Hirdetés


Hirdetés

Hírek
Több milliárdos fejlesztés a 65 éves HAJDU cégcsoportnál PDF Nyomtatás E-mail

A HAJDU cégcsoport október 13-án ünnepélyes üzemátadó rendezvényén számolt be arról a több milliárdos komplex fejlesztési csomagról, melyet 2015 és 2017 között valósított meg. A vállalatcsoport vezetői és vendégei ezen alkalommal ünnepelték a HAJDU fennállásának 65. évfordulóját.

A teljes beruházási csomagot 5,4 milliárd Ft-ból valósította meg a cégcsoport, amelynek finanszírozása a jelentős önerő és hitel mellett kiegészült a Nagyvállalati Beruházási Program által nyújtott 680 millió forint támogatással.

Marczinkó Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, méltatta az elkészült beruházásokat. „A mai napon egy olyan sikeres vállalatcsoport újabb fejlesztésénél lehetünk jelen, amely már hosszú ideje stabilan működik, és olyan nagy múltú autógyárak beszállítója, mint a Ferrari és a Mercedes Benz.” A helyettes államtitkár közölte: a vállalatcsoport ezzel a beruházással tovább bővíti préskapacitását, elősegíti a technológiai fejlődését, valamint fejleszti szerszámtervezői és -gyártói képességét. Mindezt pedig úgy teszi, hogy folyamatosan korszerűsíti a termelést, megfelelő piaccal rendelkezik, illetve együttműködik szakiskolákkal és egyetemekkel a megfelelő szakember-utánpótlás érdekében. Marczinkó Zoltán hozzátette: a magyar tulajdonú társaság az elmúlt 12 év során offenzív fejlesztési politikával 5 milliárd forintos árbevételű cégből 13,5 milliárdos cégcsoporttá nőtte ki magát.

Novotni Lajos, a HAJDU Cégcsoport Igazgatóságának elnöke kiemelte, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően a cégcsoport versenyképessége jelentősen nőtt és a térségben 150 új munkahelyet teremtettek. Beszédét Novotni Lajos díjátadóval zárta: a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. nevében díjazta a Vaillant Group-ot, a cég legrégebbi OEM partnerét, a Hajdu Vostok Plc.-t, a legdinamikusabban fejlődő regionális partnerét, a Szatmári Kft.-t, mint legnagyobb belföldi partnerét és az ISD Dunaferr Zrt.-t, legnagyobb beszállító partnerét.

A megnyitót követően Marczinkó Zoltán, vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár és Novotni Lajos, a HAJDU Cégcsoport Igazgatóságának elnöke a nemzeti szalag átvágásával közösen adták át a beruházás részeként megvalósult új gyártócsarnokot.

A HAJDU Autotechnika Ipari Zrt. - amely nagynevű autógyárak megbecsült beszállítója - az említett időszakban igen jelentős, 4,5 milliárd Ft értékű beruházási csomagot valósított meg. Meghatározó piaci szereplőként legfőbb célja volt a kapacitások bővítése és a technológiák korszerűsítése. A projektben egy közel 4500 m2 alapterületű új gyártócsarnokot létesítettek. Szintén a projekt részeként 400 millió forint értékben hajtott végre fejlesztést a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt., az összeg 7 új terméksor bevezetését támogatta. A jelentős hazai piac mellett a cég külföldön is igen eredményes, több mint 35 országba exportálja magas minőségű, megbízható termékeit. A HAJDU az állandó fejlődésben látja a jövőt, így a beruházások a szélesebb termékkínálat mellett a kapacitásbővítésre és a képességek fejlesztésére is koncentrál.

Ugyancsak a cégcsoporthoz tartozó HAJDU Infrastruktúra Szolgáltató Zrt.-nek az energetikai hatékonyságot és a dolgozói munkakörülményeket javító és a fejlesztéseket támogató beruházások megvalósítására 0,5 milliárd Ft állt rendelkezésére.

Képes beszámolónk:

HAJDU 01

HAJDU 02

HAJDU 03

HAJDU 04

HAJDU 05

HAJDU 06

HAJDU 07

HAJDU 08

HAJDU 09

HAJDU 10

HAJDU 11

 
Képes beszámoló a VII. Ipari és Technológiai Szakmai Napról PDF Nyomtatás E-mail

Október 10-én tartottuk Budapesten, az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban a VII. Ipari és Technológiai Szakmai Napunkat.

A rendezvényen délelőtt szakmai előadások hangzottak el, a szünetekben pedig a témában érintett cégek kiállítását tekinthették meg az érdeklődők.

A délutáni program ez alkalommal a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű megtekintése volt, így ebéd után külön busz vitte a vendégeket a helyszínre.

Itt Sámson László hulladékkezelési igazgató tartott rövid, ám annál érdekesebb előadást a Hulladékhasznosító történetéről és a hulladékégetés folyamatairól, majd a körbevezetés során a saját szemünkkel is láthattuk, hogyan lesz a haszontalan szemétből hasznos energia.

Képes beszámolónk:

2017 IPARI 01

2017 IPARI 02

2017 IPARI 03

DSC04336

2017 IPARI 05

2017 IPARI 06

2017 IPARI 07

2017 IPARI 09

2017 IPARI 10

2017 IPARI 11

2017 IPARI 12

Módosítás dátuma: 2017. október 13. péntek, 15:51
 
A Belügyminisztérium blokkolta az új MBSZ kiadását PDF Nyomtatás E-mail

A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátók szervezetei támadják a Gázipari Műszaki Szakbizottság által benyújtott javaslatot a Műszaki Biztonsági Szabályzat (MBSZ) módosítására. A MÉGSZ és a szakbizottságban képviselt szervezetek tizenöt éve kitartóan küzdenek az égéstermék-elvezetéssel kapcsolatos tevékenységek modernizált szabályozásáért, amelyet újra meg újra lelassít a különféle kéményseprő szervezetek fellépése.

A szakbizottságnak a Nemzetgazdasági Minisztérium számára 2016 decemberben benyújtott javaslata több szerkesztési változtatás mellett két lényeges változtatást tartalmaz. Az egyik a konyhai gáztűzhelyek helyiségeinek szellőztetésére a hatályos szabályozás túlságosan megengedő jellegét kívánja némileg szigorítani. A másik javaslat az égéstermék-elvezetés tervezését, létesítését és ellenőrzést érintően mindössze egy új szóhasználat, az égéstermék-vezető fogalom bevezetése. Anélkül, hogy a jelenleg is hatályos eljárási rend változna.

Az égéstermék-elvezetés ellenőrzési és műszaki vizsgálati tevékenységek elvégzésének rendje az MBSZ-t magába foglaló 11/2013.(III.21.) NGM és a kéményseprő-ipari tevékenységet szabályozó 21/2016.(VI.19.) BM rendeletekből következik. A szakbizottságnak a 11/2013.(III.21.) NGM rendelet módosítására 2016-ban benyújtott javaslata tehát ebben a tekintetben nem tartalmaz érdemi változtatást. Az új szóhasználat (égéstermék-vezető) csak a jobb érthetőséget szolgálja. A javaslat csak a GAD, az európai gázkészülék-irányelv (2018-tól, GAR, gázkészülék rendelet) hatálya alá tartozó, a gázkészülék részeként tanúsított elemeket javasolja közérthetőbben megkülönböztetni a Kéménytörvény és az építési termék rendelet (CPR) hatálya alá tartozó égéstermék-elvezetőktől.

Megjegyezzük, hogy a különféle kéményseprő szervezetek attól való aggálya, hogy a hatályos rendelet betartása következtében az égéstermék-elvezetők ellenőrzése megszűnne, és emiatt a lakosság biztonsága veszélybe kerülne, alaptalan.

Alaptalan elsősorban azért, mert a gázkészülékek rendszeres karbantartása lényegesen sokrétűbb ellenőrzést tartalmaz, mint amit a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó szolgáltató végez. Tehát a kéményseprő szolgáltató tevékenysége alól kivont, a gázkészülék karbantartását követő második ellenőrzés csak a bürokráciát növeli, és a gázfelhasználó fölösleges zavarását okozza.

Alaptalan az a megállapítás is, hogy az érintett készülékek (többlet)karbantartásának költsége aránytalanul terheli a felhasználókat, megszűntetve ezáltal a rezsicsökkentés előnyeit. A rezsicsökkentés ugyanis kizárólag az ingyenessé tett sormunkára vonatkozik. A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó cég a megrendelésre végzett ellenőrző és vizsgáló tevékenységért díjat számol föl, ami többletköltség.

Az MBSZ-t is magába foglaló 11/2013.(III.21.) NGM rendelet a sormunkával kapcsolatosan nem tartalmaz semmiféle szabályozást. A sormunkával a módosítási javaslat sem foglalkozik.

Felméréseink szerint a 11/2013.(III.21.) NGM rendelet alapján a kéményseprő szolgáltatás alól kivont berendezések aránya az összes legálisan létesülő vagy üzemelő berendezést figyelembe véve, legfeljebb 7-8 %. Ez a mennyiség nem jelentheti a kéményseprők szerepének aránytalan csökkentését. Viszont a szabálytalan szerelések kb. 50% mértékűre becsült hányadát jelentősen csökkenthetné, ha a kétévenként esedékes sormunka keretében a kéményseprő ellenőrizné a készülék rendszeres karbantartásának elvégzését.

Sajnálatos, hogy az új MBSZ kiadása most azért késik, mert a tárcaközi egyeztetés eredményeként a Belügyminisztérium a kéményseprő-ipari szervezetek - véleményünk szerint alaptalan kifogásaira alapozva -, nem járult hozzá a rendelet közzétételéhez. A szakbizottság részletes indoklást adott minden kifogásra, cáfolva azok hitelességét. Az Nemzetgazdasági Minisztérium azonban további egyeztetést tart szükségesnek.

Az alábbiakban a könnyebb eligazodás céljából fölsoroltuk azokat a tevékenységeket, ahol gázfelhasználó berendezések létesítése és üzemeltetése során a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónak a hatályos jogszabályok szerint szerepe van. De felsoroltuk azokat a tevékenységeket is, aminek során a kéményseprő-ipari tevékenységet végző személy vagy szervezet a 11/2013. (III.21.) NGM rendelettel szemben, esetenként hatáskör nélkül beavatkozik a létesítési, üzemeltetési folyamatba.

  1. A kéményseprő-ipari tevékenységet végző előzetes ellenőrzése kötelező, ha a felhasználói berendezés tervköteles létesítéséhez, átalakításához vagy a gázkészülék cseréjéhez, részben vagy egészben a meglévő égéstermék-elvezetőt (kéményt) tervezik igénybe venni. Az előzetes ellenőrzést az ingatlan tulajdonosa vagy a nevében eljáró üzemeltető, tervező, kivitelező rendeli meg a helyileg illetékes kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónál.
    Az ellenőrzési munka ellenértéke nincs szabályozva.
  2. A kéményseprő-ipari tevékenységet végző előzetes ellenőrzése szükségtelen, ha a tervezett létesítéssel, átalakítással vagy készülékcserével kialakított felhasználói berendezés égéstermékének szabadba történő kivezetésére nem tervezik a meglévő égéstermék-elvezető felhasználását. (11/2013.(III.21.) NGM rendelet)
  3. A tervezett égéstermék-elvezetés műszaki megoldásának, kéményseprő-ipari tevékenységet végző általi előzetes tervfelülvizsgálata nem kötelező, de megrendelhető a helyileg illetékes kéményseprő-ipari tevékenységet végző szervezetnél (tervezői felelősség). A tervfelülvizsgálat díjköteles tevékenység.
  4. A kéményseprő-ipari tevékenységet végző utólagos, a kivitelezést követő helyszíni vizsgálata kötelező, ha a gázfelhasználói berendezésben keletkező égéstermék szabadba történő kivezetése részben vagy egészben égéstermék-elvezetőn keresztül történik. Kivéve, azaz az utólagos ellenőrzés nem kötelező:
    a)
    ha a felhasználói berendezésben keletkező égéstermék szabadba történő kivezetése teljes egészében, a gázkészülék részeként tanúsított (CEN/TR 1749) égéstermék-vezetőn (a módosítási javaslatban szereplő új szóhasználat) keresztül történik, valamint

    b) egyszerűsített készülékcsere esetében, ha a csere a korábbival azonos működési elvű és teljesítményű új tüzelőberendezésre történik, vagy tervező nyilatkozik az égéstermék-elvezető és a gázkészülék biztonságos együttműködéséről. (21/2016.(VI.19.) BM rendelet) Az ellenőrzést az ingatlan tulajdonosa vagy a nevében eljáró kivitelező rendeli meg a helyileg illetékes kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónál.
    A helyszíni vizsgálat díja nincs szabályozva.
  5. A 21/2016. (VI.19.) BM rendelet szerinti sormunka minden, a rendeletben szabályozott felhasználási helyen kötelező, de amennyiben az üzemeltető (tulajdonos) dokumentáltan (kiviteli terv, felülvizsgálati jkv.) igazolni tudja, hogy az üzemelő felhasználói berendezésben keletkező égéstermék szabadba történő kivezetése teljes egészében, a gázkészülék részeként tanúsított (CEN/TR 1749) égéstermék-vezetőn keresztül történik és a gázkészülék előírt (legfeljebb 2 éven belül) kötelező karbantartása megtörtént, akkor a BM rendeletben előírt vizsgálatoktól el lehet tekinteni. Ezzel a feladattal tehát bővíteni kellene a 21/2016.(VI.19.) BM rendelettel szabályozott sormunkát.
    A sormunka díjmentes tevékenység.

2017. szeptember 18.

Gyárfás Attila
ügyvezető elnök, Magyar Épületgépészek Szövetsége
A MÉGSZ képviselője a Gázipari Műszaki Szakbizottságban

A Gázipari Műszaki Szakbizottság működése és feladatai
11/2013.(III.21.) NGM rendelet, 14. §

(1) A Műszaki Biztonsági Szabályzat célja, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó berendezések, technológiák tervezése, létesítése, használatbavétele, üzemeltetése, cseréje, átalakítása, javítása, áthelyezése, felülvizsgálata és megszüntetése során betartandó, a megfelelő biztonsággal és megbízhatósággal kapcsolatos műszaki követelményeket meghatározza.

(2) A Műszaki Biztonsági Szabályzat módosításának előzetes szakmai egyeztetését a Gázipari Műszaki Szakbizottság (a továbbiakban: Szakbizottság) végzi. A Szakbizottság a Műszaki Biztonsági Szabályzatot szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente felülvizsgálja, és véleményezi a Szakbizottsághoz beérkezett módosítási javaslatokat. A Műszaki Biztonsági Szabályzat felülvizsgálatára vagy módosítására vonatkozó javaslatát a Szakbizottság az iparügyekért felelős miniszter részére megküldi.

(3)15 A Szakbizottság összetételét a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala javaslatára az iparügyekért felelős miniszter határozza meg. A szakbizottsági tagokat az iparügyekért felelős miniszter a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala javaslatára öt év időtartamra bízza meg.

(4)16 A Szakbizottság maga dolgozza ki működési szabályzatát és tagjai közül öt év időtartamra megválasztja a Szakbizottság elnökét.

A Szakbizottságba 1-1 főt delegáló szervezetek:

     Budapest Főváros Kormányhivatal
     Földgázelosztói Együttműködési Fórum
     Magyar Épületgépészek Szövetsége
     Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete
     Magyar Mérnöki Kamara, Gáz- és Olajipari Tagozat
     Magyar PB Gázipari Egyesület

A Szakbizottság megválasztott elnöke: Blazsovszky László, MMK

A szakbizottság kiegészítése

A Gázipari Műszaki Szakbizottság kiegészítése az Épületgépész-ben és a www.megsz.hu honlapunkon közzétett, „A Belügyminisztérium blokkolta az új MBSZ kiadását” című cikkünkhöz:

1.
A cikk úgy fogalmaz, hogy a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet alapjána kéményseprő szolgáltatás alól kivont berendezések aránya az összes legálisan létesülő vagy üzemelő berendezést figyelembe véve, legfeljebb 7-8 %.
Ez annyiban pontatlan, hogy a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónak eddig sem volt felhatalmazása arra, hogy a gázkészülék irányelv hatálya alatt [a 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet alapján] tanúsított gázfogyasztó készüléket és annak részét képező, részeként tanúsított „égéstermék-vezetőt” ellenőrizze, amennyiben annak üzeme nem érinti a 2015. évi CCXI. törvényben definiált „égéstermék-elvezető” üzemét.
A kéményseprő-ipari tevékenységet a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény az abban megfogalmazott „égéstermék-elvezetőre”, mint építési termékre vonatkozóan szabályozza. A 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet nem vonja ki a kérdéses gázfogyasztó készülékek (így azok részeként tanúsított égéstermék-vezetőinek) ellenőrzését a kéményseprő-ipari tevékenység köréből, mert azok ellenőrzése jogszabályi felhatalmazás hiányában eddig sem tartozott és jelenleg sem tartozik a feladatai közé.

2.
A kéményseprő-ipari tevékenységet végző által végzett „előzetes ellenőrzésfogalmatsem a 99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet, sem a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet nem tartalmazza, tehát nem kötelező. Az MBSZ csak javasolja a cikk 1. fejezetében körülírt esetekben.

3.
A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldásának megfelelőségével összefüggő tervfelülvizsgálatról
a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet alapján csak megrendelést követően és díjfizetés ellenében ad a megrendelőnek „szakmai nyilatkozatot”.
A tervezőmérnök által elkészített tervfejezetre „szakmai nyilatkozatot” tervezői jogosultsággal nem rendelkező „kéményseprő mester” (szakmunkás) vizsgálata alapján adja ki. A bemutatott terv kéményseprő-ipari szempontból „megfelel”, „módosítva megfelel”, vagy „nem felel meg” minősítésű lehet. A „módosítva megfelel”, vagy „nem felel meg” minősítésű szakmai nyilatkozat jogszabályra, műszaki-biztonsági szabályzatra hivatkozást, indoklást általában nem tartalmaz. A szakmai nyilatkozat kiadója az MSZ 845:2012 szabványra nem hivatkozhat, mert nem ismert olyan, a kéményseprő-ipari tevékenység végzésére vonatkozó jogszabály, ami megfelel a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 6. §(2) bekezdés előírásainak, mely szerint „Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek.” A nemzeti szabvány alkalmazásának önkéntessége a tervezőmérnökre, és nem a tervfelülvizsgálóra vonatkozik.

4.
A tervezőmérnök részére a tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezetőműszaki megoldásának megfelelőségére vonatkozó, a szakmai nyilatkozatban adott „módosítva megfelel”, vagy „nem felel meg” minősítéssel kapcsolatos véleményeltérés esetére nincs jogszabályban biztosított jogorvoslati lehetőség.
A tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető kivitelezett állapota megfelelőségének megítélése is csak a „megfelelt” minősítésű, a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet alapján kiadott szakmai nyilatkozat alapján történhetne.

5.
Azokon a felhasználási helyeken, ahol a felhasználói berendezés részét képező gázfogyasztó készülék (és annak részeként tanúsított égéstermék-vezető) üzeme nem érinti a felhasználási hely égéstermék-elvezetőjének üzemét, a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó jogszabályi felhatalmazás hiányában sem a felhasználói berendezésre a 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 1. mellékletében előírt műszaki-biztonsági ellenőrzést megelőzően, sem az egyszerűsített készülékcsere esetében ellenőrzési tevékenységet nem végezhet.

6.
Megemlítendő, hogy a cikk 3. pontjában említett „előzetes tervfelülvizsgálat” és a 4. pontban írt, kivitelezést követő, „utólagos égéstermék-elvezető ellenőrzés” a kialakult gyakorlat szerint a lakosság részére is díjköteles, holott ez a felhasználói berendezésekre vonatkozóan, a Gáztörvény értelmében ingyenes szolgáltatás.

Módosítás dátuma: 2017. november 30. csütörtök, 13:27
 
Beszámoló a 12. MÉGSZ horgászversenyről - Székesfehérvár, szeptember 16. PDF Nyomtatás E-mail

MÉGSZ-HOFESZ Horgászverseny - Székesfehérvár Palotavárosi horgásztó

Szeptember 16-án vegyes időjárási előrejelzéssel és fényes reményekkel futottunk neki a 12. horgászversenyünknek.

Tizennégy versenyző foglalt helyet a parton, s kilenctől tizenhárom óráig, becsületére legyen mondva minden kollégánknak, kitartottak. Volt eső, szél és a végén napsütés. Megint bejött az időjósnak.

Az eredményekről:

Összesen 123,4 kg halat fogtunk

1. helyezett:  Németh Zoltán                  31,750 kg

2.helyezett:   Kupcsik Sándor                 28,538 kg

3.helyezett:   Fehér Márton                    15,690 kg

4.helyezett:   Sztanits János                  13,460 kg

5. helyezett:  Hajzer Zsolt                        8,830 kg

Az eredményhirdetés után halászlé, csülökpörkölt kínálattal fokoztuk addigi örömeinket. A szakácsoknak hála mindenkinek ízlett mindkét menü, teljesen elfogyott minden.

Összegezve a versenyt, eddigi versenyeink közül ez utóbbi messze a legeredményesebb horgászat volt. Mindenki fogott halat, az első öt helyezett a teljes fogás kétharmadát megfogta.

A horgásztó infrastruktúrája a verseny rendezéséhez rendkívül jó, ezért megcéloztuk, hogy a jövő évi versenyt újra itt rendezzük meg. Az időpontról később döntünk.

A horgászversenyünk tisztaságára a MÉGSZ részéről Németh Vilmos felügyelt - köszönet érte!

Fehér János és Antal István szervezők

Gratulálunk a nyerteseknek és ezúton is köszönjük  Fehér Jánosnak és Antal Istvánnak a szervezésben nyújtott jelentős segítséget!

A MÉGSZ munkatársai

Képes beszámolónk:

2017 HORGASZ 01

2017 HORGASZ 02

2017 HORGASZ 03

2017 HORGASZ 04

2017 HORGASZ 05

2017 HORGASZ 06

2017 HORGASZ 07

2017 HORGASZ 08

 
A Magyar Közlöny 144. számában megjelent, épületgépész szakmát érintő rendeletek PDF Nyomtatás E-mail

Megjelent a Kormány 260/2017. (IX. 11.) Korm. rendelete az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőségértékelésének általános feltételeiről szóló 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet, 2018. január 1-től hatályos módosításáról.

A Korm. rendelet kiegészül a
8/B. A légfűtő eszközökre, a hűtőeszközökre, a magas hőmérsékletű technológiai hűtőkre és a ventilátoros konvektorokra vonatkozó forgalomba hozatali előírások c. fejezettel

10/B. § (1) 2018. január 1-jétől nem hozható forgalomba
a) olyan légfűtő eszköz, amely a 2016/2281/EU bizottsági rendeletben foglalt termékinformációs követelményekre, első ütemre meghatározott szezonális helyiségfűtési hatásfokra,
b) olyan hűtőeszköz, amely a  2016/2281/EU bizottsági rendeletben foglalt termékinformációs követelményekre, első ütemre meghatározott szezonális helyiséghűtési hatásfokra,
c) olyan magas hőmérsékletű technológiai hűtő, amely a  2016/2281/EU bizottsági rendeletben foglalt termékinformációs követelményekre, első ütemre meghatározott szezonális hűtési jóságfokra, valamint
d) olyan ventilátoros konvektor, amely a  2016/2281/EU bizottsági rendeletben foglalt termékinformációs követelményekre vonatkozó előírásoknak nem felel meg.
           (2) 2018. szeptember 26-tól nem hozható forgalomba
olyan légfűtő eszköz, hűtőeszköz, amely a  2016/2281 bizottsági rendeletben foglalt nitrogén-oxid-kibocsátásra vonatkozó előírásoknak nem felel meg.
         (3) 2021. január 1-jétől nem hozható forgalomba
a) olyan légfűtő eszköz, amely a  2016/2281/EU bizottsági rendeletben foglalt második ütemre meghatározott szezonális helyiségfűtési hatásfokra, második ütemre meghatározott nitrogén-oxid-kibocsátásra,
b) olyan hűtőeszköz, amely a  2016/2281/EU bizottsági rendeletben foglalt második ütemre meghatározott szezonális helyiséghűtési hatásfokra, valamint
c) olyan magas hőmérsékletű technológiai hűtő, amely a  2016/2281/EU bizottsági rendeletben foglalt második ütemre meghatározott szezonális hűtési jóságfokra vonatkozó előírásoknak nem felel meg.”

Megjelent a Kormány 263/2017. (IX. 11.) Korm. rendelete a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról szóló 99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet. 2017. szeptember 26-tól hatályos módosításáról

A módosítás értelmében az  égéstermék-elvezető a rendelet (1)  bekezdés g)  pontjában meghatározott jogszabály szerinti műszaki vizsgálat nélkül történő üzemeltetése nem minősül életet és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető szabálytalanságnak, ha az  ingatlan tulajdonosa a  szabálytalanság megállapításától – a  2.  § (1)  bekezdés szerinti esetben az  ingatlantulajdonos tudomásszerzésétől – számított harminc napon belül megrendeli az  égéstermék-elvezető műszaki vizsgálatát. A  kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó erről, valamint az  ingatlanhasználónak az  égéstermék-elvezető műszaki vizsgálat elvégzéséig történő üzemeltetéséből eredő balesetekért való felelősségéről a helyszínen írásban tájékoztatja az ingatlan használóját.

A teljes rendeletek megtalálhatóak itt

Módosítás dátuma: 2017. december 08. péntek, 18:18
 
További cikkeink...
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Következő > Utolsó >>

2. oldal / 9