Hirdetés


Hirdetés

Alapszabály PDF Nyomtatás E-mail

A MAGYAR ÉPÜLETGÉPÉSZEK SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA

A 2016. február 27-i közgyűlésen elfogadott módosításokkal

egységes szerkezetbe foglalt szöveg

I. Általános rendelkezések

1. Az egyesület neve: Magyar Épületgépészek Szövetsége (rövidített neve: MÉGSZ)

2. Az egyesület székhelye: 1116 Budapest XI. kerület, Fehérvári út 132-144.

3. Az egyesület jogállása: az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. (Ptk.3:63.§ (1) bek.)

4. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. (Ptk.3:63.§ (3) bek.)

5.  Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. (Ptk.3:63.§ (4) bek.)

6. Az egyesület képviselője: az egyesület elnöke, aki önálló képviseleti joggal rendelkezik.

 

II. Célok, feladatok

A MÉGSZ feladata, hogy tagjai számára folyamatosan értékessé és hasznossá tegye

a tagsági viszonyt valamint az épületgépészeti szakma számára hasznos, előrevivő tevékenységet végezzen. Ennek érdekében:

1. tanfolyamokon, rendezvényeken és kiadványokban az európai úniós szakmai trendeknek megfelelő és jogosultságokat eredményező szakmai tudást és információkat közvetít,

2. védi az épületgépészeti szakma szakmai és gazdasági érdekeit,

3. szakmai csoportok, klubok és hálózatok valamint oktatási, minőségirányítási, innovációs és szakmafejlesztési projektek szervezésével segíti a szakma fejlődését, a tagok piaci helyzetének erősítését,

4. minősítéseket, védjegyeket alapít,

5. a szakmai kultúra és minőségi szemlélet fejlesztéséért dolgozik,

6. a tagokat és az egész épületgépész szakmát arra ösztönzi, hogy munkájukkal és magatartásukkal javítsák a szakma elismertségét és megbecsülését,

7. a gázműszaki biztonság valamint az energiafelhasználás szakszerűsége és hatékonysága érdekében lakossági fogyasztóvédelmi tájékoztatást folytat,

8. képviseli és érvényesíti a környezetvédelem és fenntartható fejlődés követelményeit, terjeszti az ehhez kapcsolódó műszaki tartalmakat

9. a fenntarthatósággal kapcsolatosan szakmai és fogyasztói tájékoztatást, szemléletformálást végez,

10. egyes feladatok végrehajtására saját gazdasági társaságát bízza meg.

A MÉGSZ-nek az is feladata, hogy a szakma egységét szem előtt tartva elősegítse a szakmán belüli csoportok párbeszédét, kapcsolatainak fejlődését. Hozzá kell járulnia ahhoz is, hogy az épületgépészettel határos szakmákkal is javuljon a párbeszéd, az együttműködés.

A MÉGSZ-nek az a célja, hogy:

  1. Az épületgépészet magas színvonalú és etikus művelése iránt elkötelezett szakemberek és gazdasági társaságok többségét tömörítő,

  2. a szakmával kapcsolatos döntésekre jelentős befolyással bíró,

  3. tagjai és a szakma fejlődését fontos szolgáltatásokkal segítő,

  4. jelentős humán és anyagi erőforrásokkal rendelkező,

  5. külső és belső célcsoportjaival jól és gyorsan kommunikáló,

  6. ismert és jó hírnevű,

  7. alulról építkező és hatékonyan működő valamint

  8. tagjai döntő többségének elégedettségét bíró szakmai szervezet legyen.

Az egyesület tevékenységi körébe tartozik a TEAOR szerinti:

7112 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás
7120 Műszaki vizsgálat, elemzés
8559 Máshova nem sorolt egyéb oktatás
5811 Könyvkiadás
5814 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
8230 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
9112 Szakmai érdekképviselet

III. Tagság

1. Az egyesület tagja lehet az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, más szervezet és oktatási intézmény, amelyik épületgépész szakirányú tevékenységet folytat, továbbá az a természetes személy, aki épületgépész szakképesítéssel rendelkezik vagy az épületgépészet területén tevékenykedik, mint például:

  1. gázvezeték- és gázkészülék-szerelő, központifűtés-szerelő, kályhás kéményépítő és kéményseprő

  2. víz- és csatornaszerelő

  3. klímaberendezést és szelőztetést szerelő, bádogos,

  4. a fentiekkel összefüggő mezőgazdasági és élelmiszer-ipari, épületgépészeti szerelő,

  5. a fentiekben felsorolt tevékenységi körök tervezői és szakértői és oktatói,

  6. tüzeléstechnikai szakember,

valamint a fenti tevékenységekhez kapcsolódó szakmák képviselői.

2. A tagok a belépési nyilatkozaton kinyilvánítják, hogy egyetértenek a jelen alapszabályban megjelölt célokkal, s vállalják az alapszabály rendelkezéseinek megtartását, valamint a tagdíj megfizetését. A tagfelvételt kérő belépését az elnökségnek előzetesen jóvá kell hagyni a belépést kérő székhelye (lakhelye) szerinti megyei elnök véleményének kikérése után. A tagsági viszony a tagdíj befizetésével jön létre.

3. A tagfelvételt írásban kell kérni. A belépési nyilatkozat a tagnyilvántartás vezetéséhez és a taggal való kapcsolattartáshoz szükséges adatokat, valamint, az alapszabály rendelkezéseinek megtartására, az adatváltozás bejelentésére és a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó nyilatkozatokat tartalmazza. Ha jogi személy vagy más szervezet lép be, meg kell adni a szervezet állandó tagi képviselőjének nevét. Az állandó tagi képviselő csak a szervezet jegyzésére vagy a cég cégjegyzésére jogosult személy lehet. A jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, más szervezet és oktatási intézmény a természetes személyekkel megegyezően csak egy szavazati joggal rendelkezik, amelyet a tagi képviselő adhat le.

3/A. A tagfelvétel menete: A tagfelvétel a belépési szándéknyilatkozat megküldésével kezdődik, amelyet a megyei elnök véleményének kikérése után az elnökség hagy jóvá. Az ezt követő egy évig a szándéknyilatkozatot megküldő személy vagy szervezet tagjelölt lesz. Részt vehet a szövetség rendezvényein, megkaphatja a tagoknak járó szolgáltatások és kedvezmények egy részét, amelyeket az elnökség határoz meg. Egy év múlva a tagjelölt nyilatkozhat arról, hogy teljes jogú taggá kíván válni a belépési nyilatkozat megküldésével. A tagjelölt részt vehet a szövetség közgyűlésén, de nem választható és nincs szavazati joga. Egy év múlva a tagjelölt nyilatkozhat arról, hogy teljes jogú taggá kíván válni a belépési nyilatkozat megküldésével. A teljes jogú tagsági jogviszony az elnökségi ülésen hozott határozat napján keletkezik.

4. Az egyesület pártoló tagja lehet a felsorolt szakmák részére gyártási, márkaképviselői és nagykereskedelmi tevékenységet folytató cég, amely az alapszabályban megfogalmazott célok megvalósítását támogatja és az elnökség által megállapított pártoló tagsági díjat befizeti. A pártoló tagok felvételéről az elnökség dönt a Gyártói és Márkaképviselői Tagozat elnöksége véleményének kikérése után. A pártoló tag az egyesület szervének ülésén tanácskozási joggal vehet részt és tisztségviselővé nem válaszható.

5. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a köztiszteletben álló személyiség, aki tevékenységével, közszereplésével elősegíti az alapszabályban megfogalmazott célok megvalósítását, valamint akinek legalább 20 éves folyamatos tagsága után megszűnik tagsági viszonya.A tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai választják meg, tagdíjat nem fizet és szavazati joggal nem rendelkezik. A tiszteletbeli tag az egyesület szervének ülésén tanácskozási joggal vehet részt és tisztségviselővé nem válaszható.

6. Az egyesület tagegyesülete azon civil szervezet lehet, amelyet jellemzően a szövetség szervezeti egységének (szekciójának, tagozatának, megyei csoportjának) tagjai alapítottak ezen szervezeti egység magasabb szintű szervezeti formában való működtetése céljából és a civil szervezet kérelmezte, hogy a szövetség tagegyesülete lehessen. A szövetség és tagegyesülete szoros együttműködésben kölcsönösen segítik egymás tevékenységét, egyeztetik és kiegészítik érdekvédelmi és belső szolgáltatási tevékenységüket. A tagegyesület belépését az elnökség hagyhatja jóvá. A tagegyesület tagdíja a mindenkori tagdíjjal egyezik meg. A tagegyesület azon rendes tagjainak tagdíja, akik a Szövetségnek is tagjai, a mindenkori tagdíj fele.

7. Az egyesület tagszervezete azon civil szervezet vagy klaszter lehet, amely kérte felvételét a szövetségbe és tagjai az épületgépészet területén tevékenykednek. A tagszervezet a szövetség céljaival és érdekeivel ellentétesen nem tevékenykedhet, belépését az elnökség hagyhatja jóvá. A szövetség és tagszervezete egyeztetik stratégiájukat, és kölcsönös igény szerint állapodnak meg az együttműködésben. A tagszervezet tagdíja a mindenkori tagdíjjal egyezik meg.

7/A. Az egyesület ifjúsági tagja lehet, aki tanulói vagy hallgatói jogviszonyban van és épületgépészeti tanulmányokat folytat. Tagdíja a mindenkor tagdíj 1/20-ad része, a közgyűlésen szavazati joggal nem rendelkezik. Az ifjúsági tagi szolgáltatásokat az elnökség határozza meg. Egy évnyi ifjúsági tagság után, kérelemre tagjelöltség nélkül rendes taggá válhat.

8. A tag jogai:

  1. részt vehet az egyesület tevékenységében, az egyesület rendezvényein,

  2.  kérheti az egyesület segítségét és támogatását szakmai munkájához,

  3.  javaslatokat tehet az egyesület működésére,

  4.  megválaszthatja az egyesület tisztségviselőit és ő is választható ilyen tisztségre, szavazatát csak személyesen adhatja le.

9. A tag kötelessége, hogy:

  1. megtartsa az egyesület alapszabályát,

  2. megfizesse az egyesületnek a tagsági díjat,

  3. az egyesületi tagokhoz méltó, tisztességes magatartást tanúsítson, mind a munkavégzés során, mind a társadalmi életben,

  4. segítse elő az alapszabály céljainak elérését, segítse az egyesület tagjait az eredményesebb munkában,

  5. lépjen fel a tisztességtelen piaci magatartással szemben, segítse elő a szakmai hírnév és megbecsülés érvényesülését,

  6. nevelje a szakmai utánpótlást a tisztességes és színvonalas munkára és magatartásra.

10. A tagsági díjat évente az elnökség határozza meg az egyesület előtt álló feladatok, a tagság igénye és az egyesület vagyoni viszonyainak figyelembevételével. Az elnökség határozatát a közgyűlés jóváhagyja. A tagdíj épületgépészeti cégek és szervezetek alkalmazottai, nyugdíjasok, gyermekgondozási segélyen lévők és iskolák esetében a mindenkori tagdíj fele.

11. A tagdíjat előre kell megfizetni, minden évben március 31-ig. A tagdíjfizetés elmaradása esetén az ügyvezető köteles a mulasztó tag figyelmét felhívni a fizetési kötelezettség teljesítésére. A fizetési felszólítást írásban, a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetéssel tértivevényes levélben kell megküldeni. Amennyiben a felhívás eredménytelen, és a tagdíjat a tárgyév utolsó napját követő 30 napon belül pótlólagosan sem fizette meg, a tagot törölni kell a tagnyilvántartásból. Az év második felében történő belépés esetén a tagdíj feleződik.

12. A tagsági viszony megszűnik : ( Ptk.3:68.§ (1) bek.)

12.1. ha a tag kilép,

12.2. ha a tagot kizárják, vagy a tagsági jogviszonyát az egyesület felmondja,

12.3. ha törlik a tagnyilvántartásból,

12.4. ha meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik

12.5. ha megszűnik az egyesület

12.6. jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, más szervezet és oktatási intézmény esetében azon a napon, amikor az épületgépész szakirányú tevékenységét megszűnteti.

12.7. utódlással, ha a tagcég állandó tagi képviselője azt kérvényezi, hogy a cég helyett ő mint magánszemély lehessen tag, vagy ha magánszemély azt kérvényezi, hogy helyette az általa jegyzett cég legyen a tag az ő állandó tagi képviseletével. Ezen esetekben a tagjelölti év letöltése nem követelmény, az új tagság az elnökség jóváhagyásával létrejön.

        

13. Kizárható az egyesületből az a tag, aki:

  1. az egyesület céljaival ellentétes magatartást tanúsít,

  2. nem hajtja végre az egyesület közgyűlésének és elnökségének határozatait,

  3. nem tartja meg az egyesület alapszabályának előírásait,

  4. aki az egyesületnek bármilyen módon kárt okoz, így különösen, ha hátráltatja munkájában, megsérti jó hírnevét.

A kizárás eljárási szabályai:

Az Egyesülethez bejelentett, vagy az Egyesület valamely tagja, szerve által feltárt szabály- és kötelezettségszegések dokumentumait az Etikai Bizottság elnökének kell átadni. Ha a bejelentés kiegészítésre szorul, az Etikai Bizottság elnöke – a hiányzó adatok megjelölésével – megfelelő határidő kitűzése mellett a bejelentést kiegészítésre visszaküldheti. A hiánypótlás ideje nem számít bele az ügyintézési határidőbe. Az Etikai Bizottságnak az ügy vizsgálatát 30 napon belül meg kell kezdeni és a lehető legrövidebb idő alatt le kell folytatni. Az Etikai Bizottság az érdekelteknek a tárgyalást megelőzően 8 nappal tértivevényes értesítést küld a tárgyalás helyének és időpontjának megjelölésével, valamint közli az érintett felek nevét és a bejelentés tárgyát. Az értesítésben figyelmeztetni kell az érdekelteket a távolmaradás alább részletezett következményeire. Az eljárás során a három etikai bizottsági tagból legalább kettőnek és a jegyzőkönyvvezetőnek jelen kell lenni. A tárgyalást az Etikai Bizottság elnöke vezeti, akadályoztatása esetén a jelenlévő tagok maguk közül választanak levezető elnököt. A tárgyalás akkor is lefolytatható, ha az érdekelt felek a tértivevényes értesítés ellenére nem jelentek meg, de a bizottság a benyújtott dokumentumokat a döntéshozatalhoz elégségesnek ítéli.   Az eljárás folyamán vizsgálni kell a benyújtott dokumentumokat, meg kell hallgatni a bejelentőt, az eljárás alá vont tagot, indokolt esetben szakértőket és bármely fél kérésére tanúkat is. Valamennyi eljárási cselekményről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jegyzőkönyvvezető ír alá és két etikai bizottsági tag hitelesít. A feltárt tények, bizonyítékok alapján az Etikai Bizottság javaslatot tesz az elnökségnek a kizárásra.

A döntéshez a jelen lévő elnökségi tagok 2/3-os szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A határozatot az elnökségi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni.

A kizárást kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket, és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot az érintett félnek tértivevényes levélben kell megküldeni.

A kizárt tag az Elnökség jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütköző határozatát a bíróság előtt megtámadhatja.

14. Törölhető az egyesület tagjai közül, aki a tagdíjat a póthatáridő – 11. pont – alatt sem fizette meg.

A törlésről rendelkező értesítést, határozatot meg kell küldeni az érintett tagnak.

A törölt tag az Elnökség jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütköző határozatát a bíróság előtt megtámadhatja.

Kizárás és törlés esetén a volt tag két évig nem lehet újra az egyesület tagja.

15. Az egyesület kitüntetései

15.1. Az egyesület 5-10-15-20-25 éves folyamatos tagsági viszony esetén tagjainak jubileumi jelvényt adományoz.

15.2. Az egyesület a MÉGSZ érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért tagjanak vagy nem tagjainak a “Magyar Épületgépészek Szövetsége Aranyjelvénye” kitüntetést adományozhatja.

15.3. Az egyesület egyedül vagy más szakmai szövetség támogatásával kiemelkedően gazdag és értékes szakmai pályafutás elismeréseként Épületgépész Életműdíjat adományozhat.

15.4. Az egyesület az erre vonatkozó alapító okirat szerint a MÉGSZ legmagasabb kitüntetését, a Meszlényi Zoltán Díjat adományozhatja.

15.5. A fenti kitüntetések odaítélési szabályzatát az elnökség külön határozza meg.

IV. Szervezet

1. Az egyesület szervei:

- közgyűlés

- elnökség

- kibővített elnökség

- megyei közgyűlés

- megyei csoport

- felügyelő bizottság

- etikai bizottság

- szekciók vagy más néven tagozatok

- intézet vagy más néven központ

Közgyűlés

1. Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet évente legalább egyszer össze kell hívni.

   A közgyűlés az egyesület székhelyén kívüli helyszínen is megtartható.

2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: (Ptk.3:74.§)

a)az alapszabály módosítása;

b)az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c)a vezető tisztségviselő megválasztása 4 évre, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d)az éves költségvetés elfogadása;

e)az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f)a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g)az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h)a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i)a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása,    

tiszteletbeli tag megválasztása,

j)a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

k)a végelszámoló kijelölése,

l) gazdasági társaság alapítása és megszüntetése.

3. A Közgyűlést az Elnök, akadályoztatása esetén a Tiszteletbeli Elnök hívja össze legalább 14 nappal a kitűzött időpontot megelőzően, írásbeli meghívó küldésével. A meghívó küldése történhet a tag által megadott elektronikus levélcímre is.

A meghívónak tartalmazni kell az egyesület nevét, székhelyét, a Közgyűlés helyét, idejét, a tervezett napirendi pontokat. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

Meg kell jelölni a meghívóban azt az időpontot, melyre a határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés ismételten összehívásra kerül és a megjelentek számától függetlenül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 7 napon belül a tagok és az egyesület szervei a Közgyűlést összehívó személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a Közgyűlést összehívó személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Közgyűlést összehívó személy nem dönt vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. (Ptk. 3:75.§)

Az Elnök, akadályoztatása esetén a Tiszteletbeli Elnök köteles a Közgyűlést összehívni – rendkívüli Közgyűlés – a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha:

- az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,

- az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,

- az egyesület céljainak elérése veszélybe kerül. (Ptk.3:81.§)

Össze kell hívni a közgyűlést akkor is, ha az ok és cél megjelölésével a tagok 1/3-a kéri vagy a bíróság elrendeli.

4. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több, mint a fele jelen van.( 50 % + 1 fő)

Határozatképtelenség esetén a megismételt Közgyűlés – amely ugyanannak a napnak egy későbbi időpontjára is összehívható - az eredeti meghívóban szerepelt napirendi pontokban döntésre jogosult és határozatképes, függetlenül a jelenlevők számától.

A Közgyűlés meghívójában szükséges a tagok tájékoztatása távolmaradásuk következményeiről, arról, hogy a megismételt Közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz az eredeti meghívóban közölt napirendi pontokban.

A Közgyűlés tisztségviselői: a levezető elnök, jegyzőkönyvezető, jegyzőkönyv-hitelesítők, szavazatszámlálók. A közgyűlés tisztségviselőit a megjelent tagok nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel választják meg.

A közgyűlésről a határozatokat szó szerint tartalmazó jegyzőkönyv készül .

A jegyzőkönyvben a közgyűlésen elhangzottakat összefoglaló jelleggel kell rögzíteni.

A jegyzőkönyvet az Elnök, a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő tag írja alá.

5. A Közgyűlés határozatait a megjelent tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást kell elrendelni a jelenlévő tagok egyharmadának indítványára. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a szavazást egy alkalommal meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén az adott ülésen a határozati javaslat elvetettnek tekintendő.

Az Alapszabály módosításához a jelen lévő tagok ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló Közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges. (Ptk.3:76.§)

6. A közgyűlési határozatok kihirdetése, közlése: A közgyűlési határozatokat az egyesület a honlapján teszi közzé, illetve a döntésben érintetteket 15 napon belül írásban értesíti. Az írásbeli közlés történhet postai, vagy elektronikus úton is.

 

Elnökség

7. Az elnökség a közgyűlés által megválasztott testület, amely az alapszabály és a közgyűlés határozatai szerint végzi munkáját.

8. Tagjai: elnök, tiszteletbeli elnök, 7 fő alelnök.

9. Az elnökségi tagok munkájukat társadalmi munkában végzik, ezen tevékenységükkel kapcsolatban felmerült igazolt költségeik vonatkozásában költségtérítésben részesülhetnek. Az elnökség ülésein az ügyvezetők tanácskozási joggal vesznek részt, az elnökség ülései nyilvánosak.

Az elnökség szükség szerint, de legalább félévente egyszer ülésezik, üléseit az elnök hívja össze. A meghívó kiküldése és az ülés megtartása között legalább 7 napnak el kell telnie. Az elnökségi tagok felének írásbeli kérésére 15 napon belül össze kell hívnia az elnöknek a testület ülését. Az elnökség határozatképes, ha legalább 5 tag jelen van. Az elnökség határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást egy alkalommal meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén az adott ülésen a határozati javaslat elvetettnek tekintendő. Az elnökség határozatait jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni. Az ülésen az elhangzottakról a lényeget tartalmazó összefoglalót kell készíteni. A jegyzőkönyvet az elnök és két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. Az elnökségi határozatokról az elnökség a tagokat, illetve a döntésben érintetteket 15 napon belül írásban értesíti. Az írásbeli közlés történhet postai, vagy elektronikus úton is.

10. Az elnökség feladatai:

  1. a két közgyűlés közötti időszakban irányítja és szervezi az egyesület munkáját, az alapszabály és a közgyűlés határozatai szerint,

  2. előkészíti a közgyűlés elé kerülő napirendi javaslatokat,

  3. jóváhagyja és ellenőrzi az elnököt munkáltatói jogai gyakorlásában,

  4. előterjeszti az egyesület éves mérlegbeszámolóját és a végzett tevékenységről szóló beszámolót, valamint a határozati javaslatokat,

  5. elvégzi a közgyűlés által ráruházott feladatokat, gondoskodik azok végrehajtásáról,

  6. a közgyűlések között gondoskodik a választott bizottságokból kivált tagok pótlásáról,

  7. szervezi és koordinálja a szakmai tagozatok munkáját,

  8. kapcsolatot tart hazai és külföldi érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel,

  9. dönt a kitüntető jelvény adományozásáról,

  10. a megyei elnökök által a tagdíjból visszaigényelhető rész esetenként – az Elnökség döntése alapján – a befizetett tagdíjnak legfeljebb 50%-áig terjedhet.

  11. munkabizottságot hozhat létre,

  12. gondoskodik az általános és szakmai információk gyűjtéséről, rendszerezéséről és a tagsághoz való juttatásáról,

  13. dönt az egyesület vagyonának hasznosításával kapcsolatős kérdésekben, beleértve a beruházás, vagy kölcsönfelvétel eldöntését is,

  14. dönt arról, hogy egyes fontos speciális feladatok elvégzésére működési szabályzat megalkotásával létrehoz-e intézetet,

  15. az egyesület által alapított gazdasági társaságok tevékenységével,             gazdálkodásával kapcsolatos döntések meghozatala, vezető tisztségviselőik megválasztása és visszahívása.

  16. a területileg illetékes megyei elnök véleményét figyelembe véve dönt a tagfelvételről.

  17. szükség esetén intézkedésekkel és határozatokkal védi a szövetség céljai teljesülésének érdekében végzett munkát, a szövetség működésének egyéségét, eredményeit, hírnevét és identitását,

  18. részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre,

  19. a tagság nyilvántartása,

  20. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése, az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,

  21. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele.              

Az elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői.

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok (Ptk.3:22.§):

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás: (Ptk.3:25.§ (1) bek.)

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Az Egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják. (Ptk.3:25§ (2) bek.)

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesület Elnökségéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha az elnökség tagja közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága – annak lejártát megelőzően – megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.

A vezető tisztségviselő felelőssége

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az Egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az Egyesülettel szemben.

 

Kibővített elnökség

11. A kibővített elnökséget a megyei csoport által választott elnökök, a szekciók elnökei és az elnökség tagjai együttesen alkotják.

A kibővített elnökséget az egyesület elnöke hívja össze évente legalább egyszer. Elsősorban ezen testület jogosult dönteni:

  1. egyesület vidéki működésével kapcsolatos kérdésekben, így különösen a megyei csoportok működési, szervezeti vagy pénzügyi kérdéseiről

  2. a vidéki oktatási kérdésekről

  3. a kamarák és más szakmai szervezetekkel való együttműködésről

  4. a vidéki rendezvények és egyesületi jelenlét részleteiről

  5. a regionális tagozatok létrehozásáról

  6. regionális ügyvezető(k) megbízásáról

  7. a kibővített ülésen az elnökség hatáskörébe tartozó témák is tárgyalhatóak, de azokban csak az elnökség tagjai határoznak szavazatukkal.

Elnök

12. Az egyesületet az elnök képviseli, akadályoztatása esetén az alelnökök közül az általa kijelölt személy látja el feladatát. Az elnököt 4 éves időtartamra választják, de mandátuma lejárta előtt visszahívható és a mandátum lejárta után újra választható. Visszahívásához és megválasztásához a közgyűlésen jelenlévők 50% plusz 1 fő szavazata szükséges.

13. Az elnök feladatai:

  1. munkáltató jogok gyakorlása,

  2. szerződések kötése – az elnökség előzetes vagy utólagos jóváhagyásával,

  3. az elnökségi ülések előkészítése és összehívása,

  4. az egyesület képviselete hatóságok és más szervek előtt,

  5. az egyesület tevékenységének összehangolása,

  6. szervezi és ellenőrzi a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtását,

  7. kapcsolatot tart hazai és külföldi egyesületekkel, érdekképviseleti szervezetekkel, kamarákkal.

14. Az elnök munkáját társadalmi munkában végzi, de tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülhet, melynek mértékét az elnökség állapítja meg. Az elnök az egyesület eredményes működése érdekében ügyvezetőket, szervező, tanácsadó valamint adminisztratív dolgozókat bízhat meg munkavégzéssel vagy velük munkaviszonyt létesíthet.

Alelnök

Az alelnökök jogosultak az elnök akadályoztatása esetén helyette és nevében eljárni, vagy a rájuk bízott feladatot önállóan elvégezni.

Tiszteletbeli elnök

15. A közgyűlés határozatlan időtartamra választja. Megválasztásához és visszahívásához a közgyűlés 50%+1 fő szavazata szükséges.

16. A tiszteletbeli elnök az elnökség tagja, az elnök tanácsadója. Az alelnökökhöz hasonlóan az elnökség által meghatározott ügyekben eljárhat. Az elnökségben szavazati joggal rendelkezik.

Ügyvezetők

17. Az elnökség dönthet arról, hogy az elnökre háruló feladatok végrehajtásának szervezésére ügyvezetőket alkalmaz, így az ügyvezető(k) az átadott feladatokban és hatáskörökben eljár(nak) a szövetség érdekében és nevében. Nem ruházható át azonban az elnök munkáltatói jogköre, míg a szerződéskötési jogkör korlátozott átruházásról az elnökség határozattal dönthet. Az ügyvezetők feladatát és díjazását az elnökség a foglalkoztatásra vonatkozó döntéssel egyidejűleg meghatározza. A munkáltatói jogokat vagy a megbízó jogait az elnökség ellenőrzése mellett az elnök gyakorolja felettük.

Ügyvezető elnök

17/A. Az ügyvezető elnök feladatköre elsősorban az elnök munkáját segítő vagy helyettesítő szakmai, szakmapolitikai, érdekképviseleti területen folytatott képviseleti és nyilatkozattételi tevékenység. Tevékenységéről beszámolási kötelezettséggel tartozik az elnökség és az elnök felé, amelyek utólagosan is dönthetnek tevékenységének jóváhagyásáról. Az ügyvezető elnök a szövetség működését, szándékait vagy álláspontját illető jelentős kérdésekben csak előzetes felhatalmazással tehet nyilatkozatot, képviseleti munkája és nyilatkozattételei során mindenkor igazodnia kell a szövetség döntéshozó fórumainak határozataihoz. Az ügyvezető elnök munkáját megbízási, vagy munk jogviszony keretében végzi.

Tagozat

18. A tagozatot az azonos szakmai ágazatban tevékenykedő tagok hozzák létre. Évente egyszer tartanak közgyűlést, ezen elnököt és elnökséget választhatnak. Ezen alkalommal határozzák meg éves programjukat. A közgyűlésen csak azon tagok szavazhatnak, akik előzetesen feliratkoztak a tagozat névsorába. A felíratkozási és leíratkozási lehetőséget folyamatosan biztosítani kell számukra. Tagozat alapítását az elnökség határozhatja el, de 30 tag közös beadvánnyal indítványozhatja. Az alapítási indítványt, s így a tagozat alapítását, amennyiben az nem egyezik az egyesület céljaival és feladataival az elnökség indoklás kifejtésével együtt elutasíthatja. A tagozatok saját szervezeti és működési szabályzatot alkothatnak, s ez alapján nagy önállósággal végezhetik munkájukat. A szabályzat érvényességének az elnökség jóváhagyása a feltétele.

Intézet

19. Az elnökség a kiemelt működési területek munkájának szervezésére működési szabályzat elfogadásával intézetet vagy más néven központot alapíthat. Ennek munkáját az elnök és az elnökség felügyeli, a kijelölt ügyvezető pedig segíti, koordinálja.

Megyei csoport

20. Az egyesület tagjai közül az egy megyén belül lakó vagy dolgozó tagok önállóan jogosultak megyei csoportot alakítani valamint megyei közgyűlést tartani és soraikból elnököt, igény esetén elnökséget választani, akinek megbízatása 4 évre szól. A tag szabadon eldöntheti, hogy melyik megyei csoporthoz kíván csatlakozni.

21. A megyei elnök és elnökség feladata, hogy:

21.1. lássa el a megyében lévő tagok igényeinek megfelelő rendezvények szervezését

21.2. helyi szakmai és érdek-képviseleti szervekkel, hatóságokkal építsen ki együttműködést

21.3. végezze el a közgyűlés és az elnökség által hatáskörébe utalt feladatokat.

22. A megyei közgyűlés készíthet saját szervezeti és működési szabályzatot, ami nem lehet ellentétes az egyesület alapszabályával. A megyei elnökség nem önálló jogi személy, csak a felsőbb testületi szervek által meghatározott körben járhat el önállóan. Ha a feltételek adottak, a megyei közgyűlés döntése alapján a megyei csoport önálló jogi személy is lehet, amihez a megyei közgyűlés határozata és a szövetség Elnökségének jóváhagyása kell.

Felügyelő Bizottság

23. A közgyűlés 3 tagú Felügyelő Bizottságot köteles választani. A bizottság testületi szerv, saját tagjai közül megválasztja a Felügyelő Bizottság elnökét. A bizottságot 4 éves időtartamra választják.

A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője.

A Felügyelő Bizottság elnöke és tagja nem lehet tagja, illetve elnöke az egyesület Elnökségének, nem állhat az egyesületnél e megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá nem is lehet e személyek közeli hozzátartozója.

A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülést tart. Az ülést az elnök vezeti. Az összehívás írásbeli meghívóval történik, amelyet legalább 15 nappal az ülés előtt kézbesíteni kell a meghívottaknak. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, napirendjét. A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha azon a bizottság mindhárom tagja jelen van.

24. A bizottság feladata, hogy ellenőrizze az egyesület gazdálkodását, a pénzkezelés szabályainak megtartását, az alapszabály és más szabályzatok megtartását, a törvényesség betartását, a határozatok végrehajtását. A bizottság hatáskörébe tartozó vagy azt érintő kérdések megtárgyalásakor a bizottság elnökét meg kell hívni az Elnökség vagy Kibővített Elnökség üléseire. A közgyűlésen a bizottság elnöke hivatalból vesz részt. A bizottság minden évben köteles beszámolni munkájáról és ellenőrzéseinek tapasztalatairól, a gazdálkodással kapcsolatos megállapításairól a közgyűlésnek és az Elnökségnek. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az egyesület által alapított gazdasági társaságok tevékenységét. A Felügyelő Bizottság tagjai tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülhetnek, melynek mértékét az elnökség állapítja meg.

A Felügyelő Bizottság tagjai a Felügyelő Bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelő Bizottság tagjai az egyesület ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

A felügyelő bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

A felügyelő bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát az egyesület vezető tisztségviselőjéhez intézi.

Felügyelő Bizottság tagjai a vezető tisztségviselőktől tájékoztatást, felvilágosítást kérhetnek, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthetnek, azokat megvizsgálhatják.

A Felügyelő Bizottság tagjai az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek.

A Felügyelő Bizottság tevékenységéért a Közgyűlésnek felelős, és tartozik annak beszámolni.

Etikai Bizottság

25. A közgyűlés 3 tagú Etikai Bizottságot választ. A bizottság testületi szerv, amely a saját tagjai közül választja meg az elnökét. A bizottságot 4 éves időtartamra kell megválasztani. A mandátum lejárta előtt a bizottság tagjai a közgyűlés által visszahívhatók. Erre javaslatot az Elnökség tehet. Az Etikai Bizottság saját működési szabályzatot készíthet, amit az Elnökség hagy jóvá.

26. Az Etikai Bizottság feladata, hogy megvizsgálja a tagokkal kapcsolatos etikai tartalmú vagy az alapszabályt esetlegesen sértő eseményeket, tényállásokat és ezekkel kapcsolatosan határozati javaslatot tegyen az elnökségnek.

Az Etikai Bizottság írásbeli figyelmeztetésre, valamint kizárásra tehet az elnökségnek javaslatot.

Az Elnökség jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütköző határozatát az érintett tag bíróság előtt megtámadhatja.

27. Nem jár el az Etikai Bizottság olyan esetben, amely - bonyolultsága vagy a rendelkezésre álló hiányos vagy ellenmondásos információk miatt - a jogi értelemben laikusokból álló bizottság lehetőségeit meghaladja. Bírósági vagy más ténymegállapító hatósági eljárások esetén a bizottság dönthet úgy, hogy ezen eljárások eredményét felhasználja.

28. Az Etikai Bizottság tagjait az Elnökség üléseire meg kell hívni, ha a bizottság hatáskörébe tartozó vagy azt érintő kérdésről tanácskoznak. Az Etikai Bizottság a lefolytatott eljárásokról évente köteles beszámolni a közgyűlésnek.

A testületi szervek által hozott határozatokat nyilván kell tartani, azt a szövetség bármely tagja, a szövetség hivatalos helyiségében bármikor jogosult megtekinteni.

V. Bankszámlák feletti rendelkezés

Az egyesület belső szervezeti egységeihez nem kapcsolt ’fő-bankszámlája’ felett aláírásával az elnök önállóan rendelkezik. Akadályoztatása esetén meghatalmazással egy alelnök, az ügyvezető és az ügyvezető elnök közül két fő együttesen rendelkezik, akként, hogy a bankműveletek során kettejük aláírása szükséges. Az intézetekhez és szervezeti egységekhez kapcsolt bankszámlák felett aláírásával a szervezeti egység vezetője, egy alelnök és az ügyvezető közül kettő fő együttesen rendelkezik, akként, hogy a bankműveletek során kettejük aláírása szükséges.

VI. Az egyesület megszűnése

1. Jogutódlással történő megszűnés:

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat, egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

2. Jogutód nélküli megszűnés:

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl (Ptk 3:48 § (1) bekezdés )

az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:

a) az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, vagy

b) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

2. Rendelkezés a fennmaradó vagyonról:

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az Alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az Alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az Alapszabályban meghatározott szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

4.Vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén:

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

VII. Pártoktól való függetlenség

Az Egyesület pártoktól független, azoktól támogatást nem kapott és nem is fogad el, képviselőjelöltet nem állított, és nem is támogat, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

VIII. Záró rendelkezések

1. Az Egyesület nyilvántartására, felügyeletére, törvényességi ellenőrzésére, továbbá csőd-, végelszámolási és felszámolási eljárására, megszüntetésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az egyesületekre vonatkozó, ott meghatározott eltérésekkel.

A jelen Alapszabályban nem részletezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezései,valamint a hatályos pénzügyi, számviteli, vagyonkezelési jogszabályok rendelkezéseiben foglaltak az irányadók.

Mohács, 2016. 02.27.

A Közgyűlés a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt Mohácson 2016. február 27. napján az 5/2016. (02.27.) kgy. számú határozatával elfogadta.

                                                                    Golyán László - elnök

                                                                                           

Szerkesztettem és ellenjegyzem 2016. 02.27. napján:

                                                              Dr. Vancsa Mária - ügyvéd

                                                                                             

Záradék:

Igazolom, hogy a jelen Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat- módosítások alapján hatályos tartalmának és a bekövetkezett valamennyi módosítást tartalmazza. A jelen Alapszabály módosítás elkészítését a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseihez való megfeleltetés tette szükségessé.

                                                              Dr. Vancsa Mária - ügyvéd

                                                                                    

Módosítás dátuma: 2017. december 13. szerda, 09:18