Hirdetés


Hirdetés

Hírek
Üzemlátogatás a Fővárosi Hulladékhasznosítóban PDF Nyomtatás E-mail

Október 10-én tartotta meg a VII. Ipari és technológiai szakmai napot a Magyar Épületgépészek Szövetsége (MÉGSZ). A délelőtti szakmai előadások után a rendezvény résztvevői a Fővárosi Hulladékhasznostó Műbe látogattak el.

Délelőtt az alábbi előadásokat hallhattuk:

Vántsa Attila: Mérési megoldások az ipar számára.
Varga Attila: Ipari csarnokok energiatakarékos fűtése Zehnder mennyezeti sugárzóernyőkkel.
Egyházi Zoltán: Alacsony hőmérsékletű fűtési hálózatok alkalmazásának előnyei.
Kubinyi Antal: Lakásfűtő készülékek felületfűtésekkel és radiátoros rendszerre.
Boronkai Miklós: PAW frissvíz-modulok alkalmazási lehetősége ipari üzemek esetén.
Csernyik Ottó: Meteorológiai paraméterek szerepe az épületautomatikában.
Buzai Bálint: Megbízható megoldások ipari alkalmazásokhoz egy kézből a KSB-t.
Kiss Imre: Fogyasztásmérés és szabályozás az energiahatékonyság szolgálatában.
Fandák László: Spinkler szivattyúk a WILO kínálatában.

A hulladékhasznosító telephelyén a látogatók részére létesített bemutató teremben Sámson László hulladékkezelési igazgató tartott előadás, amelyben elmondta, hogy a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű Magyarország egyetlen kommunális hulladéktüzelésű erőműve, melyet a Főváros Közterület Fenntartó (FKF Zrt) üzemeltet. A létesítmény feladata, hogy termikusan ártalmatlanítsa a Budapest északi felén keletkező települési szilárd hulladék mintegy 60 százalékát. A hulladékártalmatlanítás (létesítés kori szóhasználat szerint szemétégetés) távlati megoldása céljából 1976-ban született döntés egy szemét égetőmű létesítésére Rákospalotán, melynek kapacitása évi 350 ezer tonna.

A csehszlovák kazánokkal megépült és 1982-ben üzembe helyezett Hulladékhasznosító Mű átadáskor megfelelt az előírásoknak. Időközben azonban jelentősen szigorodtak a környezetvédelmi és energetikai követelmények, ezért szükségessé vált egy új füstgáztisztító berendezés létesítése és a meglévő kazánok felújítása. 2002. év decemberében a tervezéssel megkezdődött Magyarország egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházása. A 2005-ben befejeződött rekonstrukciót követően évi 420 ezer tonna kommunális hulladék termikus hasznosítása vált lehetővé, és ezzel 13 ezer lakás fűtéséhez szükséges gőzt, és 45 ezer lakást ellátó éves villamos energia mennyiséget termel.

A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű valamennyi paraméterében, emissziós értékeiben megfelel mind a hazai, mind az Európai Uniós környezetvédelmi előírásoknak és úttörő szerepet tölt be a hulladék energetikai hasznosítása terén. Jelenleg észak–Budáról és észak-Pestről szállítják be a kezelendő hulladékot, de a budapestiek által ismert lomtalanítási hulladékot is itt fogadják.

kép1A

A Hulladékhasznosító Mű látványos távlati képe

Az előzményekről

A magyar hulladékgazdálkodás jogi szabályozásának alapelvei között első helyen szerepel a megelőzés, amely elv alapján legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében. Ugyanakkor azt is ismert, hogy világszerte, így Magyarországon is egyre több hulladék keletkezik, amit sokan az életszínvonal emelkedésével magyaráznak. Még ha sikerülne is a hulladék mennyiségét csökkenteni, akkor is gondoskodni kell a képződött nagymennyiségű szemétről.

A megelőzés legfőbb eszközei közé tartozik az újrahasznosítást szolgáló szelektív gyűjtés. Ezt szolgálják az FKF Zrt. szelektív hulladékgyűjtő szigetei – melyek száma Budapesten mintegy 1000 – és a további 16 lakossági hulladékudvar. Az újrahasznosítható rész kiválogatása után két alapvető megoldás létezik: az un. lerakás és az elégetés. Mindkettőnek többezer éves hagyományai vannak, gondoljunk csak a falvak és városok gödreinek, üregeinek szeméttel való feltöltésére, vagy a napjainkban is élő őszi lombégetési gyakorlatra. Ezek mai modern megfelelői a hulladékdepóniák és a hulladékégető erőművek, ahogy újabban nevezik: „hulladékból energiát” („waste-to-energy”) létesítmények. Ezek felelnek meg az EU hulladék-keretirányelvének (2008/98/EK, 2008. november 19.), mely szerint az energetikai hasznosítással járó hulladékégetés feltétele, hogy nagyfokú energiahatékonyság mellett kell megvalósulnia.

A kontinens első szemétégetőit a XIX sz. végén az európai nagyvárosokban már működtették, ebből a fejlődésből Magyarország sem maradt ki. 1905-ben égetőműre vonatkozó javaslat került a székesfőváros közgyűlése elé, ahol rövid vita után elfogadták, de megépítése valamilyen ok miatt akkor elmaradt. 1907 táján Miskolcon és Fiuméban már működött kisebb kapacitású szemétégető. Ezek után évtizedekig nem foglalkoztak a budapesti szemétégető ügyével egészen1976-ig.

A hulladékégetés előnyei:

  • a keletkező hulladékok térfogatát és tömegét jelentősen csökkenti,
  • energiatermelés, a keletkezett hő hasznosítható,
  • korszerű füstgáztisztítási technológiával betarthatók a kibocsátási előírások,
  • közegészségügyi szempontból a leghatékonyabb.

A hulladékégetés hátrányai:

  • az égetés másodlagos szennyezéssel jár,
  • beruházási és üzemeltetési költsége magasabb a lerakásénál,
  • a települési hulladék heterogén jellemzői miatt anyag-előkészítés válhat szükségessé,
  • ökológiai szempontból kedvezőtlen, mert az anyag kikerül a körforgásból.

Az előnyökhöz még azt is hozzá lehet tenni, hogy az ilyen erőművek üzemanyaga, vagyis a települési szilárd hulladék, jelentős része nem fosszilis tüzelőanyag, tehát klíma-semleges, vagy ahhoz közeli módon termel villamos energiát.
 
A hulladékégetés és a keletkező füstgázok tisztításának technológiája évről-évre nagy lépésekkel fejlődik világszerte, mivel a legtöbb fejlett iparú országban a környezeti követelmények szigorodása mellett az energiaigények is növekednek. Így alakul a többszörös és párhuzamos előny: a hulladék-ártalmatlanítás, a klíma-semleges CO2 kibocsátású villamosenergia-termelés és a hulladék hő-hasznosítás.

Részletesebben a technológiáról

A beérkező hulladékszállító járművet a teherportán kialakított hídmérleggel megmérik. A beszállítást végző járművek saját súlyát a rendszer nyilvántartja, ezért gyorsan és pontosan meg tudják határozni, hogy egy-egy járattal hány tonna hulladék érkezett be. 

Ezután a járművek felhajtanak egy rámpával megemelt magaslatra, majd a zárt terű 10 000 m3-es hulladékbunkerbe ürítik a hulladékot. Itt két darab, egyenként 10 tonnás polipmarkolós híddaru összekeveri- homogenizálja a hulladékot, majd jelzésre az ellátandó kazán (melyből 4 db van) hulladékadagoló tölcsérébe (1) adagolja.

Miután a polipmarkoló segítségével a hulladékadagoló tölcsérre helyezték a hulladékot, az gravitációsan csúszik le az adagoló asztalra (2), ahonnan hidraulikus működtetésű adagolódugattyú nyomja be azt a tűztérbe. A hulladék elégetése egy speciális, 30 °-os lejtésű, hat hengerből álló rostélyrendszeren (6) történik. Az egyes rostélyhengerek fordulatszáma külön-külön fokozatmentesen szabályozható. A beadott hulladék kb. 30 perc alatt elég. A nem éghető visszamaradt salak vízfürdőben lehűtésre kerül. A salakból mágnessel eltávolítják a vasat. A salakot ezután a Pusztazámori hulladéklerakóba szállítják, ahol napi takaróanyagként hasznosítják.

Azért, hogy a bunkertér poros, bűzös szaghatású levegője ne kerüljön a légtérbe, ezért azt ventillátorral elszívják és kb. 140 °C –ra előmelegítik, s ezt a primerlevegőt ventilátor (3) nyomja át a rostélyhengeren keresztül a tűztérbe. Az egyes rostélyhengerekhez tartozó levegőelosztó kamrák (4) segítségével a tüzeléstechnikailag szükséges levegőmennyiséget, külön-külön lehet szabályozni.

kép2

Technológiai folyamatábra

A hulladéktüzelés megkezdése előtt a kazánok előírás szerinti hőmérsékletre való felfűtését el kell végezni. Ehhez földgáz elégetésére van szükség. A környezetvédelmi előírásoknak megfelelően az égés során keletkező füstgázoknak legalább két másodpercen át el kell érnie a 850°C-os hőmérsékletet. Egy-egy kazán felfűtése átlagosan 12 órát vesz igénybe. Alacsonyabb fűtőértékű hulladék esetén (ez nyáron a sok zöld és gyümölcshulladék beszállításakor szükséges) a tűztérben két darab, egyenként 2,6 MW teljesítményű stabilizáló földgázégő, és az első huzamban két darab, egyenként 16 MW teljesítményfokozó földgázégő szükség szerinti működtetésével biztosítható az előírt minimális füstgázhőmérséklet.

A füstgáztisztítás első lépése már a kazánban, a karbamid vizes oldatának a tűztérbe történő befecskendezésével bekövetkezik (10). Ezt a megoldást SNCR (szelektív nem katalitikus redukciós) denox-eljárásnak nevezik, amelynek lényege, hogy csökkenti a nitrogén-oxidokat. A karbamidot granulátum formájában szállítják a Hulladékhasznosító Műbe, ahol vízzel 40 százalékos koncentrációjú oldatot állítanak elő. A füstgázok 200-220 °C hőmérsékleten hagyják el a kazánberendezést és kerülnek át a füstgáztisztító rendszerbe.

A füstgáz szilárd szennyezőinek elő-leválasztása a kettős ciklonokban történik (11). Az eljárás során a gravitációs és centrifugális erő hatására a nehezebb fajsúlyú szennyezőanyagok a berendezésben leválnak. Ezt az anyagot zárt rendszeren keresztül átmeneti tárolásra egy tartályba továbbítják. A leválasztás hatásfoka 80-90 százalékos.

A füstgáz ezután a mésztej befecskendezésű abszorberbe (14) áramlik. Az abszorberbe helyezett mésztej-adagoló berendezés 8000 fordulat/perccel forogva porlasztja be a mésztejet, amelyben a savas jellegű gázok semlegesítése történik. Az abszorpció számára szükséges 140 °C körüli optimális hőmérsékletet a befecskendezésre kerülő víz mennyiségének szabályozásával érik el. Az eljárás fél száraz jellegéből adódóan nem távozik szennyvíz a rendszerből.

A dioxinok, furánok és a gőzfázisú higany adszorpciós megkötésére, aktív lignitkoksz adagolása történik a füstgázáramba (15). A nagy fajlagos felületű anyag jó hatásfokkal választja le a füstgázban található szerves szennyezőket és nehézfémeket. A füstgáztisztítás során kinyert anyagok, az Aszódi veszélyes hulladéklerakóba kerülnek.

A folyamat során túlhevített, 405 °C-os 40 bar nyomású gőz (29) keletkezik, amit a turbinára (22) vezetve energiatermelésre használnak. A nagyobb turbina elvételi csonkjáról távfűtésre alkalmas gőzt adnak ki. A maradék mennyiség a turbina kisnyomású házán is végighaladva megforgatja a generátort és azon keresztül villamosenergia-termelésre hasznosul. A turbina generátor-egység (23) névleges teljesítménye 24 MW. A kisebb turbinából kilépő gőz közvetlenül egy távhűtési hőcserélőn adja le maradék hőenergiáját, miután 3 MW villamos teljesítményt termelt a megforgatott generátor segítségével.

Ezen ismeretek meghallgatása után csoportunk két részre vált. A látogatók számára előírt útvonalon két csinos hölgy vezetett végig minket, bemutatva és ismertetve a folyamatában egymás után következő technológiai lépcsőket. Két impozáns létesítménynél időztünk leghosszabban. Az egyik a fentről megtekintett 10 000 m3-es hulladék fogadó bunker volt a polipmarkolóval, a másik pedig a 4 darab kazán, melyek közül háromban vizuálisan is láthattuk az égés folyamatát, a betekintő ablakokon keresztül.

Az üzem látogatás végén ismét visszatértünk a látogatók részére létesített bemutató terembe. Most már avatott szemmel néztük a bemutató terem jobb oldali részen látható technológiai folyamatsémát, a mellette található főbb műszaki adatokat és a környezetvédelmi értékeket (lásd a mellékelt ábrákat).

A bemutató terem baloldali részén, monitorokon élőképeket láthattuk a működő rendszerről (beszállító járművek mérlegelése, a hulladék beöntés a fogadó bunkerbe, markolós beadagolás a kazán fogadó garatjába, az égetési folyamat pillanatnyi állapota, a visszamaradt salak eltávolítás a vízfürdőből a mágneses vaskinyerés után).

A látogatás során felmerült kérdésekre Igazgató Úr válaszolt, majd ismertette a távlati elképzeléseket. Ezek szerint Budapest déli szektorának hulladékait egy újabban megvalósítandó 2. sz. Hulladékhasznosítóban kívánják majd fogadni, a budapesti kommunális szennyvíztisztítók mintegy évi 180 ezer tonna iszapjával együtt.

A Világgazdaságban megjelent információ szerint az 2017 első félévében megjelent tájékoztató felhívásban leírtak szerint a megvalósítandó 2. sz. Hulladékhasznosítóra olyan létesítménnyel lehet pályázni, amely képes évi 180 ezer tonna, 25 százalékos szárazanyag-tartalmú szennyvíziszap energetikai hasznosítására, megújuló forrásból évi 3,39 Petajoule energiát állít elő, és rendelkezik további 200,31 MW megújuló alapú energiatermelő kapacitással.

kép3

A Hulladékhasznosító Mű főbb jellemzői

kép4

A Hulladékhasznosító Mű szennyezőanyag kibocsátási értékei

Adott az is, hogy a beruházás révén mennyivel kell csökkennie az ország üvegházhatású gáz-kibocsátásának.

A leendő Hulladékhasznosító helyszínét a tenderkiíró Fejlesztési tárca nem jelölte meg, de a híradásokban elhangzott, hogy egy a központi régióban létesítendő, öt év alatt felépítendő létesítményről lehet szó.

Felhasznált forrásanyag: FKF honlap

Hódi János
2017.10.16.

Módosítás dátuma: 2017. október 20. péntek, 18:20
 
Növekedés és megoldandó problémák az építőiparban – összefoglaló PDF Nyomtatás E-mail

Dübörög a hazai ingatlanpiac, ami jól hangzik, de több buktatója is van az élénk keresletnek. Kérdéses, hogy a lendületes növekedés meddig fog tartani, ami elbizonytalanítja a súlyos szakemberhiánnyal küzdő kivitelezői ágazatot.

Ahogy a Tőzsdefórum beszámolt róla, Magyarországon az idei második negyedévben 23,7 százalékkal emelkedett a legalább kétlakásos lakóépületre kiadott engedélyek száma az előző év azonos időszakához képest. Az ingatlanpiac lendülete az egész régióra jellemző: Csehországban 36,6, Lengyelországban 43 százalékos volt a növekedés, de még Románia is az uniós átlagot meghaladó 12,4 százalékos emelkedést ért el a második negyedévben. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint jelenleg ez a régió jelenti az európai építőipari növekedés motorját. Hazánkban a társasház-fejlesztések 64 százalékos bővülést tudtak produkálni a tavalyi időszakhoz képest.

De meddig?

Ez így valóban jól hangzik, de koránt sem biztos, hogy tartós lesz. Szalai Anna a HVG újságírója említi egy elemző cikkében, hogy az ingatlanlufi már jövőre kipukkadhat. A kereslet egyik fő motorja ugyanis a jelenlegi 5 százalékos általános forgalmi adó, ami 2020 januárjától ismét 27 százalékra emelkedhet. Ez egy 48 millió forintos ingatlanvásárlás esetében akár 10 millió forintos többletköltséget is jelenthet. A szakember szerint, ha még az év vége előtt nem jelentik be a kedvezményes adókulcs meghosszabbítását, amelyet az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia, akkor 2018 második felében a beruházások nagyban csökkeni fognak.

A szakma nincs felkészülve

A legégetőbb probléma, hogy a jelenlegi hatalmas keresletre az építőipar egyes részei egész egyszerűen nincsen felkészülve. Az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetségének (EVOSZ) nyilatkozata szerint az elmúlt években a külföldi munkavállalások miatt 80 ezer szakembert vesztett az ágazat, az utánpótlás pedig késik, a szakmunkástanulók fele nem jut el a bizonyítványig. Az átképzésbe pedig addig nem fognak bele a cégek, amíg nem lehetnek biztosak abban, hogy a piac 2020 után sem dől be. Ugyanakkor a kereset jelenleg akkora, hogy az építkezéshez szükséges sódert és homokot gyakran külföldről kell megrendelni. A generáIkivitelezők egymástól csábítják el az alvállalkozókat, akik a nagyobb díj reményében egyszerűen levonulnak az építkezésről, otthagyva a munkát félig készen. De az is beszédes, hogy egy festő 60 százalékkal kér többet a munkájáért, mint tavaly – olvasható Szalai Anna elemzésében.

Az ÉVOSZ októberi építőipari konferenciáján is hasonló problémákat hangsúlyoztak. Scheer Sándor, a Market Zrt vezérigazgatója például kihangsúlyozta, hogy sok alvállalkozónál, például burkolóknál, szakipari kivitelezőknél 100%-os áremelkedés tapasztalható. Ugyanakkor a munkavállalói oldal ebből nem sokat tapasztal és rengetegen távoznak az építőiparból az autóiparba. Cserébe a feldolgozóiparból érkezne munkaerő az ágazatba, ők azonban képzetlenek és nem eléggé hatékonyak.

Koji László ÉVOSZ-elnök a konferencián azt hangsúlyozta, éves szinten 40 ezer új lakás létesülése lenne az ideális szám, ehhez pedig sok mindent kell tenni: – Nyitottnak kell lenni minden fejlesztési, szabályozási javaslatra arra nézve, hogyan lehetne előmozdítani a K+F-et és a keresletorientált képzést, szakképzést. Egyre nagyobb, 500 milliárd nagyságrendű olló látszik a kapacitások és a megbízások között. A cél ezen olló bezárása! – emelte ki Koji László, elnök.

 
Több milliárdos fejlesztés a 65 éves HAJDU cégcsoportnál PDF Nyomtatás E-mail

A HAJDU cégcsoport október 13-án ünnepélyes üzemátadó rendezvényén számolt be arról a több milliárdos komplex fejlesztési csomagról, melyet 2015 és 2017 között valósított meg. A vállalatcsoport vezetői és vendégei ezen alkalommal ünnepelték a HAJDU fennállásának 65. évfordulóját.

A teljes beruházási csomagot 5,4 milliárd Ft-ból valósította meg a cégcsoport, amelynek finanszírozása a jelentős önerő és hitel mellett kiegészült a Nagyvállalati Beruházási Program által nyújtott 680 millió forint támogatással.

Marczinkó Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, méltatta az elkészült beruházásokat. „A mai napon egy olyan sikeres vállalatcsoport újabb fejlesztésénél lehetünk jelen, amely már hosszú ideje stabilan működik, és olyan nagy múltú autógyárak beszállítója, mint a Ferrari és a Mercedes Benz.” A helyettes államtitkár közölte: a vállalatcsoport ezzel a beruházással tovább bővíti préskapacitását, elősegíti a technológiai fejlődését, valamint fejleszti szerszámtervezői és -gyártói képességét. Mindezt pedig úgy teszi, hogy folyamatosan korszerűsíti a termelést, megfelelő piaccal rendelkezik, illetve együttműködik szakiskolákkal és egyetemekkel a megfelelő szakember-utánpótlás érdekében. Marczinkó Zoltán hozzátette: a magyar tulajdonú társaság az elmúlt 12 év során offenzív fejlesztési politikával 5 milliárd forintos árbevételű cégből 13,5 milliárdos cégcsoporttá nőtte ki magát.

Novotni Lajos, a HAJDU Cégcsoport Igazgatóságának elnöke kiemelte, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően a cégcsoport versenyképessége jelentősen nőtt és a térségben 150 új munkahelyet teremtettek. Beszédét Novotni Lajos díjátadóval zárta: a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. nevében díjazta a Vaillant Group-ot, a cég legrégebbi OEM partnerét, a Hajdu Vostok Plc.-t, a legdinamikusabban fejlődő regionális partnerét, a Szatmári Kft.-t, mint legnagyobb belföldi partnerét és az ISD Dunaferr Zrt.-t, legnagyobb beszállító partnerét.

A megnyitót követően Marczinkó Zoltán, vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár és Novotni Lajos, a HAJDU Cégcsoport Igazgatóságának elnöke a nemzeti szalag átvágásával közösen adták át a beruházás részeként megvalósult új gyártócsarnokot.

A HAJDU Autotechnika Ipari Zrt. - amely nagynevű autógyárak megbecsült beszállítója - az említett időszakban igen jelentős, 4,5 milliárd Ft értékű beruházási csomagot valósított meg. Meghatározó piaci szereplőként legfőbb célja volt a kapacitások bővítése és a technológiák korszerűsítése. A projektben egy közel 4500 m2 alapterületű új gyártócsarnokot létesítettek. Szintén a projekt részeként 400 millió forint értékben hajtott végre fejlesztést a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt., az összeg 7 új terméksor bevezetését támogatta. A jelentős hazai piac mellett a cég külföldön is igen eredményes, több mint 35 országba exportálja magas minőségű, megbízható termékeit. A HAJDU az állandó fejlődésben látja a jövőt, így a beruházások a szélesebb termékkínálat mellett a kapacitásbővítésre és a képességek fejlesztésére is koncentrál.

Ugyancsak a cégcsoporthoz tartozó HAJDU Infrastruktúra Szolgáltató Zrt.-nek az energetikai hatékonyságot és a dolgozói munkakörülményeket javító és a fejlesztéseket támogató beruházások megvalósítására 0,5 milliárd Ft állt rendelkezésére.

Képes beszámolónk:

HAJDU 01

HAJDU 02

HAJDU 03

HAJDU 04

HAJDU 05

HAJDU 06

HAJDU 07

HAJDU 08

HAJDU 09

HAJDU 10

HAJDU 11

 
Képes beszámoló a VII. Ipari és Technológiai Szakmai Napról PDF Nyomtatás E-mail

Október 10-én tartottuk Budapesten, az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban a VII. Ipari és Technológiai Szakmai Napunkat.

A rendezvényen délelőtt szakmai előadások hangzottak el, a szünetekben pedig a témában érintett cégek kiállítását tekinthették meg az érdeklődők.

A délutáni program ez alkalommal a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű megtekintése volt, így ebéd után külön busz vitte a vendégeket a helyszínre.

Itt Sámson László hulladékkezelési igazgató tartott rövid, ám annál érdekesebb előadást a Hulladékhasznosító történetéről és a hulladékégetés folyamatairól, majd a körbevezetés során a saját szemünkkel is láthattuk, hogyan lesz a haszontalan szemétből hasznos energia.

Képes beszámolónk:

2017 IPARI 01

2017 IPARI 02

2017 IPARI 03

DSC04336

2017 IPARI 05

2017 IPARI 06

2017 IPARI 07

2017 IPARI 09

2017 IPARI 10

2017 IPARI 11

2017 IPARI 12

Módosítás dátuma: 2017. október 13. péntek, 15:51
 
A Belügyminisztérium blokkolta az új MBSZ kiadását PDF Nyomtatás E-mail

A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátók szervezetei támadják a Gázipari Műszaki Szakbizottság által benyújtott javaslatot a Műszaki Biztonsági Szabályzat (MBSZ) módosítására. A MÉGSZ és a szakbizottságban képviselt szervezetek tizenöt éve kitartóan küzdenek az égéstermék-elvezetéssel kapcsolatos tevékenységek modernizált szabályozásáért, amelyet újra meg újra lelassít a különféle kéményseprő szervezetek fellépése.

A szakbizottságnak a Nemzetgazdasági Minisztérium számára 2016 decemberben benyújtott javaslata több szerkesztési változtatás mellett két lényeges változtatást tartalmaz. Az egyik a konyhai gáztűzhelyek helyiségeinek szellőztetésére a hatályos szabályozás túlságosan megengedő jellegét kívánja némileg szigorítani. A másik javaslat az égéstermék-elvezetés tervezését, létesítését és ellenőrzést érintően mindössze egy új szóhasználat, az égéstermék-vezető fogalom bevezetése. Anélkül, hogy a jelenleg is hatályos eljárási rend változna.

Az égéstermék-elvezetés ellenőrzési és műszaki vizsgálati tevékenységek elvégzésének rendje az MBSZ-t magába foglaló 11/2013.(III.21.) NGM és a kéményseprő-ipari tevékenységet szabályozó 21/2016.(VI.19.) BM rendeletekből következik. A szakbizottságnak a 11/2013.(III.21.) NGM rendelet módosítására 2016-ban benyújtott javaslata tehát ebben a tekintetben nem tartalmaz érdemi változtatást. Az új szóhasználat (égéstermék-vezető) csak a jobb érthetőséget szolgálja. A javaslat csak a GAD, az európai gázkészülék-irányelv (2018-tól, GAR, gázkészülék rendelet) hatálya alá tartozó, a gázkészülék részeként tanúsított elemeket javasolja közérthetőbben megkülönböztetni a Kéménytörvény és az építési termék rendelet (CPR) hatálya alá tartozó égéstermék-elvezetőktől.

Megjegyezzük, hogy a különféle kéményseprő szervezetek attól való aggálya, hogy a hatályos rendelet betartása következtében az égéstermék-elvezetők ellenőrzése megszűnne, és emiatt a lakosság biztonsága veszélybe kerülne, alaptalan.

Alaptalan elsősorban azért, mert a gázkészülékek rendszeres karbantartása lényegesen sokrétűbb ellenőrzést tartalmaz, mint amit a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó szolgáltató végez. Tehát a kéményseprő szolgáltató tevékenysége alól kivont, a gázkészülék karbantartását követő második ellenőrzés csak a bürokráciát növeli, és a gázfelhasználó fölösleges zavarását okozza.

Alaptalan az a megállapítás is, hogy az érintett készülékek (többlet)karbantartásának költsége aránytalanul terheli a felhasználókat, megszűntetve ezáltal a rezsicsökkentés előnyeit. A rezsicsökkentés ugyanis kizárólag az ingyenessé tett sormunkára vonatkozik. A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó cég a megrendelésre végzett ellenőrző és vizsgáló tevékenységért díjat számol föl, ami többletköltség.

Az MBSZ-t is magába foglaló 11/2013.(III.21.) NGM rendelet a sormunkával kapcsolatosan nem tartalmaz semmiféle szabályozást. A sormunkával a módosítási javaslat sem foglalkozik.

Felméréseink szerint a 11/2013.(III.21.) NGM rendelet alapján a kéményseprő szolgáltatás alól kivont berendezések aránya az összes legálisan létesülő vagy üzemelő berendezést figyelembe véve, legfeljebb 7-8 %. Ez a mennyiség nem jelentheti a kéményseprők szerepének aránytalan csökkentését. Viszont a szabálytalan szerelések kb. 50% mértékűre becsült hányadát jelentősen csökkenthetné, ha a kétévenként esedékes sormunka keretében a kéményseprő ellenőrizné a készülék rendszeres karbantartásának elvégzését.

Sajnálatos, hogy az új MBSZ kiadása most azért késik, mert a tárcaközi egyeztetés eredményeként a Belügyminisztérium a kéményseprő-ipari szervezetek - véleményünk szerint alaptalan kifogásaira alapozva -, nem járult hozzá a rendelet közzétételéhez. A szakbizottság részletes indoklást adott minden kifogásra, cáfolva azok hitelességét. Az Nemzetgazdasági Minisztérium azonban további egyeztetést tart szükségesnek.

Az alábbiakban a könnyebb eligazodás céljából fölsoroltuk azokat a tevékenységeket, ahol gázfelhasználó berendezések létesítése és üzemeltetése során a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónak a hatályos jogszabályok szerint szerepe van. De felsoroltuk azokat a tevékenységeket is, aminek során a kéményseprő-ipari tevékenységet végző személy vagy szervezet a 11/2013. (III.21.) NGM rendelettel szemben, esetenként hatáskör nélkül beavatkozik a létesítési, üzemeltetési folyamatba.

  1. A kéményseprő-ipari tevékenységet végző előzetes ellenőrzése kötelező, ha a felhasználói berendezés tervköteles létesítéséhez, átalakításához vagy a gázkészülék cseréjéhez, részben vagy egészben a meglévő égéstermék-elvezetőt (kéményt) tervezik igénybe venni. Az előzetes ellenőrzést az ingatlan tulajdonosa vagy a nevében eljáró üzemeltető, tervező, kivitelező rendeli meg a helyileg illetékes kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónál.
    Az ellenőrzési munka ellenértéke nincs szabályozva.
  2. A kéményseprő-ipari tevékenységet végző előzetes ellenőrzése szükségtelen, ha a tervezett létesítéssel, átalakítással vagy készülékcserével kialakított felhasználói berendezés égéstermékének szabadba történő kivezetésére nem tervezik a meglévő égéstermék-elvezető felhasználását. (11/2013.(III.21.) NGM rendelet)
  3. A tervezett égéstermék-elvezetés műszaki megoldásának, kéményseprő-ipari tevékenységet végző általi előzetes tervfelülvizsgálata nem kötelező, de megrendelhető a helyileg illetékes kéményseprő-ipari tevékenységet végző szervezetnél (tervezői felelősség). A tervfelülvizsgálat díjköteles tevékenység.
  4. A kéményseprő-ipari tevékenységet végző utólagos, a kivitelezést követő helyszíni vizsgálata kötelező, ha a gázfelhasználói berendezésben keletkező égéstermék szabadba történő kivezetése részben vagy egészben égéstermék-elvezetőn keresztül történik. Kivéve, azaz az utólagos ellenőrzés nem kötelező:
    a)
    ha a felhasználói berendezésben keletkező égéstermék szabadba történő kivezetése teljes egészében, a gázkészülék részeként tanúsított (CEN/TR 1749) égéstermék-vezetőn (a módosítási javaslatban szereplő új szóhasználat) keresztül történik, valamint

    b) egyszerűsített készülékcsere esetében, ha a csere a korábbival azonos működési elvű és teljesítményű új tüzelőberendezésre történik, vagy tervező nyilatkozik az égéstermék-elvezető és a gázkészülék biztonságos együttműködéséről. (21/2016.(VI.19.) BM rendelet) Az ellenőrzést az ingatlan tulajdonosa vagy a nevében eljáró kivitelező rendeli meg a helyileg illetékes kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónál.
    A helyszíni vizsgálat díja nincs szabályozva.
  5. A 21/2016. (VI.19.) BM rendelet szerinti sormunka minden, a rendeletben szabályozott felhasználási helyen kötelező, de amennyiben az üzemeltető (tulajdonos) dokumentáltan (kiviteli terv, felülvizsgálati jkv.) igazolni tudja, hogy az üzemelő felhasználói berendezésben keletkező égéstermék szabadba történő kivezetése teljes egészében, a gázkészülék részeként tanúsított (CEN/TR 1749) égéstermék-vezetőn keresztül történik és a gázkészülék előírt (legfeljebb 2 éven belül) kötelező karbantartása megtörtént, akkor a BM rendeletben előírt vizsgálatoktól el lehet tekinteni. Ezzel a feladattal tehát bővíteni kellene a 21/2016.(VI.19.) BM rendelettel szabályozott sormunkát.
    A sormunka díjmentes tevékenység.

2017. szeptember 18.

Gyárfás Attila
ügyvezető elnök, Magyar Épületgépészek Szövetsége
A MÉGSZ képviselője a Gázipari Műszaki Szakbizottságban

A Gázipari Műszaki Szakbizottság működése és feladatai
11/2013.(III.21.) NGM rendelet, 14. §

(1) A Műszaki Biztonsági Szabályzat célja, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó berendezések, technológiák tervezése, létesítése, használatbavétele, üzemeltetése, cseréje, átalakítása, javítása, áthelyezése, felülvizsgálata és megszüntetése során betartandó, a megfelelő biztonsággal és megbízhatósággal kapcsolatos műszaki követelményeket meghatározza.

(2) A Műszaki Biztonsági Szabályzat módosításának előzetes szakmai egyeztetését a Gázipari Műszaki Szakbizottság (a továbbiakban: Szakbizottság) végzi. A Szakbizottság a Műszaki Biztonsági Szabályzatot szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente felülvizsgálja, és véleményezi a Szakbizottsághoz beérkezett módosítási javaslatokat. A Műszaki Biztonsági Szabályzat felülvizsgálatára vagy módosítására vonatkozó javaslatát a Szakbizottság az iparügyekért felelős miniszter részére megküldi.

(3)15 A Szakbizottság összetételét a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala javaslatára az iparügyekért felelős miniszter határozza meg. A szakbizottsági tagokat az iparügyekért felelős miniszter a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala javaslatára öt év időtartamra bízza meg.

(4)16 A Szakbizottság maga dolgozza ki működési szabályzatát és tagjai közül öt év időtartamra megválasztja a Szakbizottság elnökét.

A Szakbizottságba 1-1 főt delegáló szervezetek:

     Budapest Főváros Kormányhivatal
     Földgázelosztói Együttműködési Fórum
     Magyar Épületgépészek Szövetsége
     Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete
     Magyar Mérnöki Kamara, Gáz- és Olajipari Tagozat
     Magyar PB Gázipari Egyesület

A Szakbizottság megválasztott elnöke: Blazsovszky László, MMK

A szakbizottság kiegészítése

A Gázipari Műszaki Szakbizottság kiegészítése az Épületgépész-ben és a www.megsz.hu honlapunkon közzétett, „A Belügyminisztérium blokkolta az új MBSZ kiadását” című cikkünkhöz:

1.
A cikk úgy fogalmaz, hogy a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet alapjána kéményseprő szolgáltatás alól kivont berendezések aránya az összes legálisan létesülő vagy üzemelő berendezést figyelembe véve, legfeljebb 7-8 %.
Ez annyiban pontatlan, hogy a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónak eddig sem volt felhatalmazása arra, hogy a gázkészülék irányelv hatálya alatt [a 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet alapján] tanúsított gázfogyasztó készüléket és annak részét képező, részeként tanúsított „égéstermék-vezetőt” ellenőrizze, amennyiben annak üzeme nem érinti a 2015. évi CCXI. törvényben definiált „égéstermék-elvezető” üzemét.
A kéményseprő-ipari tevékenységet a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény az abban megfogalmazott „égéstermék-elvezetőre”, mint építési termékre vonatkozóan szabályozza. A 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet nem vonja ki a kérdéses gázfogyasztó készülékek (így azok részeként tanúsított égéstermék-vezetőinek) ellenőrzését a kéményseprő-ipari tevékenység köréből, mert azok ellenőrzése jogszabályi felhatalmazás hiányában eddig sem tartozott és jelenleg sem tartozik a feladatai közé.

2.
A kéményseprő-ipari tevékenységet végző által végzett „előzetes ellenőrzésfogalmatsem a 99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet, sem a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet nem tartalmazza, tehát nem kötelező. Az MBSZ csak javasolja a cikk 1. fejezetében körülírt esetekben.

3.
A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldásának megfelelőségével összefüggő tervfelülvizsgálatról
a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet alapján csak megrendelést követően és díjfizetés ellenében ad a megrendelőnek „szakmai nyilatkozatot”.
A tervezőmérnök által elkészített tervfejezetre „szakmai nyilatkozatot” tervezői jogosultsággal nem rendelkező „kéményseprő mester” (szakmunkás) vizsgálata alapján adja ki. A bemutatott terv kéményseprő-ipari szempontból „megfelel”, „módosítva megfelel”, vagy „nem felel meg” minősítésű lehet. A „módosítva megfelel”, vagy „nem felel meg” minősítésű szakmai nyilatkozat jogszabályra, műszaki-biztonsági szabályzatra hivatkozást, indoklást általában nem tartalmaz. A szakmai nyilatkozat kiadója az MSZ 845:2012 szabványra nem hivatkozhat, mert nem ismert olyan, a kéményseprő-ipari tevékenység végzésére vonatkozó jogszabály, ami megfelel a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 6. §(2) bekezdés előírásainak, mely szerint „Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek.” A nemzeti szabvány alkalmazásának önkéntessége a tervezőmérnökre, és nem a tervfelülvizsgálóra vonatkozik.

4.
A tervezőmérnök részére a tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezetőműszaki megoldásának megfelelőségére vonatkozó, a szakmai nyilatkozatban adott „módosítva megfelel”, vagy „nem felel meg” minősítéssel kapcsolatos véleményeltérés esetére nincs jogszabályban biztosított jogorvoslati lehetőség.
A tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető kivitelezett állapota megfelelőségének megítélése is csak a „megfelelt” minősítésű, a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet alapján kiadott szakmai nyilatkozat alapján történhetne.

5.
Azokon a felhasználási helyeken, ahol a felhasználói berendezés részét képező gázfogyasztó készülék (és annak részeként tanúsított égéstermék-vezető) üzeme nem érinti a felhasználási hely égéstermék-elvezetőjének üzemét, a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó jogszabályi felhatalmazás hiányában sem a felhasználói berendezésre a 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 1. mellékletében előírt műszaki-biztonsági ellenőrzést megelőzően, sem az egyszerűsített készülékcsere esetében ellenőrzési tevékenységet nem végezhet.

6.
Megemlítendő, hogy a cikk 3. pontjában említett „előzetes tervfelülvizsgálat” és a 4. pontban írt, kivitelezést követő, „utólagos égéstermék-elvezető ellenőrzés” a kialakult gyakorlat szerint a lakosság részére is díjköteles, holott ez a felhasználói berendezésekre vonatkozóan, a Gáztörvény értelmében ingyenes szolgáltatás.

Módosítás dátuma: 2017. október 20. péntek, 18:29
 
További cikkeink...
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 8