Hirdetés


Hirdetés

Hírek
Javaslatok a gázipari tervfelülvizsgálatok és a tervezői munka hatékonyságának javítására PDF Nyomtatás E-mail

A Magyar Épületgépészek Szövetsége (MÉGSZ) elnöksége több, a témakörben érintett MÉGSZ taggal egyeztetve az alábbi javaslatokat állította össze a gázipari tervfelülvizsgálatok és a tervezői munka hatékonyságának témakörében.
További észrevételeket és javaslatokat szívesen fogadunk a tagok és a szakma köréből Gyárfás Attila ügyvezető elnök elérhetőségein ( Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. , 30/919 45 59).

Általános javaslatok

  1. A tervfelülvizsgálat kötelezettsége a tervezőre nézve minden folyamat esetében eltörölhető, de az engedélyes működtessen egy tanácsadó szolgáltatást, ahol a tervező célszerűen személyes konzultáció formájában is, konkrét kérdésekre közvetlen választ kaphat. Ez esetleg lehet fizetős szolgáltat, (GET módosítását igénylő javaslat.)
    Indoklás: A felülvizsgálat után is a tervező a felelős, a felülvizsgálat időveszteség, a visszaélések melegágya.
  2. A készülékcsere utáni műszaki-biztonsági ellenőrzést az engedélyes szolgáltatás formájában végezze el, ha ezt a tervező igényli. (A GET nem tiltja.)
    Indoklás: A csak tervezéssel foglalkozó kollégák közül sokan nincsenek felkészülve és nem is alkalmasak műszaki ellenőrzésre.
    Az is segítene, ha műszaki biztonsági ellenőrzést „a” tervező mellett/helyett szakirányú tervezői jogosultsággal és/vagy műszaki ellenőri jogosultsággal rendelkező szakemberek is elvégezhetnék. (Így maradhatna egy kis kontroll is a rendszerben.)
  3. Törekedni kell arra, hogy a papíralapú terv- és egyéb dokumentációk digitálisan is benyújthatók legyenek.
  4. A tervezők részére lehetővé kell tenni a közműszolgáltatói digitális adatokhoz (e-közmű) való, díjmentes hozzáférést. (Sok esetben csak nyomvonalat tartalmaznak, telemetriai, mélységi, lejtési, csőméret, stb. adatokat nem.)
    Legyen az adott Közműszolgáltató jogi és kártérítési felelőssége a valós idejű adatbázis biztosítása.
  5. Legyen a Gázszolgáltatóknál a hatályos jogszabállyal, az MBSZ-el harmonizált, országosan egységes, belső Technológiai Utasítás, a tervezők részére digitális, ingyenes hozzáféréssel.
    Megvizsgálandó, hogy egyáltalán szükség van-e Technológiai Utasításra! (Inkább nincs!)
  6. A tervezők számára szükséges, hatályos jogszabályok és szabványok legyenek digitálisan és ingyenesen hozzáférhetők a gázengedélyes honlapján is.
  7. Az elosztó vezetékről történő leágazás és a forgalomtechnika is legyen tervezhető az erre jogosultsággal rendelkező gáztervező részére. Az engedélyes adja meg az elosztó vezeték lehetséges leágazási pontjait, illetve azoknak a tervezéshez szükséges műszaki paramétereit.
  8. A gázenergia igény ügyintézését a felhasználó a tervező részvétele nélkül ne igényelhesse.

A tervfelülvizsgálat gyakorlatával kapcsolatos javaslatok

  1. A tervfelülvizsgálat kizárólag a műszaki-biztonsági szempontokra terjedjen ki!
    A tervjóváhagyó nem hatóság, nem támaszthat jogszabályban nem szereplő követelményeket. Jogszabályi-szabványossági értelmezési kérdésekben javaslatot tegyen a tervezőnek az általa megfelelőnek tartott megoldásra.
  2. A tervfelülvizsgáló legyen felelőssé tehető az indokolatlan visszautasításért.
  3. A tervvel kapcsolatos kifogásokat jogszabályi hivatkozással, írásban kelljen megtenni!
    A formai kifogásokkal ne lehessen visszautasítani a tervet, azok röviden javíthatók legyenek, ne legyen új felülvizsgálat szükséges.
  4. Megvizsgálandó, hogy a kifogások javítását elegendő lehet-e csak a műszaki-biztonsági ellenőrzés keretében ellenőrizni.
  5. A tervfelülvizsgáló csak abban esetben kérjen előzetes kéményseprő-ipari szakmai nyilatkozatot (és nem szakvéleményt, pláne nem méretezést), ha a gázkészülék égéstermék elvezetésére a tervező a meglévő kéményt tervezi igénybe venni. A nyilatkozatban a ks. csak arra kell nyilatkozzon, hogy a tervezett megoldásra a kémény alkalmas-e.
  6. A szerelés utáni kéményseprő-ipari ellenőrzés olyan esetekben lehet követelmény, amikor az égéstermék-elvezető nem teljes egészében a gázkészülék része.
  7. Az engedélyes a gázellátási kiviteli tervhez Munkavédelmi biztonsági és egészségvédelmi tervet követel. A tervező munkáját nem kell „koordinálni”! Ez teljesen fölösleges, mert egyrészt a gyakorlatban teljesen formális, sablon szöveg, másrészt a kivitelező felelőssége a munkavédelmi előírások betartása. Költség a tervező részére és időveszteség a felhasználónak.
  8. A gázmérő leszerelése ne legyen kötelező, szükségességét a tervező döntse el.
    A kivitelező igényelhesse a mérő leszerelését, saját felelősségére.

2019. 01. 03.
a MÉGSZ elnöksége nevében Gyárfás Attila ügyvezető elnök

Módosítás dátuma: 2019. január 16. szerda, 14:38
 
Egyeztetés volt decemberben a gázkészülékek égéstermék-elvezetéséről PDF Nyomtatás E-mail

A Magyar Kéményseprőmesterek Szövetségének kérésére, a Belügyminisztérium 2018. december 5-re egyeztetésre hívta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Magyar Mérnöki Kamara képviselőit. Az egyeztetés tárgya a gázkészülékek égéstermékének elvezetésével kapcsolatos új fogalmak és új eljárási szabályok megvitatása volt.

A Magyar Mérnöki Kamarát a Gáz- és Olajipari Tagozattól Blazsovszky László, a Gázipari Műszaki Szakbizottság elnöke képviselte, az egyeztető megbeszélésen részt vett Gyárfás Attila, a MÉGSZ ügyvezető elnöke is.

Az egyeztetésen a MMK képviselői ismertették azt az új jogszabályi helyzetet, amit az áprilisban hatályba lépett Európai Gázkészülék Rendelet (GAR) teremtett. A GAR ugyanis egyértelműen meghatározza a gázkészülék fogalmát, ami szerint a gázkészülék részeként tanúsított (EK tanúsítvány) elemek a gázkészülékkel egy egységnek tekintendők, szerelésük minőségért és az ellenőrzésükért a gázkészülék szerelője felel. Akkor is, ha azokat a helyszínen állítják, szerelik össze, mint ahogyan ez pl. az égéstermék-elvezetők esetében általános. Az ilyen esetek tehát nem tartozhatnak a Kéménytörvény hatálya alá.
Ezt az egyeztetést kezdeményező kéményseprők ugyan vitatták, de az egyeztetést levezető dr. Gergyeni Zoltán, a Belügyminisztérium jogásza a megbeszélést azzal zárta, hogy felül kell vizsgálni a Kéménytörvény és annak végrehajtási utasítását abból a szempontból, hogy az miben mond ellent az EU rendeletnek és milyen esetleges módosítás szükséges az ellentmondások megszüntetésére.
Az MBSZ-nek az ITM-hez benyújtott módosítása csak ennek a felülvizsgálatnak a lezárása után történhet meg.

Gyárfás Attila ügyvezető elnök
Magyar Épületgépészek Szövetsége

 
Gyakorlatias megoldások a jövő épületgépészeinek - szakmai délelőtt 8 városban PDF Nyomtatás E-mail

Pörgős szakmai délelőtt tervezőknek, kivitelezőknek, szervizeseknek, üzemeltetőknek


Városok: Pécs, Debrecen, Miskolc, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Budapest, Nyíregyháza

Előadó cégek: Siemens, Sebők és Társa Kft., Saunier Duval, HL, Helios, Comap, Gépész Holding, Atmos Energia Kft.

9 órakor kezdjük és 13 órakor ebéddel zárjuk a programot.

A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

További részletek és regisztráció itt, a rendezvény honlapján

 
Január 29. START 2019 - Évindító információs nap épületgépészeknek PDF Nyomtatás E-mail

Start 2019 LOGO

Negyedik alkalommal kerül megrendezésre ez a nagyszabású épületgépészeti évindító rendezvényünk.

A rendezvényen három teremben három fő program zajlik majd párhuzamosan:
  • az Energiahatékonyság és komfort 2019 konferencia
  • a PipeTech 2019 konferencia
  • új, friss tematikával az MMK hagyományos kötelező továbbképzése
Mindhárom programban közös, hogy újdonságokat, aktuális és jövőbe mutató szakmai tudást tartalmaznak, vagyis hatékonyan hozzájárulnak az épületgépészeti tervezők, szerelők, üzemeltetők színvonalas munkavégzéséhez.
A konferenciatermek közös előterében ötven kiállító, friss kávé és üdítők várják a résztvevőket.

Időpont:    2019. január 29., kedd, 8.30-16.30 óráig

Helyszín:   Lurdy Konferenciaközpont, 1. emeleti konferencia- és kiállítótér
                   (Budapest, IX. ker. Könyves Kálmán körút 12-14.)

Szervező:               
Magyar Épületgépészek Szövetsége (MÉGSZ)

A rendezvényen való részvétel díjmentes (kivéve az MMK képzést), de előzetes regisztrációhoz kötött.

Jelentkezési határidő: január 24., csütörtök

Részletek és jelentkezés itt, a rendezvény honlapján


Bővebb tájékoztatás:

Sőbér Lívia, projektszervező
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. , 30/866-7885

Kárpáti Zoltán, hirdetési vezető
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. , 70/206-3631

Módosítás dátuma: 2019. január 09. szerda, 17:18
 
Az égéstermék-vezető fogalmának bevezetése, elfogadtatása - állásfoglalás PDF Nyomtatás E-mail

A MÉGSZ Gáz- és Tüzeléstechnikai Szerviz Szekciójának állásfoglalása az MBSZ közzétételre váró módosításaival és az MGVE által rendezett Nemzeti Szakmai Fórumon felmerült kérdésekkel kapcsolatosan.

A szakterületünkön komoly zavarokat okoz, hogy a gázfogyasztó készülékek égéstermék-vezető szerelvényeire gyakran ugyanazt az elnevezést használják, mint az építési termékként forgalomba hozott, és az építési termékre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően telepített égéstermék-elvezetőkre. A gázszerelő szakterület részéről feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a 305/2011/EU (Építési Termékek) rendelet hatálya alatt forgalomba hozott égéstermék-elvezetők és a 426/2016/EU (Gázkészülék) rendelet hatálya alatt forgalomba hozott égéstermék-vezetők ne csak a jogszabályok fogalom-meghatározásai, de elnevezésük alapján a szakmai szóhasználatban is megkülönböztethetők legyenek.

Indokaink

  1. A gázfogyasztó készülék részeként a 426/2016/EU európai gázkészülék-rendelet, illetve korábban az európai gázkészülék-irányelvek hatálya alapján forgalomba hozott szerelvények minden körülmények között a gázszerelők tevékenységi területébe tartoznak, és tartoztak a múlt bármely időszakában. A gázfogyasztó készülék részeként forgalomba hozott szerelvényekből semmilyen tagállami, vagy állami szabályozás nem képezhet és nem képezhetett a múltban sem olyan építési terméket, amely nem a gázfogyasztó készülék része, és aminek következtében a kérdéses szerelvények nem a gázszerelő-, hanem a kéményseprő-ipari tevékenység hatálya alá tartozhattak volna. Ebből következően nem felelnek meg a valóságnak egyes kéményseprő-ipari szervezetek részéről elhangzott állítások, melyek szerint az égéstermék-vezető fogalmának bevezetése elvonna bármit is a kéményseprőipar területéről. Valójában a hatályos jogszabályokból levezethetően egymástól eddig is különböző dolgok kapnak végre egymástól megkülönböztetésre alkalmas elnevezést. Az égéstermék-vezető a fogalom-meghatározása szerint a gázfogyasztó készülék része, amely a gázfogyasztó készülék tűzterének égéstermék-csatlakozásától vezeti az égésterméket vagy a szabadba, vagy egy égéstermék-elvezetőig. Az égéstermék-vezető egy része a legtöbb esetben a gázfogyasztó készülék burkolatán belül is megtalálható (pl. WB6).

  2. A kéményseprő-ipari tevékenység hatálya alá tartozó égéstermék-elvezető a törvényben, az érintett termékek forgalomba hozatalára vonatkozó európai jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban lévő definíciója szerint csak a gázfogyasztó készülék égéstermék-kivezetésre szolgáló része után értelmezett. Ezek szerint a kéményseprő-ipari szervezeteknek egy olyan fogalom-meghatározással kapcsolatban vannak ellenvetései, amely kívül esik a jogszabályban meghatározott tevékenységi területükön.

  3. Az lenne az elvárható, hogy a kéményseprő szervezetek amellett állnának ki, hogy a különböző európai rendeletek hatálya alatt forgalomba hozott, különböző tagállami telepítési jogszabályok hatálya alá tartozó, ebből következően jogállásukat és a telepítésükre, karbantartásukra és ellenőrzésükre jogosultakat tekintve is alapvetően különböző, de műszakilag egy gázfogyasztó készülékfajta (a gázkazánok) esetében gyakran nagyon hasonló szerkezeteknek megkülönböztetésre alkalmas elnevezése legyen. Ez a szakterület alapvető érdeke. Az égéstermék-vezető fogalmának bevezetésével az eddig is különböző szerkezeti elemek kapnak egy átmeneti időszak után ismét megkülönböztetésre alkalmas elnevezést, amelyet támogatunk.

Részletesen

  1. A gázszerelő szakma számára feltétlenül szükséges, hogy a gázfogyasztó készülék részét képező égéstermék-vezető (amelyre, mint a gázfogyasztó készülék részére, a 2008. évi XL. törvényben foglaltak értelmében a gázszerelők telepítési, ellenőrzési és karbantartási tevékenysége kötelezően kiterjed,) az elnevezése alapján is különbözzön a kéményseprő-ipari tevékenység hatálya alá tartozó égéstermék-elvezetőtől. A gázszerelő szakma számára ezért alapvető feltételnek tartjuk azt, hogy felhasználói berendezésen belül, a gyakorlatban minden olyan gázfogyasztó készülék esetében azonosítani tudjuk, hogy hol kezdődik, és hol végződik az a gázkészülék, amelyet éppen ellenőrzünk és karbantartunk. A gázfogyasztó készülék kiterjedésének azonosítása pedig kizárólag a gázfogyasztó készülék telepítésének megfelelő típusa, a típusok leírása, ábrái alapján lehetséges. Ezért messzemenően támogatjuk, hogy az MBSZ tervezetében az ábrák és az egyes típusok telepítésére vonatkozó előírások támogassák a tevékenységünket. A típusok egyértelmű azonosítása nélkül a munkánkat nem tudnánk szakszerűen elvégezni.

  2. A gázfogyasztó készülékeknek a 11/2013. (II. 21.) NGM-rendelet 2. mellékletének 4.1.2.1 pontja szerinti osztályozása alapján ma is egyértelműen azonosítható az a pont, ahol a felhasználói berendezésen belül, a gázfogyasztó készülék telepítési tervén (vagy az egyszerűsített készülékcseréről szóló bizonylaton) azonosított típusú gázfogyasztó készülék égéstermék-kivezetése elhelyezkedik. Az égéstermék áramlásának útvonalán, a gázfogyasztó készülék előbbiek szerint azonosított égéstermék-kivezetésétől kezdődően kell, a 2015. évi CCXI. törvény 1. § 2. szerinti definíciója szerint is a kéményseprő-ipari tevékenység hatálya alá tartozó égéstermék-elvezetőt értelmezni. Égéstermék-elvezető természetesen csak abban az esetben létesül, ha a gázfogyasztó készüléket típusa szerint úgy tervezték, hogy az égéstermékét égéstermék-elvezető segítségével vezessék ki a szabadba. Az eltérő fogalomhasználat bevezetése azt teszi lehetővé, hogy az eltérő forgalomba hozatali és eltérő telepítési jogszabályok hatálya alatt eddig is eltérőként értelmezett szerkezetek ezután a nevük alapján is megkülönböztethetők legyenek. A megkülönbözetésre alkalmas fogalomhasználat a tapasztalataink szerint rendkívül fontos a félreértések és félreértelmezések elkerülése érdekében.

  3. Jeleznünk kell, hogy a gázszelők tevékenysége kiterjed, és folyamatosan, megszakítás nélkül kiterjedt a vonatkozó gáztörvények értelmében, és a gáztörvények alkalmazásának több mint fél évszázados hazai gyakorlatában a gázfogyasztó készülékek, és minden gázfogyasztó készülék részeként forgalomba hozott szerelvényre, közöttük az égéstermék-vezetőnek nevezett szerelvényekre is. Az előbbiek szerint értelmezett gázfogyasztó készülékek bizonyos szerelvényeit, az égéstermék-vezetőket a kéményseprők – szerintünk teljesen feleslegesen – ismételt ellenőrzéseknek vetetik alá, amely tevékenyég egyébként a fizetős kategóriába tartozik, nem sormunka. Nincs arra szükség, hogy a gázfogyasztó készülékek égéstermék-vezetőit a kéményseprők a gázszerelők ellenőrzését követően ismételten ellenőrizzék, ráadásul szinte minden esetben – helytelenül – az égéstermék-elvezetőkre vonatkozó szabványokat alkalmazva a gázfogyasztó készülék részeire vonatkozó szakmai követelmények helyett.

  4. Tekintettel arra, hogy egyes, a 426/2016/EU rendelet hatálya alatt forgalomba hozott gázfogyasztó készüléktípusoknak részét képezheti a tető felett elhelyezendő olyan szerelvény, amely a gázfogyasztó készülék égéstermék-kivezető nyílásait tartalmazza (mely szerelvényekhez konstrukciós kialakításuk szerint égéstermék-elvezető nem csatlakozhat), a gázkészülékek telepítését, karbantartását és ellenőrzését végző szervizvállalkozások alkalmazottai között tradicionálisan kellő számban vannak olyan gázszerelők, akik a vállalkozást érintő, magasban végzendő tevékenységeket végre tudják hajtani.

  5. Helyesnek tartjuk, hogy a gázszerelők tevékenységi területe piaci alapon szabályozott. Ez a terület magában foglalja a 426/2016/EU rendelet hatálya alatt forgalomba hozott gázfogyasztó készülék minden részét. Helytelen lenne, ha ezen a területen olyan, a felhasználó szempontjából monopoljellegű szolgáltatás tűrésére köteleznék az állampolgárokat, mint például a kéményseprő-ipari szolgáltatók által az égéstermék-vezetők duplikált ellenőrzése.

  6. Helyesnek tartunk minden olyan változtatást, amely felgyorsítja a gázfogyasztó készülékek telepítését, cseréjét. Ehhez szerintünk azokat a folyamatokat kell elkerülni, és teljesen piaci alapra helyezni, amelyek esetében a szolgáltatást végzők jogszabályban való kötelezése vált szükségessé, az adott szolgáltatás elvégzésére rendelkezésre álló maximális időtartam meghatározásával. Mindezt annak érdekében, hogy szolgáltatásaikat elfogadható határidőn belül nyújtsák. Tapasztalataink szerint az illegális telepítések elsődleges okozója a monopoljellegű szolgáltatásokkal együtt járó, rendkívül hosszú átfutási idő. Így ezen a területen a kéményseprők tevékenységét sem a kötelező kéményseprő-ipari tevékenység hatálya alatt teszi lehetővé a jogszabály, hanem „csak” piaci alapon.

Horváth Zoltán alelnök, MÉGSZ
Lukács Alajos elnök, Gáz- és Tüzeléstechnikai Szerviz Szekció, MÉGSZ

2018. november

Módosítás dátuma: 2019. január 04. péntek, 09:42
 
További cikkeink...
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 8