Hirdetés


Hirdetés

Hírek
Beszámoló a 13. MÉGSZ horgászversenyről - Székesfehérvár, július 7. PDF Nyomtatás E-mail

A 13. MÉGSZ Országos Horgászverseny már hagyományosan Székesfehérváron, a Palotavárosi horgásztavon került megrendezésre.

Az idei évben két támogatója is volt a versenyünknek, a COMAP és az ÉP-Gépész Holding Kft.
A megnyitón az ÉP-Gépész Holding részéről Csizmadia Zsolt köszöntötte a megjelenteket.

Az előre nevezettek közül 26-an küzdöttek meg a "Magyar Épületgépészek Horgászbajnoka 2018" címért.

A verseny  jó hangulatát az időjárási körülmények sem tudták befolyásolni, a szél, a párperces eső sem csökkentette a halak kapáskedvét.

Az eredményekről:

1. helyezett:  Dvorák Bálint, ACO Ker. Kft.                    19,56 kg

2.helyezett:   Hajdu László, H-L Mérnök Kft.                 18,44 kg

3.helyezett:   Németh Zoltán, E.V.                                 18,13 kg

4.helyezett:   Fehér Márton, Delta-F Kft.                       18,06 kg

5. helyezett:  Tóth László                                               13,55 kg

 

A legnagyobb halat Lajkó László fogta, egy 11,7 kg-os pontyot. Az összes fogás 160 kg felet volt.

A verseny közbeni mérlegelésekben Németh Vilmos  és Mihályka Barna segédkezet. Köszönet munkájukért!

Az eredményhirdetés után a rendező és segítői által elkészítet pörkölt és halászlé elfogyasztásával zárult a program.

Antal István szervező


Gratulálunk a nyerteseknek és ezúton is köszönjük Antal Istvánnak a szervezésben nyújtott jelentős segítséget!

A MÉGSZ munkatársai

Képes beszámolónk:

2018Horgász 01

2018Horgász 02

2018Horgász 03

2018Horgász 04

2018Horgász 05

2018Horgász 06

2018Horgász 07

2018Horgász 08

2018Horgász 09

2018Horgász 10

 
Kibővített elnökségi és tagozati rendezvényt tartott a MÉGSZ PDF Nyomtatás E-mail

Június 22-én pénteken találkoztak a kibővített elnökség tagjai és a program iránt érdeklődő MÉGSZ-tagok a Tolna megyei Tengelicen. Aktuális szakmai témákról és a szövetség jövőképéről vitatkoztak, majd tagozati elnököket választottak.

Elsőként a GDPR-ral kapcsolatban egy jogász specialistától hallgattak meg egy előadást, amelynek eredményeként senki sem állapította meg magában, hogy egyszerű lesz megfelelni az elvárásoknak.
Gyárfás Attila a C-típusú készülékek égéstermék-elvezetésével kapcsolatban ismertette a legújabb jogi fejleményeket, különösen azt, hogy a gázkészülékkel együtt tanúsított égéstermék-vezetőkre vonatkozó Európa Parlamenti direktívák áprilistól érvényben vannak Magyarországon.
Golyán László tájékoztatást adott a szakmán belüli együttműködés fejlődéséről, és az ezzel kapcsolatos törekvéseinkről, Bozsó Béla ügyvezető pedig a szövetség 9 erőforrásáról tartott előadást, és vitát kezdeményezett az egyik erőforrásról, a MÉGSZ jövőképéről, fejlesztési irányairól.
Az értékes hozzászólásokból kiderült, hogy a jövőben a taglétszám mellett a szakmai kapcsolatok lehetnek nagy érték, erre kell egyre jobban figyelni. Golyán László szerint a korábban a szövetségben több ciklusban vezetői pozíciókat betöltő személyeket - elnököt, alelnököket, tagozati és megyei csoport elnököket - tudásuk hasznosítása céljából hivatalosan is egy, a szövetség fontos ügyeire és jövőjére hatással bíró testület tagjaivá kellene tenni. Az elnök szerint egyre fontosabb lesz a jövőben a szakmán belüli élő kapcsolatok megtartása és fejlesztése.

Pánger László szerint a taglétszámra a szakmán belüli utánpótlás is hatással van, és szerinte többet kell tenni azért, hogy megmaradjanak a szakmában a szakmunkások és mérnökök. Kormos László szerint Pest megye nagysága miatt szerinte három alelnököt vagy megyei képviselőt kellene majd választani területi elosztásban. Szerinte részletesebb tájékoztatás szükséges az elnökség munkájáról és a jogszabályok változásáról. Szabó Imre javasolta, hogy a gáztervekre vonatkozóan indítson tanácsadást a MÉGSZ a tervezők számára, és javasolta, hogy a szövetség tagjait, mint szolgáltatókat a lakosság felé hirdessük meg.
Többen is szorgalmazták azt, hogy a fiatalok irányába nyisson a szövetség, míg mások azzal értettek egyet, hogy elsősorban a középkorosztályra kell összpontosítani, mert velük könnyebben megtaláljuk a közös hangot. Huszák Géza azt részletezte, hogy milyen nehéz egy vállalkozásban felépíteni és megtartani az utánpótlást.

A találkozónk keretében az adott tagozathoz tartozó tagjaink megválasztották tagozati elnököknek a következő kollégákat:

Biomasszatüzelési Tagozat: Boronkai Miklós
Gáz- és Tüzeléstechnikai Szerviz Tagozat: Lukács Alajos
Gázszerelési és Füstgázelvezetési Tagozat: Németh Vilmos
Geotermikus Hőszivattyú Tagozat: Fodor Zoltán
Fűtés és Légtechnika Tagozat: Nagy István
Ipari és Technológiai Tagozat: Pánger László
Tervezői Tagozat: dr. Rétfalvy Mátyás


Bozsó Béla ügyvezető 
Magyar Épületgépészek Szövetsége

Képes beszámolónk:

DSC06335

DSC06341

DSC06342

DSC06343

DSC06346

Módosítás dátuma: 2018. július 06. péntek, 11:40
 
Tervezők figyelem! PDF Nyomtatás E-mail

Közismert, hogy a Gáztörvény (GET) február 1-én életbelépett módosítása csökkentette a földgázelosztói feladatokat, nevezetesen bizonyos, egyelőre szabályozatlan feltételek fennállása esetében megszüntette gázfelhasználói berendezések átalakításának (a GET szerinti megfogalmazással a készülékcserének) kötelező, előzetes tervfelülvizsgálatát és ezzel együtt az elkészült szerelési munka műszaki-biztonsági ellenőrzési feladatát is a tervező kötelezettségévé tette. A földgázelosztó tehát az ilyen tevékenységről csak utólag, a kötelező bejelentés kézhezvétele után szerez tudomást.

Az nyilvánvaló, hogy a tervező eddig is teljes körűen felelt az általa elkészített terv felhasználási célnak és a jogszabályoknak való megfelelőségért. A tervfelülvizsgálat eddig sem a felelősség megosztását célozta, de feltétlenül lehetőséget biztosított egyes tervezési hibák feltárására. Ebben a tekintetben az új „készülékcsere” eljárás növeli a tervező kockázatát, mert az esetleges hibákra jobb esetben a kivitelezés közben, rosszabb esetben csak utólag, valamilyen bekövetkezett kár kapcsán derül fény. Ráadásul az elkészült szerelés műszaki-biztonsági ellenőrzése nem csak olyan új, ellenőrzési feladat, amiben a tervezők jelentős hányadának nincs gyakorlata, hanem jelentősen kitágítja a tervezők felelősségvállalásának határait is.

Az esetleges tervezői, vagy a tervező által nem feltárt szerelési hibák okozta anyagi felelősségvállalás fedezete a tervezők számára kötelezően előírt felelősségbiztosítás, amivel a felhasználót ért esetenkénti kár anyagi terhei részben vagy egészében megtéríthető. A biztosítás költsége természetesen a tervezőt terheli.

A GET fenti módosításával csökkenhet a „készülékcsere” eljárás keretében elvégzendő tervköteles átalakítások átfutási ideje, ami főleg a felhasználó oldaláról üdvözlendő intézkedés. Még akkor is, ha a tervfelülvizsgálat és a műszaki-biztonsági ellenőrzés az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körében ingyenes volt. Ezeknek a tevékenységeknek a díja ugyanis beépült a gáz árába.
A műszaki-biztonsági ellenőrzés díja viszont most a tervezőt illeti. Egyrészt a többlet feladat elvégzéséért járó díj, másrészt a megnövekedett kockázat díja. A tervező tehát jogosult a tervezési díj megemelésére, amit a felhasználó kénytelen megfizetni. Ennyibe kerül neki az átfutási idő – a kialakult gyakorlat szerint legfeljebb és átlagosan összesen 15 napos – lerövidülése. (Bárcsak a kéményseprő-ipari szolgáltató ennél általában jobban elhúzódó ellenőrzési tevékenysége is rövidülne!)

Az új helyzetnek nem minden tervező örül. Nem csak jó szakmai felkészültség, hanem megfelelő gyakorlati tapasztalat is szükséges ahhoz, hogy a tervezői munka ne csak kockázatvállalás, hanem alkotói tevékenység is lehessen, és mindamellett megélhetést biztosítson.

Gyárfás Attila, ügyvezető elnök
Magyar Épületgépészek Szövetsége

Módosítás dátuma: 2018. június 07. csütörtök, 10:08
 
Európáról fogunk beszélni PDF Nyomtatás E-mail

A pécsi székhelyű, országos hírportál-hálózatot működtető Lexum-Invest Kft. nemrégiben pályázatot nyert, melynek célja, hogy tájékoztasson az Európai Unió kohéziós politikájával kapcsolatos hírekről és bemutassa az uniós támogatással megvalósult fejlesztéseket.

eu karrier nyito

A több mint tíz éves saját fejlesztésű online napilap „Az Európai Unió kohéziós politikájával kapcsolatos tájékoztatási intézkedések támogatása” címen kezdte meg a pályázat megvalósítását az elmúlt időszakban. Célcsoportja a szélesebb olvasóközönség, a civil és vállalkozói partnerek, melyekkel őszinte és nyílt diskurzust valósít majd meg az európai uniós fejlesztési forrásokról és magáról az Európai Unióról.

Bár az Európai Unió támogatottsága Magyarországon még mindig magas, sokan érezhetik úgy, hogy mára inkább semlegessé és megosztottá vált, ezért a megvalósítás során a csatlakozás óta beteljesült fejlesztésekről és hírekről fog beszámolni a hírportál-hálózat, valamint minden megyében konferenciát, fórumot, kerekasztal-beszélgetést fog szervezni, hogy az Európai Unió kohéziós politikájának a megértésére ösztönözze az embereket.

– Talán nem vagyok egyedül, aki az elmúlt években azt tapasztalta, hogy Európa és az unió megítélése meglehetősen vegyes lett, miközben az Euróbarométer kutatásai szerint is a 27 uniós tagállam közül Magyarországon tartósan magas azoknak az aránya, akik országunkat Európához tartozónak vallják. Projektünkkel ezt a kettősséget szeretnénk megvizsgálni, érthetőbbé tenni. Ezzel együtt nem kívánunk belemenni semmilyen politikai diskurzusba – fejtette ki Zámbori Bíró Tamás, a projekt szakmai vezetője.

– A program során, várhatóan ősszel 19 megyeszékhelyen Európai Unióval kapcsolatos konferenciát, fórumot fog szervezni a projekt gazda Lexum-Invest Kft. Ezenkívül a Napilapcsoport oldalain egyre több Európai Unióval, uniós fejlesztésekkel kapcsolatos cikkek fognak megjelenni, valamint uniós szakértőkkel megvalósított podcast beszélgetések is elérhetőek lesznek. Mindehhez fontosnak tartjuk, hogy minél több regionális szinten elérhető civil- és forprofit partner csatlakozzon a programhoz – tette hozzá Zámbori Bíró Tamás.

Módosítás dátuma: 2018. május 31. csütörtök, 12:30
 
Megtartották a mérnöki kamara éves rendes küldöttgyűlését PDF Nyomtatás E-mail

A Magyar Mérnöki Kamara május 12-én tartotta éves küldöttgyűlését a legnagyobb hazai mérnökképző intézmény, a BME dísztermében, amelynek fő napirendje az elmúlt igen sűrű év munkájának áttekintése volt. A küldöttgyűlés emelte a jövő évi tagdíjakat, ugyanakkor a 30 év alatti tagok a tagfelvétel évében, továbbá az azt követő két naptári évben mentesülnek a tagdíjfizetési kötelezettség alól.

„Ha visszatekintünk a régmúltba, láthatjuk, hogy a mérnökök céljai alapvetően nem változtak. Hollán Ernő 1866. augusztus 5-én a Magyar Mérnök- és Építész Egylet alakuló ülésén mai is érvényes gondolatokat fogalmazott meg: „Alapítótársaim megbízásából állok e helyre, hogy hazafias üdvözletet mondjak. Dicső nap ez ránk nézve, melyen történik először, hogy a magyar technikai szakértelmiség összegyűlt az ország fővárosában avégett, hogy tehetségeit számba vegye s felajánlja a haza szolgálatára oly kötelességek teljesítésére, amelyekre erőink szilárdítása által már régóta törekszünk.” Úgy érzem, ezek a gondolatok jönnek velünk – emlékeztett megnyitóbeszédében Nagy Gyula. A Magyar Mérnöki Kamara elnöke köszöntőjében kiemelte: a múlt évi tisztújítást követően az új elnökséggel átfogó vizsgálatba kezdtünk annak érdekében, hogy a legnagyobb hatékonysággal ki tudjuk használni a köztestületi szervezeti forma adta lehetőségeket.

„Természetesen munkánk során adódtak sikerek, de kudarcok is. Az elmúlt év során a kormányzattal való együttműködésünk eredményességét nagymértékben befolyásolta a 2018. évi választás, illetve az arra történő felkészülés. Több olyan jogszabály-előkészítő munka lassult le vagy hiúsult meg, amelyek alapvető befolyással vannak a mérnökök szakmagyakorló tevékenységére. A további működésünkre is döntő befolyással lesz a választások utáni új kormányzati struktúra. Ezért meg kell fogalmaznunk azokat az alapvető szempontokat, amelyek feltételei az eredményes együttműködésnek, a szakmai döntésekben való közreműködésnek. A gazdasági környezet jelentős változása új feladatokat is jelentett. Az építőipar teljesítményének ugrásszerű változása a versenyképesség növekedését igényli. Ehhez a kamarának minden segítséget meg kell adnia. Versenyképes ország és gazdaság csak versenyképes mérnökökkel képzelhető el. A XXI. századot a technológia, az innováció és a digitalizáció századának tartják. Az ebből eredő feladatok megoldásában való közreműködés, az innováció erősítése, a tudásfejlesztése, az eszközök, segédletek és szakkönyvek, tájékoztatók biztosítása alapvető elvárás egy szolgáltató szemléletű kamara működésében” – hangsúlyozta az MMK elnöke.

A házigazda intézmény nevében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora köszöntötte az országos szakmai önkormányzat választott képviselőit. Dr. Józsa János szerint az építőipari ágazat növekedése egyelőre nem látszik az építőmérnöki szakra jelentkezők számában, miközben több mint nyilvánvaló a pótolni szükséges mérnökhiány. A rektor úgy fogalmazott: alapdiplomás mérnökökkel nem célszerű feltölteni a mérnökcégeket, szükség van arra, hogy további másfél évig még egyetemi körülmények között csiszolják tudásukat a hallgatók. „A partnerség kikerülhetetlen. Mi csak készséget tudunk adni, a mérnökké nevelés nehéz feladata a mérnökirodák dolga” – mondta. Józsa János hozzátette: a kamarának jobban kellene koncentrálnia az egyetemi ifjúság bevonzására, és arra is, hogy ne sodródjunk meghatározó mértékben a levelező típusú képzés felé. „Vannak elképzeléseim annak a tudásnak a minőségéről, amikor valaki levelezőn szerez Bsc diplomát, majd lelevelezi az Msc-t. „Méretezni és szerkezetet tervezni viszont már nem levelezés, nem beszélve arról, hogy a nappali képzésben eltöltött időnek közösségformáló, műveltségnövelő ereje, és professzori példaképeket gyártó ereje van”.

A küldötteket köszöntötte Vladimir Benko, a Szlovák Mérnöki Kamara elnöke is, majd – az MMK hagyományainak megfelelően – átnyújtottuk a mérnöki közösség legrangosabb díjait és elismeréseit. Elsőként az öt esztendeje alapított Év Mérnöke Kamarai Aranygyűrű-díjakat adtuk át: életmű díj kategóriában a kamara emblémájával díszített arany pecsétgyűrűt és a hozzá tartozó díszoklevelet dr. Greschik Gyula okl. mérnöknek, létesítmény kategóriában pedig Rajkai Ferenc okl. villamosmérnöknek. (Projektismertetőnk a lap … oldalán, portré-interjúnk pedig a … oldalon olvasható. A szerk.

A magas színvonalú kamarai munkáért odaítélhető Zielinski Szilárd-díjat idén négy kollégánk kapta meg: dr. Berta István, Gilyén Elemér, Kiss Károly és Slyuch András. Az MMK Tiszteletbeli Tagja kitüntető oklevelet Bancsics Ferenc, dr. Jancsó Árpád, Kakas Béla, dr. Kiss Zoltán, dr. Latorcai János, Major Gyula, Szalai István, Bérczi László, dr. Jármai Károly és Vladimir Benko vehette át. Ugyancsak a küldöttgyűlésen nyújtotta át az Energetikai Tagozat Büki Gergely-díját Németh Róbert elnök dr. Korényi Zoltánnak. Végül a Mérnöki Innovációt Támogató Alapítvány diplomadíjait adtuk át nyolc fiatal alkotónak: Tar Lászlónak, Bubonyi Andreának, Jenei Kulcsár Dórának, Balla Esztella Évának, Tokaji Kristófnak, Ács Ágnesnek, Bak Bendegúznak és Csanády Dánielnek.

Az MMK Elnökség – írásban kiküldött – beszámolóját a 2017. májusi küldöttgyűlés óta eltelt időszakról Nagy Gyula egészítette ki röviden. Mint emlékeztetett, a kamara több kezdeményezést tett a mérnökök tevékenységét érintő jogszabályi környezet javítására, valamint a beruházások folyamatának eredményesebbé, hatékonyabbá tételére, a szereplők felelősségének egyértelműsítésére. A beruházási törvényt előkészítő szakmai dokumentum konzultációja újra elindult, a napokban megkaptuk a Miniszterelnökségtől a kormányzati előterjesztés anyagát. Mindez felveti annak a munkának a folytatását is – emlékeztett az MMK elnöke –, amit lassan egy esztendeje abbahagytunk: ez a tervezési-szolgáltatási rendszer és a kapcsolódó díjszámítás részletes kidolgozásának befejezése, amelyek ugyancsak a beruházási törvény részei lesznek. Hasonlóan sarkalatos kérdés az e-közmű- és a 266-os szakmagyakorlási rendelet módosítása is, melyek szintén a Miniszterelnökségen várnak aláírásra.

Az elmúlt évben a kamarában tizenkét munkacsoport kezdte meg munkáját. A grémiumok részint a szakmai önkormányzat szabályzatainak megújítását végezték el, másrészt olyan összetett szakpolitikai kérdésekkel foglalkoztak, mint a beruházási kódex, vagy a panelfelújítási program részletes műszaki koncepciójának megalkotása. A mérnöki köztestület új elnöksége határozottan vállalta a „minden mérnök kamarája” cél megvalósítását, első ízben a mérnökinformatikusok és az üzemeltető mérnökök irányában, s döntéseket hozott a kapcsolatok szélesítését szolgáló nyitás érdekében. A kamara megfogalmazta és a Mérnök Újság márciusi lapszámában közzétette azokat az alapvető feltételeket, amelyek teljesülése szükséges ahhoz, hogy a hazai mérnöktársadalom versenyképessége erősödjön, s ez eredményesen hozzájáruljon az ország versenyképességének erősödéséhez. E javaslatok képezhetik a következő időszak fő kamarai törekvéseit is, elsősorban ezeket a célokat kell a megújuló kormányzati és szakmapolitikai környezetben érvényesíteni – hangsúlyozta Nagy Gyula.

Az elnöke beszédében megerősítette: a kamara vezetése nagy súlyt helyez a szolgáltató jelleg erősítésére. A bővítési „csomag” része a kedvezményes szakmai felelősségbiztosítás, a mérnökigazolvánnyal igénybe vehető szolgáltatások megújítása, a Műegyetemmel közösen elindított kedvezményes idegennyelv tanulás, de ide tartozik az is, hogy a kamarai tagokhoz hasonlóan a felelős műszaki vezetők és építési műszaki ellenőrök kötelező szakmai képzését is immár kamaránk tudja biztosítani.

Erősödött tudásbázisunk, ipari partneri kapcsolataink, a kötelező továbbképzés rendszere pedig kibővült a regisztrált szakmagyakorlókkal. A kamara folytatta az energetikai auditorok és szakreferensek vizsgáztatását, illetve képzését, sikeres mesteriskolákat szerveztünk, s kiemelkedően sikeresnek bizonyult, hogy részletes felmérés és rendszerezés alapján sikerült a korábbi feladatalapú pályázati tanulmányok legnagyobb részét a kamara honlapján hozzáférhetővé tenni.

Nagy Gyula jelezte: folyamatban van a kamara ellenőrzési tevékenységének megújítása, különös tekintettel az építésfelügyeletekkel közös ellenőrzésekre, az elmúlt időszakban pedig a köztestület erősítette a fiatal mérnökök segítése, ösztönző elismerése érdekében végzett tevékenységét.

A küldöttgyűlés a Magyar Mérnöki Kamara Felügyelőbizottságának múlt évi beszámolóját, az elnökség beszámolóját és a kamara idei költségvetésének módosítását is elfogadta. A küldöttgyűlés döntött a 2019. évre vonatkozó, megemelt kamarai díjakról (lásd táblázatunkat).

A küldöttgyűlés a 2019. évre vonatkozó kamarai díjakat az alábbiak szerint állapította meg:

Tagdíjak

Éves díj

(Ft)

jogosultsággal vagy tanúsítvánnyal rendelkező tag tagdíja 40 000
jogosultsággal vagy tanúsítvánnyal nem rendelkező tag tagdíja 15 000
jogosultsággal vagy tanúsítvánnyal nem rendelkező 30 év alatti tag tagdíja, valamint a jogosultsággal vagy tanúsítvánnyal nem rendelkező tervező gyakornok tagdíja 5 000

Kedvezmények:

  • A tiszteletbeli, az örökös, a gyermekgondozási támogatásban részesülő, továbbá a 70 év feletti tagok a fizetendő tagdíjukból 15.000 Ft kedvezményben részesülnek.
  • A Kamtv. 25. § (7) bekezdése értelmében a kettős mérnöki, illetve építész kamarai tagok a kedvezményes tagdíjat fizetnek, amelynek mértéke a tagdíj 70%-a.
  • A 30 év alatti tagok a tagfelvétel évében, továbbá az azt követő két naptári évben mentesülnek a tagdíjfizetési kötelezettség alól. A kedvezmény a tagokat legfeljebb a 30. életévük betöltéséig, vagy az első jogosultság vagy tanúsítvány megszerzéséig illeti meg.
Nyilvántartási díjak

Éves díj

(Ft)

kamarai tagsággal nem rendelkező nyilvántartottak, valamint a tervező-szakértő technikusok nyilvántartási díja 25 000
vállalkozások bejelentésének regisztrációs díja 0

  Szolgáltatási és adminisztrációs díjak

Díj

(Ft)

tanúsítvány kérelem díja 15 000
meglévő vezető tervező szakmai cím 0
új vezető tervező szakmai cím 50 000
tervező gyakornok szakmai cím 0
tervező műszaki ellenőr szakmai cím 20 000
tervező műszaki ellenőr szakmai cím további címenként 10 000
beruházási tanácsadó szakmai cím 20 000
különösen gyakorlott szakmai cím 50 000
különösen gyakorlott szakmai cím további címenként 30 000
műemlék területén különösen gyakorlott szakmai cím 30 000
etikai-fegyelmi eljárás kezdeményezése 30 000
etikai-fegyelmi eljárás fellebbezési díja 30 000

 

forrás: MMK

Módosítás dátuma: 2018. május 28. hétfő, 15:19
 
További cikkeink...
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 8