Hirdetés


Hirdetés

Hírek
Eszközök és célok - a szakszerkesztő ajánlja az Épületgépész szaklap novemberi számát PDF Nyomtatás E-mail

Első hallásra, bármennyire hihetetlennek hangzik is, de az őskori ember általános szerszámként szolgáló marokköve tulajdonképpen ugyanazt a célt szolgálta, mint a mai, számítógép által vezérelt, legkorszerűbb gyártórobot, vagyis az emberiség aktuális szükségleteinek kielégítését, lehetőleg minél kisebb emberi izomerő felhasználásával. Tehát úgy a marokkő, mint a gyártórobot, eszközök valamilyen nemes cél elérése érdekében. Rohanó világunkra különösen érvényes, hogy amíg a használati eszközök gyorsan változnak, sőt rohamléptekkel fejlődnek, addig a célok – legalábbis azok általános megfogalmazását tekintve – hosszabb időn keresztül is meglehetősen állandónak mutatkoznak.

A célok elérésére szolgáló eszközök között van egy, amely különleges tulajdonsággal rendelkezik, ez pedig a szaktudás. Amíg például a tipli falba való beütését szolgáló kalapácsot egy adott helyszínen egyszerre csak a szerelők egyike használhatja, addig ugyanazt a – például a radiátorok helyes felszerelésére vonatkozó – szaktudást különböző és azonos helyszíneken egyszerre többen is használhatják.

Vizsgáljuk meg az eszközök szempontjából az épülettervezést, beleértve természetesen az épületgépészeti tervezést is.

Néhány évtizede a tervezők eszköztára papírokból, ceruzából, radírból, tustollból, pauszpapírból, logarlécből, papíralapú szabványokból és segédletekből állt. Ezeket valamikor kiegészítették, majd felváltották a személyi számítógépek, a fejlett szoftverek, és az internet által kínált számos lehetőség gazdag tárháza.

Mindezeket kihasználva napjainkra megjelent a jövő tervezési folyamatait is alapvetően meghatározó új eszköz, a BIM-módszer, vagyis az épületinformációs modellezés módszere, amelyről novemberi lapszámunkban egy tehetséges, fiatal kolléga, Rózsahegyi Zoltán számol be a címlapsztoriként választott „BIM – az épülettervezés jelene és jövője” című írásában. Itt és most csak annyit, hogy a Building Information Modeling, azaz Épületinformációs Modellezés egy olyan eljárás, amelynél az építményeket egy egységesített, digitális épületmodell alapján a teljes életciklusukra vonatkozóan, minden releváns információikkal együtt leképezzük. További alapvető tudnivalókat erről a jövőbe mutató módszerről a kiváló szakcikkben talál, biztatom tehát, hogy lapozza fel a novemberi szám 4–9. oldalait.    

És ami a célt illeti; az épületgépész szakemberek elsődleges modern kori célja, hogy – karöltve a társtervezőkkel – a belső terekben a bent tartózkodó ember számára minden tekintetben komfortos, a diszkomfort-paraméterek hatását is minimalizáló környezetet és egészséges életfeltételeket hozzanak létre. Az egészséges életfeltételek biztosítása megköveteli, hogy a nélkülözhetetlen, ezért legfontosabb élelmiszerünk, az ivóvíz megfelelő tisztaságú és elegendően higiénikus legyen. Korábbi évszázadokban az ivóvíz minőségével szemben igényként legfeljebb az fogalmazódhatott meg, hogy az ne tartalmazzon szemmel is látható szennyeződéseket. Így azután ezen cél megvalósításának eszközeként elégséges volt egyszerű szűrőket alkalmazni. A higiénia tudományának kifejlődésével aztán nyilvánvalóvá vált, hogy az egészséges ivóvíz biztosításához a szűrőkön kívül más eszközök és eljárások is kellenek, mint például a fertőtlenítés és a csíramentesítés különböző módjai. És ezen a ponton kapcsolódunk dr. Szánthó Zoltán szakcikkéhez, amelyben az adott témában legjártasabb magyarországi szerző az épületgépészeti rendszerek legionellafertőzések kialakulásában betöltött szerepét elemzi. Olvasóink épülésére szolgálna, ha a szerző – írása folytatásaként – a jövő évben valamelyik lapszámunkban beszámolna a legionellafertőzések megakadályozásának módszereiről is.

Cél és eszköz: ugyancsak ezt a témát tárgyalja Hódi János írása, amelyben a cél a szilárd települési hulladékok ártalmatlanítása és az energiatermelés, az eszköz pedig maga a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű.

Régi, megbecsült szerzőnk, Komlós Ferenc pedig fűtési és hűtési megoldásokat hasonlít össze a megvalósítás különböző eszközeinek, nevezetesen egy VRV-rendszernek és egy geotermikus hőszivattyús rendszernek az alapulvételével, és dicséretes módon elemzi az egyes megoldások beruházási költségeit is.

Dr. Vajda József

A novemberi szám első 22 oldalába itt tekinthet bele

Módosítás dátuma: 2018. január 29. hétfő, 16:22
 
2020 után visszaesés jöhet az építőiparban PDF Nyomtatás E-mail

A lakásépítési volumen zuhanásszerű visszaesését jósolja 2020-ra a most megjelent független Építési Piaci Prognózis. A november 28-án bemutatott anyag megerősíti a tavalyi kijelentést: a jelenlegi konjunktúra fele olyan hosszú és fele olyan intenzív lesz, mint a kétezres években tapasztalt. A szerzők választ adnak arra is, hogy nagyságrendileg hol stabilizálódik az építési piac és a lakásépítések volumene, azaz a piaci szereplőknek hosszabb távon milyen keresletre érdemes berendezkedniük.

Az Építési Piaci Prognózis részét képező felmérésben megkérdezett 363 szakember véleménye szerint az elkövetkező években is az állam lesz a fő megrendelő, és a lakásépítések és -felújítások után továbbra is a sportlétesítmények építése ad majd munkát az építőiparnak. A megkérdezettek szerint ebből a szempontból a piac vesztesei továbbra is az oktatási és egyészségügyi intézmények lesznek.

További infók itt

Módosítás dátuma: 2018. február 16. péntek, 16:22
 
Megjelent a földgázfelhasználásról szóló kormányrendelet módosítása is PDF Nyomtatás E-mail

Megjelent a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet módosítása (A módosító rendelet: 343/2017. (XI. 15.) Korm. r.)

A gázfelhasználói berendezések létesítését, átalakítását érintő változások:

6. melléklet, 6.3 fejezet (hatályos 2018 január 1-től)

1. A műszaki-biztonsági  ellenőrzést – a kezdeményezővel egyeztetett időpontban – a  szerelési nyilatkozat benyújtásától számított 8 munkanapon belül a  földgázelosztó lefolytatja. A kezdeményező gondoskodik arról, hogy a  kivitelező az  ellenőrzésnél jelen legyen. A  kivitelezőnek biztosítania kell az  ellenőrzés elvégzéséhez szükséges eszközöket és feltételeket. Az  ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy példányát a kezdeményezőnek át kell adni. A  földgázelosztó a  kiviteli tervet és az  ellenőrzésről készült jegyzőkönyv egy példányát köteles megőrizni, valamint a  gáz csatlakozóvezetékek és fogyasztói vezeték 10 évenként esedékes, szivárgásellenőrzéssel végzendő gáztömörségi felülvizsgálatának időpontjáról és a felülvizsgálat eredményéről nyilvántartást vezetni.

2. A Get. Vhr. 1. számú melléklete a következő 6.8. ponttal egészül ki:
A  csatlakozóvezeték és a  fogyasztói vezeték 10 évenként esedékes, szivárgásellenőrzéssel végzendő gáztömörségi felülvizsgálatát a  földgázelosztó a  tervezett fűtési idényen kívüli időpontban végezheti el, amely időpontot megelőzően legalább 60 nappal köteles értesíteni erről a felhasználót.

3. A Get. Vhr. 1. számú melléklet 14.1. pontja
A  földgázelosztó az  élet- és vagyonbiztonság, valamint a  gázszolgáltatás folyamatosságának veszélyeztetettsége esetén a  készülék vagy a  teljes felhasználási hely kizárásával a  gázszolgáltatást szüneteltetni köteles.

7. melléklet a 343/2017. (XI. 15.) Korm. rendelethez (2018. február 1.)

1. A Get. Vhr. 1. számú melléklet 5.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés készítése, átalakítása esetén kiviteli tervet kell készíteni, kivéve, ha a  gáz csatlakozóvezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról szóló miniszteri rendelet eltérően rendelkezik. (Megj.:Várhatóan ez lesz az új MBSZ-ben is az egyszerűsített készülékcsere) A kiviteli tervet a gázfogyasztó készülékcsere kivételével a földgázelosztó műszaki-biztonsági szempontból felülvizsgálja.”

2. A Get. Vhr. 1. számú melléklet 6.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
Az  elkészült gázszerelés ellenőrzését a  gázfogyasztó készülékcsere kivételével az  ingatlantulajdonos vagy megbízása alapján a kivitelező szerelési nyilatkozat benyújtásával kezdeményezi a földgázelosztónál, a gázfogyasztó készülékcsere esetén a tervezőnél. A gázfogyasztó készülékcsere estén a műszaki-biztonsági ellenőrzést a tervező végzi el.

3. A Get. Vhr. 1. számú melléklet 6.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
Az  ellenőrzést – a kezdeményezővel egyeztetett időpontban – a  szerelési nyilatkozat benyújtásától számított 8 munkanapon belül a  földgázelosztó lefolytatja. A kezdeményező gondoskodik arról, hogy a  kivitelező az  ellenőrzésnél jelen legyen. A  kivitelezőnek biztosítania kell az  ellenőrzés elvégzéséhez szükséges eszközöket és feltételeket. Az  ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy példányát a kezdeményezőnek át kell adni. Készülékcsere esetén a  kiviteli tervet és a  tervezői műszaki biztonsági ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet a  kivitelező köteles a  földgázelosztónak az  ellenőrzést követő 2 munkanapon belül átadni. A  földgázelosztó a  kiviteli tervet és az  ellenőrzésről készült jegyzőkönyv egy példányát köteles megőrizni, valamint a  gáz csatlakozóvezetékek és fogyasztói vezeték 10 évenként esedékes, szivárgásellenőrzéssel végzendő gáztömörségi felülvizsgálatának időpontjáról és a felülvizsgálat eredményéről nyilvántartást vezetni.

4. A Get. Vhr. 1. számú melléklete a következő 6.9. ponttal egészül ki:
Készülékcsere gázszerelésének műszaki-biztonsági szempontú ellenőrzését olyan tervezőmérnök végezheti, aki a tevékenység végzésének időtartama alatt rendelkezik legalább évi 2 000 000 Ft értékű felelősségbiztosítással. Több lakást vagy több nem lakás céljára szolgáló helyiséget magában foglaló ingatlant érintő készülékcsere gázszerelésének műszaki-biztonsági szempontú ellenőrzését olyan tervezőmérnök végezheti, aki a  tevékenység végzésének időtartama alatt rendelkezik legalább évi 5 000 000 Ft értékű felelősségbiztosítással.

Módosítás dátuma: 2017. december 18. hétfő, 13:36
 
Módosították a földgázfelhasználásról szóló törvényt – mi várható ennek kapcsán? PDF Nyomtatás E-mail

A napokban módosították a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényt (GET), de a további részletesebb jogszabályi változásokat a 11/2013. NGM rendelet (MBSZ) módosítása fogja tartalmazni. Mi változott és mi várható még, mit szorgalmaznak a szakmai érdekvédők – Gyárfás Attila, a MÉGSZ ügyvezető elnöke ezt a kérdéskört járja körül.

A szeptemberben, országgyűlési képviselők által benyújtott és 2018. január 1-én hatályba lépő törvénymódosítás tovább egyszerűsítheti gázfelhasználó berendezések átalakítását, ezen belül a készülékcsere elvégzésének folyamatát. A javaslattal összefüggésben hatályát veszti a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról szóló 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet is, de a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása, a gáztörvény hatálya alatt a továbbiakban is az ingatlan tulajdonosának kötelessége marad. Ennek megfelelően köteles gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről.

A tervezett változás ellen az utóbbi hetekben hallható és olvasható tiltakozások csak annyiban lehetnek jogosak, hogy az előkészítési munkák egyes fázisai nem kellően összehangoltak, aminek eredményeképpen a részletes szabályozás csak a módosított törvény várható hatályba lépése után fog megjelenni. A tiltakozások tartalma és formája nagyrészt a hatályos szabályozás nem kellő ismeretére és a javaslat téves értelmezésére utal. Alapvető hiba, hogy összekeverik a műszaki-biztonsági ellenőrzés és a műszaki-biztonsági felülvizsgálat fogalmát.

Tény, hogy a műszaki-biztonsági felülvizsgálatok végzését szabályozó 19/2012. NGM rendelet a tervek szerint megszűnik, de a törvény ezzel egyidejűleg a csatlakozó és fogyasztói vezetékek (tömörségi) felülvizsgálatát, szivárgásellenőrzéssel továbbra is a földgázelosztók kötelezettségévé teszi, egyetemes szolgáltatásra jogosultak (döntően a lakossági fogyasztók) esetében ingyenes szolgáltatás formájában. Kiszervezhető tevékenységként az arra jogosultsággal rendelkező gázszerelő a továbbiakban is végezheti ezeket a tevékenységeket. (Nyitott kérdés, hogy csak az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználói körben, vagy valamennyi felhasználási helyet érintően.)

A változtatás indoka elsősorban az, hogy a 19/2012. NGM rendelet nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Semmi garancia nincs ugyanis arra, hogy a felülvizsgálat időpontjában biztonságosan üzemelő rendszer további 10 éven keresztül változatlanul biztonságos marad. Emellett a felhasználók igen kis hányada rendelte meg az egyébként számára kötelezően előírt felülvizsgálatot, még azután sem, amikor az számukra ingyenessé vált. Ez utóbbi miatt nem tekinthető hitelesnek az az aggály, hogy a felülvizsgáló jogosultsággal is rendelkező gázszerelők elveszítik megélhetésük forrását.

Mindezekkel kapcsolatban a MÉGSZ elnöksége továbbra is nagyon fontosnak tartja a gázfogyasztó készülékek rendszeres karbantartását, fontosságának kihangsúlyozását, törekszik arra, hogy a felhasználók ismerjék meg ezt az elsősorban az ő érdekeiket szolgáló kötelezettségüket, ennek elmaradása pedig szankcionálható legyen. A műszaki biztonságot és vele az energiahatékonyságot ugyanis jobban szolgálja az egyébként is kötelező, szakszerűen elvégzett rendszeres karbantartás.

A törvénymódosító javaslat legfontosabb újdonsága, hogy kiterjeszti a készülékcserékre vonatkozó egyszerűsítési lehetőségeket. A jelenleg csak tervköteles eljárás keretében végezhető készülékcserék, a javaslat elfogadása után, bizonyos feltételek fennállása esetében, a földgázelosztó tervfelülvizsgálata nélkül elvégezhetők lesznek, de a kivitelezés minőségét és szakszerűségét (műszaki-biztonsági ellenőrzés!) ilyenkor maga a tervező köteles ellenőrizni. Jelentősen megnő tehát a tervező felelőssége, viszont az átalakítás gyorsabban, rugalmasabban elvégezhető. Ez tehermentesíti a gázszolgáltatókat, de elsősorban a felhasználónak jelent előnyt.

A MÉGSZ, mint a Gázipari Műszaki Szakbizottság tagja, arra törekszik, hogy a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet 6. § alatt szabályozott „meglévő gázfogyasztó készülék cseréje egyszerűsített eljárással”  lehetősége változatlanul biztosított legyen, és a törvény módosításában nevesített „készülékcsere” alatt a már szabályozott „meglévő gázfogyasztó készülék cseréje egyszerűsített eljárással” biztosított legyen. Ezen túl  további egyszerűsítési lehetőségeket is biztosítson a végrehajtására  irányuló miniszteri rendelet módosításával. A Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozata és Épületgépészeti Tagozata a fentiekkel kapcsolatos közös javaslatát a Nemzetgazdasági Minisztérium részére 2017. 10. 27. keltezéssel már benyújtotta.

2017. november 12.

Gyárfás Attila ügyvezető elnök
Magyar Épületgépészek Szövetsége

Módosítás dátuma: 2017. december 14. csütörtök, 17:08
 
Aktív Épületgépészek Klubja 2017-ben is az ország régióközpontjaiban! PDF Nyomtatás E-mail

LOGO AÉK 2017

Rendhagyó délutáni rendezvény az ország régióközpontjaiban novemberben!

Rövid, pörgős szakmai program + Kiss Balázs Illusion & Magic Show + szendvicsek, sör, üdítő + ismerősök, barátok, remek hangulat – 17.00-20.30-ig!

Helyszínek: Budapest, Szeged, Székesfehérvár, Pécs, Debrecen, Miskolc

Előadó cégek: Wilo, Comap, Hajdu, Klimaoprema, Zehnder

A részvétel ingyenes, de regisztrálni kell rá!

További részletek és regisztráció itt:
aktivepuletgepeszek.hu

Módosítás dátuma: 2017. november 29. szerda, 16:06
 
További cikkeink...
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Következő > Utolsó >>

2. oldal / 9