A MAGYAR ÉPÜLETGÉPÉSZEK SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA

A 2009. január 24-i közgyűlés módosításaival (aláhúzott részek)

egységes szerkezetbe foglalt szöveg.

I. Célok, feladatok

A MÉGSZ feladata, hogy tagjai számára folyamatosan értékessé és hasznossá tegye

a tagsági viszonyt valamint az épületgépészeti szakma számára hasznos, előrevivő tevékenységet végezzen. Ennek érdekében:

1. tanfolyamokon, rendezvényeken és kiadványokban az európai úniós szakmai trendeknek megfelelő és jogosultságokat eredményező szakmai tudást és információkat közvetít,

2. védi az épületgépészeti szakma szakmai és gazdasági érdekeit,

3. szakmai csoportok, klubok és hálózatok valamint oktatási, minőségirányítási, innovációs és szakmafejlesztési projektek szervezésével segíti a szakma fejlődését, a tagok piaci helyzetének erősítését,

4. minősítéseket, védjegyeket alapít,

5. a szakmai kultúra és minőségi szemlélet fejlesztéséért dolgozik,

6. a tagokat és az egész épületgépész szakmát arra ösztönzi, hogy munkájukkal és magatartásukkal javítsák a szakma elismertségét és megbecsülését,

7. a gázműszaki biztonság valamint az energiafelhasználás szakszerűsége és hatékonysága érdekében lakossági fogyasztóvédelmi tájékoztatást folytat,

8. képviseli és érvényesíti a környezetvédelem és fenntartható fejlődés követelményeit, terjeszti az ehhez kapcsolódó műszaki tartalmakat

9. a fenntarthatósággal kapcsolatosan szakmai és fogyasztói tájékoztatást, szemléletformálást végez,

10. egyes feladatok végrehajtására saját gazdasági társaságát bízza meg.

A MÉGSZ-nek az is feladata, hogy a szakma egységét szem előtt tartva elősegítse a szakmán belüli csoportok párbeszédét, kapcsolatainak fejlődését. Hozzá kell járulnia ahhoz is, hogy az épületgépészettel határos szakmákkal is javuljon a párbeszéd, az együttműködés.

A MÉGSZ-nek az a célja, hogy:

1. Az épületgépészet magas színvonalú és etikus művelése iránt elkötelezett szakemberek és gazdasági társaságok többségét tömörítő,
2. a szakmával kapcsolatos döntésekre jelentős befolyással bíró,
3. tagjai és a szakma fejlődését fontos szolgáltatásokkal segítő,
4. jelentős humán és anyagi erőforrásokkal rendelkező,
5. külső és belső célcsoportjaival jól és gyorsan kommunikáló,
6. ismert és jó hírnevű,
7. alulról építkező és hatékonyan működő valamint
8. tagjai döntő többségének elégedettségét bíró szakmai szervezet legyen.

Az egyesület tevékenységi körébe tartozik a TEAOR szerinti:

7112 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás
7120 Műszaki vizsgálat, elemzés
8559 Máshova nem sorolt egyéb oktatás
5811 Könyvkiadás
5814 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
8230 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
9112 Szakmai érdekképviselet

II. Székhely

Az egyesület neve: Magyar Épületgépészek Szövetsége (rövidített neve: MÉGSZ)

Az egyesület székhelye: 1116 Budapest XI. kerület, Fehérvári út 130.

Az egyesület telephelye: 7623 Pécs, Rákóczi u. 24-26, 1. e. 224. a.

III. Tagság

Az egyesület tagja lehet az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, más szervezet és oktatási intézmény, amelyik épületgépész szakirányú tevékenységet folytat, továbbá az a természetes személy, aki épületgépész szakképesítéssel rendelkezik vagy az épületgépészet területén tevékenykedik, mint például:

• 1. gázvezeték- és gázkészülék-szerelő, központifűtés-szerelő, kályhás kéményépítő és kéményseprő
  2. víz- és csatornaszerelő
  3. klímaberendezést és szelőztetést szerelő, bádogos,
  4. a fentiekkel összefüggő mezőgazdasági és élelmiszer-ipari, épületgépészeti szerelő,
  5. a fentiekben felsorolt tevékenységi körök tervezői és szakértői és oktatói,
  6. tüzeléstechnikai szakember,

valamint a fenti tevékenységekhez kapcsolódó szakmák képviselői.

A tagok a belépési nyilatkozaton kinyilvánítják, hogy egyetértenek a jelen alapszabályban megjelölt célokkal, s vállalják az alapszabály rendelkezéseinek megtartását, valamint a tagdíj megfizetését. A tagfelvételt kérő belépését az elnökségnek előzetesen jóvá kell hagyni a belépést kérő székhelye (lakhelye) szerinti megyei elnök véleményének kikérése után. A tagsági viszony a tagdíj befizetésével jön létre.

A tagfelvételt írásban kell kérni. A belépési nyilatkozat a tagnyilvántartás vezetéséhez és a taggal való kapcsolattartáshoz szükséges adatokat, valamint az alapszabály rendelkezéseinek megtartására, az adatváltozás bejelentésére és a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó nyilatkozatokat tartalmazza. A jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, más szervezet és oktatási intézmény a természetes személyekkel megegyezően csak egy szavazati joggal rendelkezik, amelyet a vezető vagy a meghatalmazott képviselő adhat le.

Az egyesület pártoló tagja lehet a felsorolt szakmák részére gyártási és nagykereskedelmi tevékenységet folytató cég, amely az alapszabályban megfogalmazott célok megvalósítását támogatja és az elnökség által megállapított pártoló tagsági díjat befizeti. A pártoló tagot a szavazati jog kivételével a tagok minden joga megilleti.

Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a köztiszteletben álló személyiség, aki tevékenységével, közszereplésével elősegíti az alapszabályban megfogalmazott célok megvalósítását. A tiszteletbeli tagot szavazattöbbséggel a közgyűlés választja meg.

Az egyesület tagszervezete azon társadalmi szervezet lehet, amelynek tagjai az épületgépészet területén tevékenykednek. A tagszervezet a szövetség céljaival és érdekeivel ellentétesen nem tevékenykedhet, belépését az elnökség hagyja jóvá. A tagszervezet tagjai személyesen is lehetnek a szövetség tagjai, ha a szövetségbe a szabályok szerint beléptek. Tagdíjuk legalább a mindenkori tagdíj fele.

A tag jogai:

1. részt vehet az egyesület tevékenységében, az egyesület rendezvényein,
2. kérheti az egyesület segítségét és támogatását szakmai munkájához,
3. javaslatokat tehet az egyesület működésére,
4. megválaszthatja az egyesület tisztségviselőit és ő is választható ilyen tisztségre, szavazatát csak személyesen adhatja le.

A tag kötelessége, hogy:

1. megtartsa az egyesület alapszabályát
2. megfizesse az egyesületnek a tagsági díjat
3. az egyesületi tagokhoz méltó, tisztességes magatartást tanúsítson, mind a munkavégzés során, mind a társadalmi életben
4. segítse elő az alapszabály céljainak elérését, segítse az egyesület tagjait az eredményesebb munkában
5. lépjen fel a tisztességtelen piaci magatartással szemben, segítse elő a szakmai hírnév és megbecsülés érvényesülését
6. nevelje a szakmai utánpótlást a tisztességes és színvonalas munkára és magatartásra.

A tagsági díjat évente az elnökség határozza meg az egyesület előtt álló feladatok, a tagság igénye és az egyesület vagyoni viszonyainak figyelembevételével. Az elnökség határozatát a közgyűlés jóváhagyja. A tagdíj nyugdíjasok, gyermekgondozási segélyen lévők és iskolák esetében a mindenkori tagdíj fele.

A tagdíjat előre kell megfizetni, minden évben március 31-ig. A tagdíjfizetés elmaradása esetén az ügyvezető köteles a mulasztó tag figyelmét felhívni a fizetési kötelezettség teljesítésére. Amennyiben a felhívás eredménytelen, és a tagdíjat a tárgyév december 31-ig nem fizette meg, a tagot törölni kell a tagnyilvántartásból. Az év második felében történő belépés esetén a tagdíj feleződik.

A tagsági viszony megszűnik:

1. ha a tag kilép
2. ha a tagot kizárják
3. ha törlik a tagnyilvántartásból
4. ha meghal,
5. ha megszűnik az egyesület
6. jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, más szervezet és oktatási intézmény esetében azon a napon, amikor az épületgépész szakirányú tevékenységét megszűnteti.

Kizárható az egyesületből az a tag, aki:

1. az egyesület céljaival ellentétes magatartást tanúsít
2. nem hajtja végre az egyesület közgyűlésének és elnökségének határozatait
3. nem tartja meg az egyesület alapszabályának előírásait

Törölhető az egyesület tagjai közül:

akinek a működési engedélye bármilyen okból megszűnt.

A kizárásról a határozatot, a törlésről pedig az értesítést meg kell küldeni az érintett tagnak, aki a kézhezvételétől számított 30 napon belül az Etikai Bizottsághoz fordulhat és kérheti tagsági viszonyának helyreállítását. Elutasítás esetén újabb 30 napon belül a bírósághoz fordulhat. Kizárás és törlés esetén a volt tag két évig nem lehet újra az egyesület tagja.

Az egyesület kitüntetései

Az egyesület 5-10-15-20-25 éves folyamatos tagsági viszony esetén tagjainak jubileumi jelvényt adományoz.

Az egyesület a MÉGSZ érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért tagjanak vagy nem tagjainak a "Magyar Épületgépészek Szövetsége Aranyjelvénye" kitüntetést adományozhatja.

Az egyesület egyedül vagy más szakmai szövetség támogatásával kiemelkedően gazdag és értékes szakmai pályafutás elismeréseként Épületgépész Életműdíjat adományozhat.

A egyesület az erre vonatkozó alapító okirat szerint a MÉGSZ legmagasabb kitüntetését, a Meszlényi Zoltán Díjat adományozhatja.

A fenti kitüntetések odaítélési szabályzatát az elnökség külön határozza meg.

IV. Szervezet

Az egyesület szervei:

- közgyűlés

- elnökség

- kibővített elnökség

- megyei közgyűlés

- megyei csoport

- felügyelő bizottság

- etikai bizottság

- szekciók vagy más néven tagozatok

- intézet vagy más néven központ

Közgyűlés

Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet évente legalább egyszer össze kell hívni.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. az egyesület alapszabályának jóváhagyása, módosítása
2. az egyesület szervezeti felépítésének megállapítása és módosítása
3. az egyesület éves beszámolóinak, köztük a jogszabályok által előírt pénzügyi beszámolóknak elfogadása
4. az egyesület elnökségének, a felügyelő és az etikai bizottság tagjainak és az egyesület elnökének megválasztása, rendes választás esetén négyévente.
5. más egyesülettel vagy társadalmi szervezettel való egyesülés vagy szétválás kimondása
6. gazdasági társaság alapítása és megszüntetése

A közgyűlést határozatával az elnökség hívja össze írásbeli meghívóval, melynek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, időpontját és a napirendi pontokat. Össze kell hívni a közgyűlést akkor is, ha az ok és cél megjelölésével a tagok 1/3-a kéri vagy a bíróság elrendeli.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok legalább fele jelen van. A határozatképtelenség miatt összehívott ismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Az ismételten összehívott közgyűlés helye és időpontja változatlan napirenddel az első meghívóban is meghatározható. A közgyűlésről a határozatokat szó szerint tartalmazó jegyzőkönyv készül, melyet két megválasztott tag hitelesít. A jegyzőkönyvben a közgyűlésen elhangzottakat összefoglaló jelleggel kell rögzíteni.

A határozathozatalhoz egyszerű szavazattöbbségre van szükség.

Az egyesület megszűnésének, szétválásának vagy egyesülésének kimondásához a jelenlévők 2/3-os szavazattöbbsége kell.

Elnökség

Az elnökség a közgyűlés által megválasztott testület, amely az alapszabály és a közgyűlés határozatai szerint végzi munkáját.

Tagjai: elnök, tiszteletbeli elnök, 7 fő alelnök.

Az alelnökök jogosultak az elnök akadályoztatása esetén helyette és nevében eljárni, vagy a rájuk bízott feladatot önállóan elvégezni. Az elnökségi tagok munkájukat társadalmi munkában végzik, de tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülhetnek, melynek mértékét az elnökség állapítja meg. Az elnökség ülésein az ügyvezetők tanácskozási joggal vesznek részt, az elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökség szükség szerint, de legalább félévente egyszer ülésezik, üléseit az elnök hívja össze. Az elnökség felének írásbeli kérésére 15 napon belül össze kell hívnia az elnöknek a testület ülését. Az elnökség határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az elnökség határozatképes, ha legalább 5 tag jelen van. Az elnökség határozatait jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni. Az ülésen az elhangzottakról a lényeget tartalmazó összefoglalót kell készíteni. A jegyzőkönyvet az elnök és két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

Az elnökség feladatai:

1. a két közgyűlés közötti időszakban irányítja és szervezi az egyesület munkáját, az alapszabály és a közgyűlés határozatai szerint
2. előkészíti a közgyűlés elé kerülő napirendi javaslatokat
3. jóváhagyja és ellenőrzi az elnököt munkáltatói jogai gyakorlásában
4. előterjeszti az egyesület éves mérlegbeszámolóját és a végzett tevékenységről szóló beszámolót, valamint a határozati javaslatokat
5. elvégzi a közgyűlés által ráruházott feladatokat, gondoskodik azok végrehajtásáról
6. a közgyűlések között gondoskodik a választott bizottságokból kivált tagok pótlásáról
7. szervezi és koordinálja a szakmai tagozatok munkáját
8. kapcsolatot tart hazai és külföldi érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel
9. dönt a kitüntető jelvény adományozásáról
10. a megyei elnökök által a tagdíjból visszaigényelhető rész esetenként - az Elnökség

döntése alapján - a befizetett tagdíjnak legfeljebb 50%-áig terjedhet.

1. munkabizottságot hozhat létre
2. gondoskodik az általános és szakmai információk gyűjtéséről, rendszerezéséről és a tagsághoz való juttatásáról
3. dönt az egyesület vagyonának hasznosításával kapcsolatős kérdésekben, beleértve a beruházás, vagy kölcsönfelvétel eldöntését is
4. dönt arról, hogy egyes fontos speciális feladatok elvégzésére működési szabályzat megalkotásával létrehoz-e intézetet
5. az egyesület által alapított gazdasági társaságok tevékenységével, gazdálkodásával kapcsolatos döntések meghozatala, vezető tisztségviselőik megválasztása és visszahívása.
6. A területileg illetékes megyei elnök véleményét figyelembe véve dönt a tagfelvételről.

Kibővített elnökség

A kibővített elnökséget a megyei csoport által választott elnökök, a szekciók elnökei és az elnökség tagjai együttesen alkotják.

A kibővített elnökséget az egyesület elnöke hívja össze évente legalább egyszer. Elsősorban ezen testület jogosult dönteni:

1. egyesület vidéki működésével kapcsolatos kérdésekben, így különösen a megyei csoportok működési, szervezeti vagy pénzügyi kérdéseiről
2. a vidéki oktatási kérdésekről
3. a kamarák és más szakmai szervezetekkel való együttműködésről
4. a vidéki rendezvények és egyesületi jelenlét részleteiről
5. a regionális tagozatok létrehozásáról
6. regionális ügyvezető(k) megbízásáról

A kibővített ülésen az elnökség hatáskörébe tartozó témák is tárgyalhatóak, de azokban csak az elnökség tagjai határoznak szavazatukkal.

Elnök

Az egyesületet az elnök képviseli, akadályoztatása esetén az alelnökök közül általa kijelölt személy látja el feladatát. Az elnököt 4 éves időtartamra választják, de mandátuma lejárta előtt visszahívható és a mandátum lejárta után újra választható. Visszahívásához és megválasztásához a közgyűlésen jelenlévők 50% plusz 1 fő szavazata szükséges.

Az elnök feladatai:

1. munkáltató jogok gyakorlása
2. szerződések kötése - az elnökség előzetes vagy utólagos jóváhagyásával
3. az elnökségi ülések előkészítése és összehívása
4. az egyesület képviselete hatóságok és más szervek előtt
5. az egyesület tevékenységének összehangolása
6. szervezi és ellenőrzi a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtását
7. kapcsolatot tart hazai és külföldi egyesületekkel, érdekképviseleti szervezetekkel, kamarákkal

Az elnök munkáját társadalmi munkában végzi, de tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülhet, melynek mértékét az elnökség állapítja meg. Az elnök az egyesület eredményes működése érdekében ügyvezetőket, szervező, tanácsadó valamint adminisztratív dolgozókat bízhat meg munkavégzéssel vagy ezekkel munkaviszonyt létesíthet.

Tiszteletbeli elnök

A közgyűlés határozatlan időtartamra választja. Megválasztásához és visszahívásához a közgyűlés 50%+1 fő szavazata szükséges. Jelentős szakmai vagy etikai vétség esetén a közgyűlés visszahívhatja.

A tiszteletbeli elnök az elnökség tagja, az elnök tanácsadója. Az alelnökökhöz hasonlóan az elnökség által meghatározott ügyekben eljárhat. Az elnökségben szavazati joggal rendelkezik.

Ügyvezetők

Az elnökség dönthet arról, hogy az elnökre háruló feladatok végrehajtásának szervezésére ügyvezetőket alkalmaz, így az ügyvezető(k) az átadott feladatokban és hatáskörökben eljár(nak) a szövetség érdekében és nevében. Nem ruházható át azonban az elnök munkáltatói jogköre, míg a szerződéskötési jogkör korlátozott átruházásról az elnökség határozattal dönthet. Az ügyvezetők feladatát és díjazását az elnökség a foglalkoztatásra vonatkozó döntéssel egyidejűleg meghatározza. A munkáltatói jogokat vagy a megbízó jogait az elnökség ellenőrzése mellett az elnök gyakorolja.

Szekció

A szekciót vagy más néven tagozatot az azonos szakmai ágazatban tevékenykedő tagok hozzák létre. Évente egyszer tartanak közgyűlést, ezen elnököt és elnökséget választhatnak. Ezen alkalommal határozzák meg éves programjukat. A közgyűlésen csak azon tagok szavazhatnak akik előzetesen feliratkoztak a szekció névsorába. A felíratkozási és leíratkozási lehetőséget folyamatosan biztosítani kell számukra. Szekció alapítását az elnökség határozhatja el, de 30 tag közös beadvánnyal indítványozhatja. Az alapítási indítványt, s így a szekció alapítását, amennyiben az nem egyezik az egyesület céljaival és feladataival az elnökség indoklás kifejtésével együtt elutasíthatja. A szekciók saját szervezeti és működési szabályzatot alkothatnak, s ez alapján nagy önállósággal végezhetik munkájukat. A szabályzat érvényességének az elnökség jóváhagyása a feltétele.

Intézet

Az elnökség a kiemelt működési területek munkájának szervezésére működési szabályzat elfogadásával intézetet vagy más néven központot alapíthat. Ennek munkáját az elnök és az elnökség felügyeli, a kijelölt ügyvezető pedig segíti, koordinálja.

Megyei csoport

Az egyesület tagjai közül az egy megyén belül lakó vagy dolgozó tagok önállóan jogosultak megyei csoportot alakítani valamint megyei közgyűlést tartani és soraikból elnököt, igény esetén elnökséget választani, akinek megbízatása 4 évre szól. A tag szabadon eldöntheti, hogy melyik megyei csoporthoz kíván csatlakozni.

A megyei elnök és elnökség feladata, hogy:

1. lássa el a megyében lévő tagok igényeinek megfelelő rendezvények szervezését
2. helyi szakmai és érdek-képviseleti szervekkel, hatóságokkal építsen ki együttműködést
3. végezze el a közgyűlés és az elnökség által hatáskörébe utalt feladatokat.

A megyei közgyűlés készíthet saját szervezeti és működési szabályzatot, ami nem lehet ellentétes az egyesület alapszabályával. A megyei elnökség nem önálló jogi személy, csak a felsőbb testületi szervek által meghatározott körben járhat el önállóan. Ha a feltételek adottak, a megyei közgyűlés döntése alapján a megyei csoport önálló jogi személy is lehet, amihez a megyei közgyűlés határozata és a szövetség Elnökségének jóváhagyása kell.

Felügyelő Bizottság

A közgyűlés 3 tagú Felügyelő Bizottságot köteles választani. A bizottság testületi szerv, saját tagjai közül megválasztja a Felügyelő Bizottság elnökét. A bizottságot 4 éves időtartamra választják.

A bizottság feladata, hogy ellenőrizze az egyesület gazdálkodását, a pénzkezelés szabályainak megtartását, az alapszabály és más szabályzatok megtartását, a törvényesség betartását, a határozatok végrehajtását. A bizottság hatáskörébe tartozó vagy azt érintő kérdések megtárgyalásakor a bizottság elnökét meg kell hívni az Elnökség vagy Kibővített Elnökség üléseire. A közgyűlésen a bizottság elnöke hivatalból vesz részt. A bizottság minden évben köteles beszámolni munkájáról és ellenőrzéseinek tapasztalatairól, a gazdálkodással kapcsolatos megállapításairól a közgyűlésnek és az Elnökségnek. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az egyesület által alapított gazdasági társaságok tevékenységét. A Felügyelő Bizottság tagjai tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülhetnek, melynek mértékét az elnökség állapítja meg.

Etikai Bizottság

A közgyűlés 3 tagú Etikai Bizottságot választ. A bizottság testületi szerv, amely a saját tagjai közül választja meg az elnökét. A bizottságot 4 éves időtartamra kell megválasztani. A mandátum lejárta előtt a bizottság tagjai a közgyűlés által visszahívhatók. Erre javaslatot az Elnökség tehet.

Az Etikai Bizottság saját működési szabályzatot készít, amit az Elnökség hagy jóvá. Az Etikai Bizottság feladata, hogy ellenőrizze, kivizsgálja azokat az eseteket, amikor a tisztességtelen piaci magatartásra, etikátlan eljárásra utaló panaszok érkeznek az egyesület tagjaira, vagy a kamara indított vizsgálatot az egyesület tagjai ellen. A bizottság megvizsgálja az ügyet és írásban kifejti álláspontját, amit az Elnökség elé kell terjeszteni jóváhagyás végett. A jóváhagyott állásfoglalást meg kell küldeni a kamarának. Saját hatáskörben indult vizsgálat esetén az Elnökség dönt a taggal szemben teendő intézkedésről.

Az Etikai Bizottság elnökét az Elnökség üléseire meg kell hívni, ha a bizottság hatáskörébe tartozó vagy azt érintő kérdésről tanácskoznak. Az Etikai Bizottság minden évben köteles beszámolni a közgyűlésnek.

V. Bankszámlák feletti rendelkezés

Az egyesület "központi" bankszámlája felett aláírásával az elnök, az ügyvezető és a tiszteletbeli elnök közül kettő együttesen rendelkezik. Az intézetek bankszámlái felett az intézetvezető, az ügyvezető és a tiszteletbeli elnök közül kettő együttesen rendelkezik.

VI. Vegyes rendelkezések

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az elhangzott témákkal kapcsolatos hozzászólásokat, a határozati javaslatokat és a hozott határozatokat. Titkos szavazást lehet tartani olyankor, ha a téma fontossága ezt megköveteli és a jelenlévők többsége igényli. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető mellett minden esetben két hitelesítő is köteles aláírni. Utóbbiak személyéről a közgyűlés szavazattöbbséggel határoz.

A testületi szervek által hozott határozatokat nyilván kell tartani, azt a szövetség bármely tagja, a szövetség hivatalos helyiségében bármikor jogosult megtekinteni. A határozatok végrehajtását a Felügyelő Bizottság köteles ellenőrizni.

A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló törvény és a Ptk. egyesületekre vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

2009. január 24.

Záradék:

A fenti aláhúzott módosításokat tartalmazó egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a közgyűlés 2009. január 24-én fogadta el.

Golyán Lászó

Elnök

Tanuk, mint a közgyűlésen megszavazott hitelesítők:

Balázs Gábor, Bakonyi Károly