Hirdetés


Hirdetés

Hírek
Épületgépészeti szakmunkás-utánpótlás: elemzések és javaslatok PDF Nyomtatás E-mail

A szakmunkásképzés hatékonyságának növelése a munkaerőhiány csökkentésére címmel szervezett fórumot a Magyar Épületgépészek Napján a MÉGSZ december 1-jén. Az elhangzott hat előadás összefoglalói olvashatók az alábbiakban.

Gyorsított szakmunkáskisegítő-képzési lehetőség és tapasztalatok

Előadó: Domonkos László alelnök (MÉGSZ)

– Elsősorban vállalkozási oldalról közelítem meg az előadás címében megjelenő problémát. Olyan aspektusból, hogy mire is van szüksége az építőipari, épületgépészeti vállalkozásoknak. Hogyan lehet az igényeiket kielégíteni, és milyen remény van a sikerre – kezdte beszédét Domonkos László.

– 2016-ban indultak el az önkormányzati oktatóprogramok, ugyanakkor publicitás, információáramlás hiányában sok esetben sem a vállalkozások, sem az érdekképviseletek nem tudnak ezek létezéséről. Szegedi lévén elsősorban Csongrád megyei adatokra támaszkodom, de országosan igaz, hogy csökken az álláskeresők száma. Kevés beruházás van, a multicégek pedig felszívják a munkaerőt, így az építőiparban folyamatos hiány jelentkezik. A kamarától jelezték, hogy kevés ugyan a képzés, de még ezekre is kevés diák jelentkezik, szakképzett munkaerőből pedig hiány van, mivel rengeteg szakember ment ki Németországba, Ausztriába vagy egyéb nyugati országba dolgozni – összegezte a helyzetet a szakember.

– Ahhoz, hogy a jelenlegi iskolarendszerből megfelelő számú szakképzett munkaerő kerüljön a vállalkozásokba, az hosszú évek kérdése. Ugyanakkor a kivitelezési folyamatokat ma és holnap kell megoldani, tehát ki kellett találni valamit a MÉGSZ elnökségében. Elsősorban épületgépészeti vonatkozásban igaz, hogy óriási luxus, hogy egy szerelőpár mindkét tagja képzett, és több szakmával rendelkezik. A szerelőpár másik tagja elég, ha betanított munkás vagy segédmunkás, olyan munkavállaló, aki anyag-, szerszám- és technológiai ismerettel is rendelkezik. Önállóan ugyan nem tud megszerelni egy fűtésrendszert vagy vízhálózatot, de nagyon hasznos segítséget tud nyújtani.

– Tehát kisegítőmunkaerő-képzésről beszélek, amire az állami oktatás nem alkalmas. Az átképzés sem megoldás, mert nincs fölösleges létszám a gazdaságban. A külföldi, ukrán munkavállalók sem állnak már meg Magyarországon. A közmunkában dolgozókat kellene átképezni, a cél a hátrányos helyzetűek, inaktívak reintegrálása a munka világába – vélte az alelnök.

– Kérdés, hogy a közfoglalkozottak, inaktívak csoportja milyen képzést tud egyáltalán befogadni? Alapdolgokat kell megtanítani, anyag- és szerszámismeretet, munkavédelmet, biztonságtechnikát, amit alkalmazni tudnak. Technológiai folyamatokat, hogyan kell egy vállalkozásnál dolgozni, a gépek, eszközök tisztítását és nem feltétlenül a működési elvét. Nagyon fontos, hogy meg kell tanulniuk vállalkozásban élni, vagyis szocializálni kell őket. Talán ez utóbbi a legsürgetőbb feladat. A szakképző intézményeknek erre kell képzési programokat létrehozniuk.

– 2016-ban, országosan indult el egy uniós pályázati program, aminek célja megyei szinten, partnerszervezetekkel megoldani a foglalkoztatás kérdését. Paktumirodák jöttek létre minden megyeszékhelyen, de ezeket kevesen ismerik. Milyen támogatásokat lehet elérni ezzel a programmal? Bértámogatást, képzési támogatást, elhelyezkedésben való segítséget utazás, lakhatás támogatásával. A pályázatban szereplő erőforrások 70 százalékát a kormányhivatalok kezelik, vagyis ők finanszírozzák a képzéseket. A program 2019-ig tart, de már benyújtották az igényt, ami 2020-ra módosítaná a határidőt. Ebben az időszakban munkaerőre is szükség lesz, vagyis fontos lenne gondoskodni a gyors szakmunkaerő-pótlásáról – fejezte be előadását Domonkos László.

A szakképzés kódolva van!

Előadó: Vörös-Gubicza Zsanett oktatási-képzési igazgató (MKIK)

– Nehéz egy sikeres dolgot úgy bemutatni, hogy folyamatosan kritikát kap a szakképzés, hol azért, mert változtatunk benne valamit, hol pedig azért, mert nem. Kicsit hasonlít a dolog a focihoz: mindenki ért hozzá, mindenki tudja, hogyan lehetne az oktatást rendbe rakni – nyitotta meg beszédét Vörös-Gubicza Zsanett.

– Az elmúlt években megtörtént a szakképzési rendszer integrációja, szakképzési intézmények létrehozása, az intézményfenntartó pedig a nemzetgazdasági minisztérium lett. 2016-ban egy mondvacsinált változtatás is történt: átrendezték az oktatást, mondván, ettől vonzóbb lesz a szakképzés: a szakközépiskolákat átnevezték szakgimnáziumra. Ez, szerintem, inkább zavart keltett, mintsem vonzóvá tette azt.

– Mindenesetre az elmúlt években 100 ezer fővel lett kevesebb a középiskolákban tanulók száma, sajnos elég komoly demográfiai csökkenésnek vagyunk a szemtanúi. Át lehet alakítani a felnőttoktatást és a képzési programokat, csak éppen nem tudjuk megtölteni az iskolapadokat, mert kevés az ember, és aki van, az sem akar tanulni. Tavaly 155 ezer meghirdetett férőhely volt, és 87 ezer ember jelentkezett, vagyis a rendszer kapacitásának csak a fele telt föl.

– A feladat az lenne, hogy kiszűrjük a párhuzamos képzéseket egy-egy régión belül. Szükséges lenne a kapacitásokat integrálni olyan oktatási helyekre, amelyek már léteznek. Mitől lehetne vonzóbb a szakképzés? Én azt gondolom, hogy egy átfogó szemléletváltástól, ami az oktatás körülményeit érinti. A tanulók – akik mögött szülők állnak – gimnáziumot választanak. Sok helyen az infrastruktúra miatt mennek gimnáziumba. Az elkövetkezőkben fel kell újítani az iskolákat, javítani az eszközellátottságot. Az oktatást végzők felkészültségén is javítani kellene – körülbelül három év szükséges ahhoz, hogy a rendszert felkészítsük egy új OKJ-s tananyag bevezetésére. A tananyagfejlesztés nagyon fontos: van egy szakmai és egy pedagógusi oldala: fontos lenne a tanárokat továbbképzésben részesíteni, számos kritika éri őket, hogy hogyan és mit tanítanak. Segítséget kell nyújtani nekik – emelte ki az igazgató.

– Egy 2016-os felmérés szerint a Z-generáció (akik most tanulnak) számára az elérhető munkák 65 százaléka még nem is létezik, tehát nem tudjuk, hogy milyen új munkalehetőségek lesznek 2020-ra. Az alapvető készségek egyharmada abból fog állni, ami jelenleg még nem nélkülözhetetlen. A jövő munkavállalói felé a legfontosabb elvárások a foglalkoztathatóság, kreativitás, érzelmi intelligencia, kognitív rugalmasság és tanulékonyság.

– A digitalizáció és a nyelvtudás kiemelten fontos, de a manuális készségek fejlesztése is. Célirányos pályaorientációra, pályatanácsadásra lenne szükség. Fontos lenne a pályakorrekció, hogy akár szakmacsoporton belül is lehessen váltani. Éppen ezért országos pályaorientációs tanácsadást fogunk indítani, ahol a célcsoport ezúttal a szülők lesznek. Sokan ódzkodnak tőle, hogy szakmát tanuljon a gyerekük, ezért azokat is gimnáziumba íratják, akiknek nem biztos, hogy ott lenne a helyük, és ezen változtatni kellene – hangsúlyozta a szakember.

Az építőipari vállalkozók tapasztalatai a szakemberképzés piaci igényekhez alakításáról

Előadó: Koji László elnök (ÉVOSZ)

– Az EVOSZ a vállalkozói tapasztalatokat összegyűjtve készített egy vitaanyagot, ahol megoldási javaslatokat is tesz, erről szeretnék most beszélni – kezdte prezentációját Koji László.

– 2016–2017-ben az építőipari szakmában összesen 16 440-en tanultak. Ebből majdnem 14 ezer nappalin, a többi a felnőttoktatásban. Ebben benne van a központifűtés- és villanyszerelő, valamint az energiaszerelő is. A számokból az tűnik ki, hogy pozitív irányba mozdultunk el, vagyis nem szabad elkeseredni. Az alsó évfolyamokon már magasabbak a számok, mint a végzős hallgatóknál. Több gyerek vagy felnőtt gondolja úgy, hogy el lehet helyezkedni az építőipari szakmában. Egyetértek az előttem elhangzott előadással: a szülők hozzáállásán változtatni kell, nem baj az, ha a gyerek az építőiparban helyezkedik el, a feladatunk megmutatni nekik a szakma szépségét.

– 2013-hoz képest jelenleg 20 ezer emberrel foglalkoztatunk többet, és ezek többsége be sem tanított munkás. A tanulóknál pedig a legnagyobb probléma, hogy nincs motiváltság. A maradékelv alapján gondolkodó gyerekeket és szülőket kell megérinteni. Külön kell tudnunk azokhoz a szülőkhöz szólni, akiknek a gyereke közepes tanuló, mégis gimnáziumba akarja íratni, holott lehet olyan képessége, amivel a mi szakmánkban csúcsra tudna jutni – hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke.

– Ma Magyarországon az intézményrendszer elaprózott és túlméretezett lett, mindezt úgy, hogy nincs gyerek, és nem is lesz több. Több mint hatvan helyen van képzés, ez sehova nem vezet, mert az iskolák felszereltsége nem megfelelő. A tanárok alulfizetettek és motiválatlanok. Amikor a duális képzésről beszélünk, akkor az építőiparban tovább kell lépni, a KSH 94 ezer vállalkozást jelez, a NAV 82 ezret, a kamara pedig 58 ezer építési vállalkozót tart számon. A vállalkozások jellemzően tíz főnél kevesebb embert foglalkoztatnak, jelentős részük családi vagy kényszervállalkozó, itt kellene meglépni a generációs váltást. Ha elmegy a szakember, mi lesz a három emberével, aki nem ért a szakmához? – tette fel a kérdést a Koji László.

– Legálisan, azaz bejelentve 35 ezer ember dolgozik, a mikrovállalkozónak nincs ideje tanulni, fejleszteni. A szakmának támogatnia kellene a képzéseket, azonnali tennivaló lenne képezni és betanítani. De ki készíti el az elméleti és gyakorlati tananyagot? Az lenne a jó, ha ez az OKJ-s képzés része lenne. Nagyon kevés cég tudja felvállalni, hogy elméleti anyagot csináljon, ami az OKJ-s képzésbe illeszkedik.

– Jó lenne két-három éven belül változást elérni. Bajorországban a gyakorlati építőipari képzés hat helyen történik, amit mi hatvan (!) képzőintézményre osztunk szét. Összpontosítani kellene, persze ehhez tanmenetet kell változtatni, és kollégiumok kellenek. Jelenleg a gyerek hetente egy-két napra megy ki a duális képzésben gyakorlatra, vagyis nem látja a gyakorlati folyamatot egészében. Bajorországban egy hónap a folyamatos gyakorlati képzési idő – hívta fel rá a figyelmet a szakember

A felnőttképzés szerepe az épületgépész szakmában, a szakmai követelmények felülvizsgálata

Előadó: Székely Zsolt (Dunagáz Zrt.)

– Az épületgépész szakma a sok szakág miatt rengeteg szabályt és vizsgakövetelményt foglal magába. Az OKJ-s képzésre tökéletesen illik Hérakleitosz mondata, miszerint semmi sem állandó, csak a változás. Valóban sok volt a változás, az utóbbi években ennek a fő mozgatórugója egy kormányhatározat volt, ami „a szakképzés a gazdaság szolgálatában” koncepcióról szólt – nyitotta meg beszédét Székely Zsolt, a Dunagáz Zrt. elnöke.

– 2015-től megkezdődött a szakképzések átfogó felülvizsgálata, amivel a gazdasági változásokra, főként a munkaerőhiány megjelenésére próbált a kormányzat reagálni. Ez érintette a felnőttképzést is, vagyis az OKJ-s képzések felülvizsgálatát, amiben a kamara nagyon nagy szerepet vállalat. Ennek következtében új szakképesítéseket alakítottak ki, továbbá a korábban meghatározott, a valóság talajáról kissé elrugaszkodott kötelező minimális óraszám racionálisabb lett, és bevezették a magyar képesítési keretrendszert is. 2013-ban a klasszikus, moduláris vizsgáztatási rendszerről komplex vizsgáztatásra álltunk át.

– Az épületgépész és a gázipari technikus a legszemléletesebb példa. 2007 és 2016 között kilenc szakmai és vizsgakövetelmény jelent meg. Nekünk, képzőknek ezeket a változásokat nem könnyű lekövetni, főként, mivel a rendeletek jelentős változásokat is hoztak. Például az elméleti és gyakorlati képzési arány konkrétan megfordult: 60-40-ról 40-60 százalékra. 2012-től érettségi hiányában is lehetőség van bekapcsolódni bizonyos technikusi képzésekbe, amelyekhez mestervizsga szükségeltetik. Ezzel egyébként maximálisan élnek is a szakmán belül a már tizenöt-húsz éve dolgozó, mestervizsgával rendelkező kollégák – hívta fel rá a figyelmet Székely Zsolt.

– A csapból is az általános munkaerőhiány folyik, ami, sajnos, igaz, különösen az épületgépész szakmában. Kissé elaprózódott a képzési rendszer, mivel a technológiai innováció folyamatos, így a megszerzett tudást is folyamatosan frissíteni kell. Megoldási javaslatokat kell nyújtani a szakma nehézségeire, és elengedhetetlen a minőségi felnőttképzés. Fontos a munkaadók anyagi támogatása, a tőkeerőseknek áldozniuk kell képzésre, átképzésre, az oktatásban résztvevőknek pedig motiváltnak kell lenniük – összegezte a feladatokat a szakember.

Mit tehet a szakiskola, hogy minél több fiatal válassza az épületgépészet valamelyik ágát?

Előadó: Kiss Mihály igazgató (Békéscsabai Szakképzési Centrum, Trefort Ágoston Szakgimnázium és Szakközépiskola)

– Provokatív kérdéseket szeretnék felvetni. Minden területen képezzük az épületgépész szakembereket, iskolarendszerben, nappalin, felnőttképzésben és felnőttoktatásban. Iskolaigazgatónként elmondhatom, hogy olyan szintű verseny alakult ki a tanulókért, amivel az épületgépészet struktúrája nem tud versenyezni – fogalmazott meg egy alapvető problémát Kiss Mihály.

– A Békésmegyei Szakképzési Centrumban összesen ötezren tanulnak, öt ágazaton belül huszonnyolc szakképzés történik. Jelenleg ott tartunk, hogy az elmúlt két évben nem tudtunk épületgépészeket beiskolázni, aki jelentkezett, át kellett irányítani más területre, mert annyira alacsony volt a létszám. A felnőttképzésben harmincöt tanuló van. Ugyanakkor az informatikából a számítógép-szerelőket lefeleztük, mert nincs igény a szakmára: tele lenne az osztály, de nem kellenek a munkaerőpiacon. Ezzel szemben tavaly összesen tizenhat épületgépész technikusunk végzett, ebből tizennégy már elhelyezkedett, dolgozik, és nem vett részt a továbbképzésben. Az iskolának ez nem jó, de látható, mekkora az igény a szakmára – vázolta fel a riasztó számokat az igazgató.

– Másik probléma a tananyag. A kompetenciaalapú képzésen, ahol írásbeli vizsga is van, olyan nehéz kérdések vannak, hogy mindenki megbukik. Az elektronikai műszerészképzés már nincs érettségihez kötve, de a kérdéssor nem változott. Olyan szintű matematikaoktatás van, aminek nem tudnak megfelelni. Vizsgára készítünk fel vagy az életre? Nagy különbség!

– Száz tanulót utaztattunk külföldre, Finnországban, Máltán, Spanyolországban már egy hét után egyedül dolgoznak a tanulók. Más az oktatási rendszer. Ha az észtek világra szóló képzést csinálnak, akkor mi mért nem vagyunk rá képesek? A Boston kutatóintézet szerint 2030-ra minden fejlett országban munkaerőhiány lesz, még az automatizálás, robotika ellenére is, a németeknél ötmillió munkavállalóra lesz szükség 2030-ra. Ezzel szemben nálunk mindenki gimnáziumba akarja adni a gyerekét, Békés megyében öt gimnáziumnak van létjogosultsága, a többiben feleslegesen tanulnak a tanulók, mert nincs meg a megfelelő kompetenciájuk hozzá. Őket kellene a szakgimnáziumokba átiskoláztatni – zárta előadását Kiss Mihály.

Anomáliák és jobbító javaslatok a hűtő-klíma szakképzésben

Előadó: Várkonyi Nándor főtitkár (HKVSZ)

– A HKVSZ 1993-ban alakult, környezetvédelmi képzéseket indított uniós előírásokból. Az első OKJ-s képzésekkel elindult a hűtős oktatás is, országosan szép számban foglalkoztak ezzel. 2011 elején új struktúrát kapott az OKJ, és továbbra is hatékony maradt a képzés. Jelenleg vadászni kell a hallgatókra mind a nappali, mind a felnőttképzésben – vázolta fel a problémát a főtitkár.

– Annyira sok a munka, hogy visszautasítások vannak. Nappali képzésben egy tizennégy éves gyerek még nem alkalmas erre, túl bonyolult a szakma. Azt mondják a tanárok, hogy egy húszfős csoportból két-három gyerekhez tudnak szólni, a többit nem érdekli az anyag. A felnőttképzésben ugyanazok az alapfeltételek a belépéshez, itt az az anomália, hogy nincs kishűtős OKJ-s képzés. Régen egy modul volt a háztartási gépekre, ez kikerült az OKJ-ből, ami baj, mert így egyszerre lehetne háztartási hűtőkkel és klímával is foglalkozni. Azért nincs benne, mert nem vonatkozik rá az üvegházhatás-szabályozás. A képzés nem kielégítő. Kérdezem: a „gyorstalpalóval” szerzett szakmai tudás elegendő-e ennek a felelősségteljes szakmának a gyakorláshoz?

– A mobil szektor felnőttképzésében is sok a probléma. Autóklíma, rakományhűtés, a kamion hűtőrendszere hiába tartozik egy kategóriába, mégsem lehet egységesen vizsgázni a problémás jogszabályok miatt. Az uniós rendeleteket mielőbb harmonizálni kellene. A magániskolás járműklímás képzés ellehetetlenült, azt kellene megoldani, hogy a szakképzési centrumok ezt át tudják vállalni. A tananyagok nem korrektek szakmai szempontból, ezeket minél előbb ki kell gyomlálni. Jó hír, hogy szakmai konferenciák vannak a hűtőiparban, legutóbb Visegrádon kétszáz feletti volt a részvétel, tehát van érdeklődés.

– Vannak szakmunkások, akik hűtésszerelést végeznek, de technikus már jóval kevesebb van, ezt a képzést is fel kellene ébreszteni. A műszaki egyetemmel kooperálva egy szakmérnökképzést indítunk, lényege, hogy a már meglévő és nagy tapasztalattal rendelkező szakembernek legyen tervezési jogosultsága. Már most van tíz-tizenkét jelentkező, reméljük, jövőre indulhat is az oktatás – zárta előadását Várkonyi Nándor.

Módosítás dátuma: 2018. április 03. kedd, 09:22
 
Szakmai évzárás az Épületgépészeti Tagozatban PDF Nyomtatás E-mail

A Magyar Épületgépészek Napja – MÉN – rendezvénnyel december 1-én befejeződött az épületgépészek 2017-es szakmai éve. Ez a tömör, kicsit elnagyolt megfogalmazás néhány mondatos kifejtést érdemel! Amikor azt mondjuk, hogy az épületgépészet szakmai éve, akkor tudatosítani kell, hogy ez alatt több intézmény, szövetség és a MMK Épületgépészeti Tagozata által egyenként, vagy közösen szervezett rendezvények soráról beszélünk.

Lássuk részleteiben!

1. Egyetemi szakmai napok

A MÉN tulajdonképpen a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika – ÉPGET – Tanszék egyetemi szakmai napja.

De nem csupán a BME-n folyik magas színvonalon felsőfokú épületgépész képzés, hanem Debrecenben, Gödöllőn és Pécsett is. Ezek az intézmények is – egy kivételtől eltekintve – megszervezték 2017-ben is saját egyetemi szakmai napjukat. Hagyományosan tavasszal szervezik a POLLACK-EXPO-t Pécsett, ill. májusban a Debreceni Egyetem épületgépész szakmai napját. (Gödöllő volt a kivétel, ahol korábban szintén volt ilyen rendezvény.)

Az egyetemi szakmai napok hasonló sémában szerveződtek, mint a MÉN. Itt is jelen voltak az ipari partnerek, itt is voltak tematizált szakmai előadások, többnyire itt is sor került kötelező szakmai képzések lebonyolítására. Itt is büszkén és nagy örömmel mutatták meg a tanszéki technikai-, technológiai fejlesztéseket. A különbség „csak” annyi, hogy sokkal kisebb ezek területi lefedettsége. Ugyanakkor szakmai közösségformáló erejük semmivel sem kisebb jelentőségű!

2. A Magyar Épületgépészek Szövetsége rendezvényei

A Magyar Épületgépészek Szövetsége országosan több helyszínen szervezett konferenciával, szakmai nappal jelentkezett. Ezek a rendezvények nem feltétlenül és nem elsősorban szólították meg a tervezőket, szakértőket, ennek ellenére a 30 országos rendezvényük közül legalább hét a tervezői-szakértői rétegnek is hasznos volt. Két rendezvényét az ÉgT-vel közösen szervezte a MÉGSZ. Jó tudni, hogy a  hagyományos januári, Lurdy házbeli évnyitó programjuk talán az év első kötelező szakmai továbbképzését is meg szokta szervezni! (2018. január 18-án biztosan így lesz!)

3. MMK Épületgépészeti Tagozat szervezései

A Tagozatok legáltalánosabban ismert tevékenysége a kötelező szakmai képzések szervezése. (Ez így volt korábban is, amikor az ún. „kreditpontos rendszerben” az ipari partnerek által szervezett termékbemutatóval egybekötött képzéseket előzetesen minősítették a tagozatok, az adható továbbképzési pontértékeket meghatározták. Manapság a Tagozatok állítják össze azokat a szakmai anyagokat, amelyekből törzsanyagok készülnek, amely törzsanyagokat a Tagozatok által akkreditált előadók adhatnak csak elő a területi kamarák szervezésében.

A 2013-ban bekövetkezett változás épületgépészek számára hátrányos. Hátrányos, hogy az ipari partnerek képzésben betöltött szerepe jelentősen csökkent.

Az épületgépészetben a napjaink innovációja szakmai újdonságok és megoldások formájában leghamarabb és kézzelfoghatóan az ipari partnerinknél jelenik meg. Ezeket a velük való találkozásokon ismerhetjük meg. Ezért fontos nekünk, tervezőknek, szakértőknek, felelős műszaki vezetőknek és műszaki ellenőröknek a velük való folyamatos – továbbképző – kapcsolat ápolása, fenntartása!

Az egyetemi szakmai napokat lényegében évek óta már ennek a gondolatnak a jegyében szerveztük, szervezték. De ebbe sorba gondoltuk beilleszteni az őszi – szeptember utolsó hetére időzített – Tervezői Konferenciákat is. Megszokottól eltérő az egyszekciós konferencia forma, eltérő, hogy kiállítással egybekötött, és az is, hogy egyedileg akkreditált a törzsanyaga. A törzsanyagot egy-egy aktuális szakmai „szlogen” jegyében – „Az energiamegtakarítás a terveinkkel kezdődik!”, „A komfortért is mi felelünk!” – állítottuk össze, és dolgoztuk fel másképp. A „másképp” azt jelentette, hogy megvalósult terveket, kutatási eredményeket mutattunk be egymásnak. Ez tehát egyfajta önképzőköri témafeldolgozást, kötelező szakmai továbbképzést jelentett. Az elmúlt években ennek hatalmas sikere volt. Ipari partnereinkkel tartalmas találkozásokra kerülhetett sor elegáns kiállítási környezetben a Lurdy Házban.

Ez után a hozzávetőleges összesítés után azt mondhatjuk, hogy:

  • 2017-ben (is) gazdag volt az épületgépészek szakmai programja
  • ez összeállt az egyetemi szakmai napokból, az Épületgépészeti Tagozat és a területi kamarák által közösen szervezett kötelező szakmai továbbképzésekből, melyek száma országos szinten mintegy 20 volt, ennek fele Budapesten a BPMK lebonyolításában. (A képzések száma azért nem magasabb, mert több, kisebb taglétszámú kamara regionálisan szervezi képzéseit!)
  • a sort bővítik és színesítik a konferencia-jellegű szakmai rendezvények. Úgy a felsőfokú oktatási intézmények szakmai napjai, mint a MÉGSZ által szervezett szakmai programok, valamint a Tagozat saját tervezői konferenciája
  • elmondhatjuk továbbá, hogy mindent elkövettünk és el fogunk követni a hasznos ismeret átadást – ezzel lényegében a képzést – biztosító ipari partneri találkozások megszervezésére.

Remélem nem szubjektív az a megállapításom, hogy gazdag programokat tudott a SZAKMA 2017-ben is lebonyolítani. Kívánom, hogy hasonló legyen a következő, a 2018-as szakmai munkánk, szakmai évünk is.

Remélem továbbá, hogy Ipari Partnereink ugyanolyan fontosnak gondolják kapcsolataink erősítését, mint mi! Ahogy nekünk, úgy nekik is fontosak, hasznosak a szakmai találkozások!

Találkozzunk 2018-ban is minél több alkalommal, minél több helyszínen!

Áldott ünnepeket, sikeres új évet és ehhez jó egészséget kívánok!

Gyurkovics Zoltán
ÉgT elnöke

Módosítás dátuma: 2018. március 07. szerda, 12:13
 
Újabb rendelet a gázszereléssel kapcsolatban PDF Nyomtatás E-mail

A Magyar Közlöny 208. számában megjelent a nemzetgazdasági miniszter 42/2017. (XII. 11.) NGM rendelete a gázszerelők és gázkészülék-javítók tevékenysége folytatásának részletes feltételeiről, az e tevékenységek bejelentésének és nyilvántartásának rendjéről, valamint az e tevékenységekre vonatkozó kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről.

A rendelettel hatályon kívül került a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról a 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet.
Az új rendelet alapvető változtatást nem tartalmaz, de pontosítja a gázszerelői jogosultságok feltételeit, valamint a továbbképzések rendjét. A rendelet külön fejezetben foglalkozik a szabálytalanságok esetén alkalmazott szankciókról. A rendelet intézkedik a 11/2013.(III.21.) NGM rendelet szükségszerű módosításáról is.

Megjegyzendő, hogy a Gáztörvényben a készülékcserével kapcsolatos új egyszerűsítés szabályozását a 11/2013.NGM rendelet, várhatóan januári módosítása fogja tartalmazni úgy, hogy az eddigi egyszerűsített készülékcsere lehetősége továbbra is hatályban marad.

A teljes rendelet itt olvasható

Módosítás dátuma: 2018. március 02. péntek, 11:35
 
Január 18. START 2018 - Évindító információs nap épületgépészeknek PDF Nyomtatás E-mail

Start 2018 fejléc

Különleges, pörgős szakmai program párhuzamosan több teremben, sok rövid előadással, információs standokkal, MMK kötelező képzéssel, állásbörzével, többszáz épületgépész szakember részvételével.

Időpont:    2018. január 18., csütörtök, 8.30-17.00 óráig

Helyszín:   Lurdy Ház, 1. emeleti konferencia- és kiállítótér
                   (Budapest, IX. ker. Könyves Kálmán körút 12-14.)

Szervező:               
Magyar Épületgépészek Szövetsége (MÉGSZ)

A rendezvényen való részvétel díjmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Jelentkezési határidő: január 15., hétfő

További információk és regisztráció itt


Bővebb tájékoztatás:

Sőbér Lívia, projektszervező
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. , 30/866-7885

Kárpáti Zoltán, hirdetési vezető
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. , 70/206-3631

 

Módosítás dátuma: 2018. január 19. péntek, 14:27
 
Létesítményenergetikai szakmérnöki képzés indul PDF Nyomtatás E-mail

Létesítményenergetikai szakmérnöki szakirányú továbbképzés a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán

A Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar, Épületgépészet, Létesítmény- és Környezettechnika Tanszéke  a 2017/2018 tanév tavaszi félévében Létesítményenergetikai szakmérnöki szakirányú továbbképzést indít.

A szakirányú továbbképzésre való felvétel feltételei: A felvételhez mérnöki végzettség szükséges. Elsősorban építészmérnökök, építőmérnökök, gépészmérnökök, illetve villamosmérnökök jelentkezését várjuk.

A képzés időtartama: 2 félév, mely félévente 5-6 alkalommal szervezett, két-két napos (péntek-szombati) kötött elfoglaltságot jelent.

A képzés helyszíne: SZIE, Gépészmérnöki Kar, Gödöllő

A képzés költsége: 180 000 Ft/félév.

A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

Részletes információ, és a jelentkezési lap megtalálható a kari www.gek.szie.hu/szakmernok vagy a tanszéki honlapon: http://ep-let.gek.szie.hu/content/szakmérnök.

Érdeklődni és a részvételi szándékot jelezni az alábbi elérhetőségeken lehet:

Dr. Szabó Márta egyetemi docens, szakfelelős (szabo.marta@gek.szie.hu), és Urbán Bernadett ( Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. ), +36 28 522000/2111 mellék.

Jelentkezést vagy korábbi előzetes jelentkezés megerősítését, az elérhetőség és a költségvállalás megadásával, legkésőbb 2018. február 13-ig a SZIE Gépészmérnöki Kar Környezetipari Rendszerek Intézet, Épületgépészet, Létesítménymérnöki- és Környezettechnika Tanszék, Dr. Szabó Márta, 2103, Gödöllő, Páter Károly u. 1. címre várjuk.

Az első konzultáció várható időpontja 2018. február második fele.

Módosítás dátuma: 2018. február 19. hétfő, 17:00
 
További cikkeink...
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Következő > Utolsó >>

2. oldal / 9