövetsége lapjaként megismert és akként elfogadott Magyar Installateur ez év elejétől új vállalkozás tulajdonába került. Az új kiadó és a MÉGSZ elnöksége nem állapodott meg a lap közös szerkesztésére és előfizetésére vonatkozóan.

A Magyar Installateurt a tulajdonosváltás után is igyekeztünk szövetségünk lapjaként megőrizni. Mivel azonban a lapot az eddigi tulajdonosváltásoktól eltérően, nem egy szakmasemleges lapkiadó cég, hanem egy épületgépészeti befektetői kör vásárolta meg, további kiadása szakmailag független lapként a MÉGSZ mint többségi tulajdonos irányítása mellett lett volna biztosított. Az új tulajdonosi kör számára tett vételi ajánlatunkra adott eltúlzott viszontajánlat azonban nem volt elfogadható a számunkra.

Mivel a fenti ok miatt a lap korábbi szakmai függetlenségét nem sikerült helyreállítani, a MÉGSZ nem adhatja nevét a laphoz. Helyette olyan új, valóban saját és független szaklapot alapít, amelyben szabadon adhatunk hírt a szakma és a szövetség életéről és amely a korábbinál hatékonyabban fogja a szakmát szolgálni és céljainak elérését támogatni.

Lendületes, bizakodó, a szakma művelőit becsülő, velük érdemi párbeszédre törekvő szaklapot fogunk eljuttatni tagjainkhoz ingyenesen, a szakmabeliekhez pedig előfizetéssel. A lap pozitív hagyományainak, értékeinek a MÉGSZ is örököse, ezért azokat az új szaklapunkban továbbépítjük.

Az Épületgépész számainak megjelenéséről a www.megsz.hu honlapon tájékozódhat a következő hetekben, hónapokban.

Tisztelettel kérjük az új laphoz bizalmát és támogatását.

 

Üdvözlettel:

a Magyar Épületgépészek Szövetsége elnöksége

 

 
Gondolatok a Kéménykonferencia kapcsán PDF Nyomtatás E-mail

Gyárfás Attila írása:

A VII. Országos Kéménykonferencián a MÉGSZ képviseletében Gyárfás Attila elnöki tanácsadó hét javaslatot tett a vitás kérdések megoldására. A konferencia záróülésén a résztvevők többsége azonban egy kivételével nem szavazta meg a javaslatok zárónyilatkozatba kerülését. Szubjektív tudósításunk és a MÉGSZ javaslatai:

A konferencia meghirdetett célkitűzése, a „szakma” összefogásának szükségessége, az évek óta húzódó vitás kérdések tisztázása és a megoldások közös keresése, vitathatatlanul támogatandó. A konferencia szakmai programja azonban csak részben felelt meg a kitűzött célnak.

Az elhangzott előadások szakmailag színvonalasan tárgyalták a tüzelőberendezések biztonságos és hatékony működtetésének feltételeit, az un. „kéményáramkör” fenntarthatóságának feltételei alapján. Több megközelítésből hallhattunk előadásokat a zárt térben üzemeltetett tüzelőberendezések biztonságát alapvetően meghatározó égési levegőellátás és az égéstermék elvezetés elméleti és tervezési kérdéseiről. Több előadás utalt azonban arra is, hogy ezek szempontok nem mindig érvényesülnek a gyakorlatban. Részben azért, mert a jogszabályok, ebben a vonatkozásban gyakran nem egyértelműek, ezért betartatásuk sem következetes.

Közismert, hogy a hatályos építési jogszabályok részben elavultak, nem támogatják, vagy igen nagy késéssel követik a korszerű, energiahatékony építészeti kialakításokat, eljárásokat. Sajnos ide kell sorolni a kémények kialakításával és üzemeltetésével, ellenőrzésével kapcsolatos jogszabályokat is. Meg kell jegyezni, hogy ezen a helyzeten nem sokat segített az új, egyébként szorosan szakmailag nézve, előremutató MSZ 845 szabvány sem.

Ez utóbbi szempontból nagyon sajnálatos, hogy Soltész Ilona a Belügyminisztérium főosztályvezető helyettese „Az épületek tervezését érintő aktuális jogszabályi változások” c. előadása elmaradt. A jóváhagyás előtt álló OTÉK-módosítás és a tervezett kéményseprésről szóló törvény koncepciója ismertetésének elmaradása jelentős vesztesége volt a konferenciának.

A megfelelő jogszabályi környezet megteremtése mellett a konferencia napjaink két kiemelkedően fontos feladatára hívta fel a figyelmet. Az egyik elsősorban műszaki jellegű, a hazánkban százezres nagyságrendben működő gyűjtőkémények biztonságossá és egyáltalán használhatóvá tétele. Ezek a lakóépületek potenciális veszélyforrásaivá váltak az elmúlt évek alatt, egyrészt a rendszeres karbantartásuk elmaradása, másrészt a lakások energiamegtakarítást célzó szigetelése, légtömörré tétele miatt. Megszűnt a lakóterek természetes szellőzése, sőt a különböző gépi elszívók beépítése következtében a „szellőzés” sok esetben a nyitott tüzelőberendezések kéményein keresztül, égéstermék visszaáramlását eredményezve történik. Ezt a veszélyt tovább fokozza a kandallók, vagy más, szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett nyitott kályhák, kazánok pl. gázkazánokkal, gázvízmelegítőkkel egyidejű üzeme. Égetően fontos feladat tehát a többszintes lakóépületek gyűjtőkéményei működésének biztonságossá tétele, de a kor követelményeinek megfelelő energiahatékony fűtési rendszerekkel együttüzemelve. A legnagyobb akadály itt a felújítások pénzügyi hátterének hiánya. Állami segítség nélkül a feladat megoldhatatlannak tűnik.

A másik, napjaink legaktuálisabb kérdése az ún. megújuló energiaforrások használata lakóépületekben. A Kéménykonferencia programja természetesen ez alatt a biomassza, elsősorban a fatüzelés kérdéseire összpontosított. Kéményseprőknek, kivitelezőknek és kémény gyártóknak hálás téma, mert ezekhez biztosan kell kémény, méghozzá a viszonylag nagyfokú terhelés miatt jó minőségben és gyakori ellenőrzést, tisztítást igényelve. Mellette szóló érv a vezetékes energiaellátástól való függőség megszüntetésének lehetősége is. Az érintettek nyilvánvaló piaci érdekeltsége mellett azonban elhangzottak e tekintetben más, megszívlelendő szempontok is. Mindenekelőtt a levegő szennyeződés nagyfokú növekedése a sűrűn beépített településeken belül. Súlyosbítja a helyzetet, hogy ezekben a tüzelőberendezésekben gyakran háztartási hulladékot is elégetnek. A szilárd tüzelőanyaggal történő tüzelés, mint a gáztól való függőség megszüntetése, természetesen kevéssé megvalósítható többszintes épületekben, mert ezek nem rendelkeznek az ehhez szükséges adottságokkal (tartalék tüzelőberendezés, kémény, tüzelőanyag tárolás, hamu kezelése stb.), de az ott lakók sem szívesen mondanak le a tiszta, automatikus fűtési módok kényelméről. A szilárd tüzelőanyaggal történő tüzelés városi, többszintes épületekben tehát tartalék fűtésként, általános megoldásként sem értékelhető. Ebben a tekintetben a többlakásos, többszintes épületekben a csupán tartalék kéményekhez való ragaszkodásnak sincs értelme. Jobb lenne tartalék fűtésről beszélni.

Hiányzott a konferencián az ingatlanok tulajdonosainak hangja. Nem vettek részt a lakóközösségek képviselői, sőt ingatlanforgalmazók sem. Az ő véleményük, az ő érdekeik árnyalhatták volna az előadások többé-kevésbé azonos irányultságát, mert ugye a szolgáltatásokat ők fizetik.

A Kéménykonferencia, hagyományosan, ajánlások megfogalmazásával zárult. A konferencia résztvevői ezúttal is javaslatot tehettek az elhangzottak kiegészítésére vagy a fennálló problémák megoldására. Az írásban benyújtott javaslatokat a konferencia szervező bizottsága szerkesztett formában, egyenként terjesztette a konferencia elé és szavaztatta meg a jelenlévőkkel. A többséget kapott ajánlások kerülhettek be a konferencia záródokumentumába.

A Magyar Épületgépészek Szövetsége (MÉGSZ) képviselőjeként, a MÉGSZ nevében összesen hét javaslatot tettem. Sajnálatos azonban, hogy a döntően kéményseprő-ipari közszolgáltatók képviselőiből álló résztvevők, egy javaslat kivételével, ezeket nem szavazták meg. Kifogásaik egyik esetben sem valódi szakmai szempontok voltak, sokkal inkább a kialakult piaci pozíciójuk gyengítésétől féltek. Őrzik a közszolgáltató kialakult, megfellebbezhetetlen véleményalkotási jogát, úgy a tervezés, mint a kivitelezés és a felülvizsgálat, karbantartás területén. Nem ismerik el a nem közszolgáltatónál alkalmazott, más kéményseprő mester, vagy kéményszerelő szakember piaci tevékenységét sem. Ezek árát végső soron természetesen az ingatlan használója fizeti – nem mindig megindokolhatóan.

A MÉGSZ benyújtott javaslatait tartalmazó hozzászólást tájékoztató jelleggel itt közöljük.

 

Gyárfás Attila elnöki tanácsadó

Magyar Épületgépészek Szövetsége

 

Leikauf Tibor levele:

Honlapunkon április 4-én tettük közzé Gyárfás Attila a MÉGSZ elnöki tanácsadója „Gondolatok a Kéménykonferencia kapcsán” c. szubjektív tudósítását és előterjesztett javaslatait. Az írás nem maradt reakció nélkül, Leikauf Tibor a Baranya Megyei Kéményseprő Ipartestület elnöke válaszlevélben fogalmazta meg véleményét.

Leikauf Tibor levelét ide kattintva tekintheti meg!

 

 

Válasz Leikauf Tibornak:

A MÉGSZ-képviselet szabályos volt a Kéménykonferencián

Leikauf Tibornak a „További gondolatok a Kéménykonferencia kapcsán” írt véleményével kapcsolatban a formális felhatalmazást illetően az alábbi tájékoztatást adom:

A Magyar Épületgépészek Szövetsége alapszabálya értelmében: „Az elnök az egyesület eredményes működése érdekében … tanácsadót bízhat meg munkavégzéssel.”

Gyárfás Attilának mint elnöki tanácsadónak tehát 2007 óta teljes körű – az elnökség által jóváhagyott –, szabályos felhatalmazása van az elnöktől arra, hogy a Magyar Épületgépészek Szövetségét a gázszolgáltatással és kéményseprő-ipari témákkal kapcsolatban képviselje. Az elnökségnek és az elnöknek rendszeresen beszámol munkájáról és az elnökség által megvitatott és jóváhagyott álláspontot képvisel.

Az elnökség és Gyárfás Attila a szövetség rendezvényein, közgyűléseken, szekcióüléseken, kibővített elnökségi üléseken rendszeresen tájékoztatást ad a tagság szélesebb körének és meghallgatja az ott elhangzott javaslatokat, melyeknek nagy részét beépíti a szakmai érdekvédelmi munkába. Az elmúlt években Gyárfás Attila érdekvédelmi beszámolóit a szövetség legmagasabb fóruma, a közgyűlés egyhangú többséggel támogatta.

Az utóbbi években rendszeresen beszámolókat és cikkeket közöltünk a szaksajtóban érdekvédelmi munkánkról, és ezeket eljuttattuk a tagokhoz. Honlapunkon és a tagoknak írt leveleinkben folyamatosan megadjuk azokat az elérhetőségeket, amelyeken keresztül a tagság eljuttathatja javaslatait és véleményét a szövetség elnökségéhez és Gyárfás Attilához is.

Tehát nem csak Gyárfás Attila formális felhatalmazása és annak alapján a képviseleti tevékenysége szabályos, hanem a munkájával kapcsolatos alulról építkező álláspont-kialakítás és nyilvánosság is erőteljesen jelen van.

 

Bozsó Béla ügyvezető

Magyar Épületgépészek Szövetsége

 

 

Módosítás dátuma: 2012. május 29. kedd, 08:22
 
Jelentős látogatottság az ENEO konferencián PDF Nyomtatás E-mail

ENEO_-_Stand

2012. április 18-20. között a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban került megrendezésre a 31. Nemzetközi építőipari szakkiállítás. A CONSTRUMA-n a megújuló energiaforrások alkalmazása kapott kiemelt szerepet a D-pavilonban berendezett ENEO betétkiállításon.

ENEO_T1

Április 19-én a Megújuló Energia és Épületvillamossági Szakmai Nap keretében a Magyar Épületgépészek Szövetsége konferenciát tartott más szakmai szervezetekkel együttműködve. A „Megújuló energiát hasznosító épületgépészeti rendszerek megvalósítási és üzemeltetési tapasztalatai” c. rendezvényen több mint 200, a téma iránt érdeklődő épületgépész vett részt.

ENEO_Szp

A konferenciát Domonkos László, a MÉGSZ alelnöke nyitotta meg köszöntő beszédével, majd átadta a szót Szép Istvánnak, a Penta-Klíma Kft. ügyvezetőjének, aki az ivóvíz hőtartalmának fűtési célú hőszivattyús hasznosítását mutatta be az Újszilvás községben történt pályázati beruházás példáján keresztül. Ezt követően Csapó Imre a Greentechnic Kft. képviseletében, szintén egy megvalósult projektről, egy Zuglói 286 lakásos társasház termodinamikus szolár HMV rendszeréről számolt be, kitérve a termodinamikus szolárrendszerek magyarországi üzemeltetési tapasztalataira is. Varga Pál a MÉGNAP elnöke nagy érdeklődésre számot tartó prezentációjában a 10 legfontosabb dolgot vette számba, amire egy napkollektoros rendszer megvalósításakor ügyelni kell.

ENEO_Szalontai

Negyedik előadóként Szalontai Gábor a Szalontai RGB Bt. ügyvezetője, a Magyar Pellet Egyesületről szóló beszámolóját követően négy esettanulmánnyal alátámasztva mutatta be a 15-400 kW teljesítménytartományban működő pelletes fűtési rendszereket. Végezetül Zalai Ottó, a Buderus Hungária Fűtéstechnika Kft. mérnöke prezentációjában a zalaegerszegi Faipari Inkubátorházban beüzemelt faapríték-tüzelésű berendezést és az ehhez kapcsolódó beruházást mutatta be a tervezéstől egészen a megvalósításig.

ENEO_-_Zolnai

A rendezvény látogatottsága jelzi, hogy a megújuló energia épületgépészeti hasznosításának gyakorlati megközelítése aktuális és érdeklődésre számot tartó konferenciatéma. 2013-ban a HUNGAROTHERM keretében hasonlóan tartalmas szakmai programmal várjuk Önöket!

Módosítás dátuma: 2012. május 07. hétfő, 11:25
 
Korszerű szivattyúk a házi vízellátás és öntözés területén PDF Nyomtatás E-mail

wilo_szalag

A házi vízművek akár öntözésre, akár szürkevíz felhasználásra egyre népszerűbbek a lakosság körében. Az emelkedő víz-és csatornadíjak ismeretében ez nem meglepő, egyre rövidülő megtérüléssel lehet számolni kutak, ciszternák, illetve öntöző, vízellátó rendszerek építése, telepítése esetén.

Ma már egy családi ház vízellátásában is komplex rendszerekkel találkozhatunk, hiszen egy kútból történő öntözés, vagy alacsony nyomású hálózati víz nyomásfokozása mellett, olyan összetettebb, talaj- és csapadékvizet felhasználó rendszerekre is igény van, ahol már külső vezérlő- és felügyeleti eszközök alkalmazása szükséges.

wilo_jet

A WILO SE a világ egyik vezető szivattyúgyártója, a jó minőségű önfelszívó, normál szívású és mélykúti szivattyúk mellett korszerű, komplex vezérlésekkel is rendelkezik kínálatában. Házi vízellátásban népszerűek az önfelszívó szivattyúk WJ, illetve MC sorozata, amelyek legfeljebb 7-8 m mélyről képesek a vizet kiszivattyúzni fúrt, vagy ásott kútból, illetve ciszternából. A Wilo-Jet WJ szivattyúkkal egyszerűen megoldható egy hétvégi ház vízellátása, illetve kézi locsolás vagy egy kisebb öntöző rendszer táplálása, hiszen a szállított vízmennyiség 2-3 m3/h, 3-4 bar nyomás mellett. Nagyobb, automatikus üzemű öntöző rendszerek nyomásfokozására javasolt inkább a MultiCargo MC sorozat, ahol a térfogatáram 3-5 m3/h, 4-5 bar nyomás mellett. Normál szívású szivattyúk, a MultiPress MP sorozat pedig hasonló teljesítménnyel, hálózati víz nyomásfokozására, illetve ciszternából történő vízellátásra, amennyiben hozzáfolyást tudunk biztosítani a szivattyú szívóoldalán.

wilo_twu

Abban az esetben, ha a vízszint a talajhoz képest 8 méternél lejjebb van, azt a kútba leengedett TWU sorozatú búvárszivattyúval lehet kiszivattyúzni. Népszerűek a 3” és 4” méretben készülő szivattyúk, megfelelő homoktartalom tűréssel, jó hatásfokú hidraulikával. Teljesítményük 24 m3/h térfogatáramig, és 22 bar nyomásig terjed, ami bőségesen elegendő családi házak és társasházak környezetében történő alkalmazásra. Előre szerelt kivitelben a KTWU sorozat kapható, teljesítménytől függően 20, 25, illetve 30m villamos kábellel és villásdugóval, illetve tartókötéllel szerelve – így a helyszínen egyszerűen telepíthető, villamos szerelést nem igénylő szivattyúról van szó, ami a nyomóvezeték megépítését követően kézi üzemben már indítható is.

wilo_hwj

A vízellátásra alkalmas vezérlések között egyaránt megtalálhatók az egyszerűen telepíthető berendezések, mint például a nyomáskapcsolót, szárazon futás elleni védelmet, és 24 illetve 50 literes légüstöt összeszerelve tartalmazó Hidrofor automatika készlet, vagy a Fluidcontrol nyomáskapcsoló és áramlásőr – mindkettő alkalmazása esetén biztosítható a teljesen automatikus üzem, a szivattyú vízhiányvédelmének biztosításával. A komfortosabb megoldást kedvelőknek az új fejlesztésű ElectronicControl a megfelelő választás, amely a szivattyú fordulatszámának szabályozásával állandó nyomást tart a nyomóvezetékben, függetlenül a vízelvétel mennyiségétől. Azok számára, akik összetett, több szivattyúból álló vízellátó rendszert szeretnének (pl. egy kútból tartályt tölteni és onnan nyomásfokozni), külső kapcsolódobozzal rendelkező vezérlés szükséges, úszókapcsolókkal, szondákkal, nyomáskapcsolóval felszerelve. Ezek a berendezések már külső motorvédelmet is tartalmaznak, népszerű típusok az ESK 1 és az EC-Drain.

Általános szabályként elmondható hogy házi vízellátásra a vezérlés típusától függetlenül javasolt légüst alkalmazása, a szerelvények védelme és a szivattyú kapcsolási számának csökkentése végett, míg öntözési feladatoknál ez nem feltétlenül szükséges.

A fent említett termékek megtalálhatók a Szivattyúk a házban és ház körül kiadványunkban, amely a honlapunkról letölthető.

 

Wilo Magyarország Kft.

2045, Törökbálint, Torbágy u. 14.

www.wilo.hu

Módosítás dátuma: 2012. május 04. péntek, 16:57
 
További cikkeink...
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Következő > Utolsó >>

6. oldal / 9