Hirdetés


Hirdetés

Hírek
Október 3. Budapest - IX. Ipari és Technológiai Szakmai Nap PDF Nyomtatás E-mail

új ipari és technológiai szakmai nap logo2

Ipari és technológiai újdonságok épületgépészeknek +
üzemlátogatás a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Kilencedik alkalommal kerül megrendezésre a szakmai napunk, mely az épületgépészet ipari és technológiai területével foglalkozik.

Időpont:     2019. október 3., csütörtök, 8.30-16.00

Helyszín:     Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep
                     (1237 Budapest, Meddőhányó u. 1.)

Szervező:              Magyar Épületgépészek Szövetsége

Szakmai partner:  MÉGSZ Ipari és Technológiai Tagozat

Program:
(Frissítve: 2019. 09. 10-én)

8.00   Kapunyitás

8.30-10.10

Köszöntő
Pánger László elnök, MÉGSZ Ipari és Technológiai Tagozat

Isiflo megoldások
Orosz Norbert és Gács Norbert, Kristály Kft.

Ipari termográfia és emisszió mérése Testo műszerekkel
Zuna László, Testo Kft.

Az épületgépészeti automatika jövője, avagy bemutatkozik a Hospitality Solutions
Opitzer Gábor. SB-Contols Kft.

Villamos kábelek és gépészeti csövek szakszerű vízzárása fali áttöréseknél
Balázsi Miklós ügyvezető, Hauff-Technik Kft.

10.10 – 10.30   SZÜNET

10.30-11.30

Lakáshőközpontok új kihívásai, kompakt, közepes teljesítményű hőközponti megoldások
Kubinyi Antal, Danfoss Kft.

Sugárzóernyők nagy belmagasságú terek fűtésére
Tóth István, Zehnder                                                  

Csővezetéki kompenzátorok és ipari, energetikai alkalmazásuk
Kiss Imre, Szabályzó és Kompenzátor Kft.

11.30 – 11.50   SZÜNET

11.50-13.10

EMUport Core, a dugulásmentes szennyvízátemelő
Katus Viktor, Wilo Magyarország Kft.

Házi szennyvízátemelők Magyarországon
id. Dienes György, Hydro-King Kft.

Esővízgazdálkodás
Dienes György, Hydro-King Kft.

A Dél-pesti Szennyvíztelep bemutatása
Kulcsár Zoltán technológus, Fővárosi Csatornázási Művek

13.10 – 14.00 EBÉD

14.00 – 16.00
Üzemlátogatás a Dél-pesti Szennyvíztelepen

Az előadások közötti kávészünetekben a kiállítói standok tekinthetők meg a terem előterében. A szünetekben kávéval, üdítővel, az ebédszünetben szendvicsekkel látjuk vendégül a résztvevőket.

A teljes rendezvényen való részvétel ingyenes, de az előzetes jelentkezés kötelező.

Jelentkezési határidő: szeptember 30., hétfő

Online regisztráció itt

 

                            A szakmai nap kiállítói:                              

Kiállítók 3 IpNap 2019

A nyomtatható meghívó letölthető itt

 

Bővebb tájékoztatás:
Sőbér Lívia,  Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. , 30/866-7885

 

 

Módosítás dátuma: 2019. szeptember 12. csütörtök, 15:49
 
Beszámoló a 14. MÉGSZ horgászversenyről - Székesfehérvár, július 13. PDF Nyomtatás E-mail

221 kg halat fogtak ki a kollégák

A XIV. MÉGSZ-Comap Horgászverseny immár hagyományosan a HOFESZ Székesfehérvári, Palotavárosi versenytaván került megrendezésre, júliusban. Az előzetesen nevezett 22 fő és kísérőik a kedvezőtlen időjárási előrejelzés ellenére is eljöttek a versenyre.

A sorsolást követően 9-kor kezdődött, és 13 óráig tartott a verseny, amit pár perces zivatar is fűszerezett, de a jó hangulatot és a sok hal kifogását nem tudta megzavarni. A mérlegelő csapatnak bőven volt dolga verseny közben is, sok 5 kg feletti és egy 12 kg feletti ponty is szákba került.

A verseny végeztével a halászlé és a marhalábszárpörkölt elfogyasztása után (mindnek akadt éhes gazdája) került sor a díjak átadására.
Köszönet Fehérné Nellinek a pörkölt elkészítéséért!

 A díjakat a Comap részéről Becz Attila ügyvezető és Lukács Zsolt kereskedelmi csoportvezető adta át.

Mivel most először három hölgyversenyző is részt vett a versenyen, Botyánszki Krisztinát (27,1 kg) mint a legjobbat közülük külön is díjaztuk.

Az első öt helyezett:

  1. Dvorák Bálint (31,5 kg)
  2. Botyánszki Krisztina (27,1 kg)
  3. Takács István (20,2 kg)
  4. Lajkó László (19,5 kg)
  5. Dvorák Lajos (17 kg)

A tóval a résztvevők elégedettek voltak, ezért 2020-ban, a XV. jubileumi versenynek is ez lesz a helyszíne.

Gratulálunk a nyerteseknek és külön köszönjük Antal István és Fehér János MÉGSZ-tagoknak a gondos szervezést!

A MÉGSZ munkatársai

Képes beszámolónk:

HO 00001

HO 00002

HO 00003

HO 00004

HO 00005

HO 00006

HO 00007

HO 00008

HO 00009

HO 00010

HO 00011

HO 00012

HO 00013

Módosítás dátuma: 2019. augusztus 26. hétfő, 15:34
 
Évek óta sok a panasz az ÉMI tevékenységére – léptek a MÉGSZ vezetői PDF Nyomtatás E-mail

A MÉGSZ pártoló tagjainak az ÉMI tevékenységét érintő visszatérő kritikája nyomán Golyán László MÉGSZ-elnök levelet küldött az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának, dr. György Lászlónak. A levelet Biró Gábor, a MÉGSZ Gyártói és Márkaképviselői Tagozatának elnöke és Gyárfás Attila, a MÉGSZ ügyvezető elnöke állította össze.

„Az épületgépész szakma gyakorló szereplői, a tervezők, a kivitelezők, a gyártók és a munkaátvevők mellett magukat a felhasználókat is kifejezetten hátrányosan érintik az építőiparban és az épületgépészetben használatos termékek minőségtanúsítási előírásaira, és a bevizsgálási módszereire vonatkozó, 2013-ban megjelent szabályozás, a 275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet az építési termékek építménybe történő betervezésének, és ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól” – áll a levél bevezetőjében, majd a következő gondolatokkal folytatódik.

Az Európai Parlament és a Tanács 2011. március 9-én kibocsátott 305/2011/EU rendelete megállapította az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételeket. Ezen rendelet felhasználásával készült a Kormány hivatkozott rendelete. Az EU rendelet (CPR) azon építési termékekre vonatkozik, amelyeket EU-s harmonizált szabványok szerint gyártanak és CE-jellel vannak ellátva. Ezeket elegendő egyetlen EU-s országban, egy arra kijelölt intézetben bevizsgáltatni, a vizsgálat eredménye ugyanakkor az egész EU-ra érvényes. A magyar rendelet ezzel szemben (nemzeti hatáskörben) minden olyan építési termékre is vonatkozik, amelyet Magyarországon hoznak forgalomba és nem harmonizált szabványok alapján gyártottak.”

A levélírók szerint a magyar rendelet nem tölti be a feladatát. Bonyolultabb és hosszabb az eljárás, mint az EU legtöbb tagállamában, ami jelentősen hátráltatja a jó minőségű, korszerű építési termékek forgalomba hozatalát. Ráadásul a rendszeres ellenőrzés hiányában továbbra is rossz minőségű termékek kerülhetnek az építményekbe.

A levélben tíz pontban vannak összefoglalva az ÉMI tevékenységével és a vonatkozó jogszabállyal kapcsolatos észrevételek, ezekből választottunk ki néhány rövidebbet:

– Az ÉMI kapacitása nem elegendő a rendeletben meghatározott vizsgálatok 90 napos határidőn belüli elvégezésére. Az ajánlatkéréstől a műszaki értékelés kiállításáig gyakran több mint egy év is eltelhet.

– Az ÉMI monopolhelyzetben van a piacon ezzel a szolgáltatással; a versenyhelyzet hiánya meglátszik az árazásban és a hatékonyságban is. Laboratóriumának mérőeszközei nem korszerűek, és a szükséges méréseket csak korlátozottan tudja elvégezni.

– Az ÉMI saját építésitermék-besorolását kell elfogadnia mindenkinek, ami a gyakorlatban értelmezési vitákat eredményez. Az ÉMI ezzel hatósági szerepet vállal fel, ami viszont összeférhetetlen a szolgáltatási tevékenységével. Tapasztaltuk az elmúlt időszakban, hogy olyan termékek is bekerültek az építési termékek közé, amelyeket az épület élettartama alatt a természetes elhasználódásuk folytán többször is cserélni kell.

– Nem logikus az ivóvízzel érintkező építési termékek bevizsgáltatási rendje. A higiéniai tanúsítást az ÁNTSZ 5 évente végzi, az ÉMI a műszaki szempontból történő tanúsítást ezzel szemben évente: feleslegesen gyakran. Ráadásul a magyar tanúsító a higiéniai tanúsításhoz a hasonló tanúsítást végző intézetek eredményeit teljes mértékben elfogadja, míg az ÉMI a műszaki eredményeket csak részben, és minden tanúsítás alkalmával helyszíni ellenőrzésre utazik a jellemzően külföldi gyártóhoz.

– Számos olyan építési termék van a piacon, amelyek gyenge minőségűek, nincs meg a tanúsítványuk, mégis beépítésre kerülnek az építményekbe. Ezek gyártóinak komoly versenyelőnyük származik abból, hogy az ellenőrzéseket kijátszva jutnak a piacra. Az építési termékek minőségtanúsítványának ellenőrzése nem megoldott.

A tapasztalatok alapján a kormányrendelet és egyes, ezzel kapcsolatos előírások módosítása időszerű lenne, írták a szerzők a levél második felében, majd konkrét javaslatokat is megfogalmaztak.

  • Az építési termékek pontosabb meghatározása, a lista évenkénti frissítése.
  • Az ivóvízzel érintkező termékek besorolása a már meglévő listába.
  • Az ÉMI-t képessé kell tenni a 90 napos vizsgálati határidő betartására.
  • Több hazai bevizsgáló intézet kijelölése a tanúsításokra. A versenyhelyzet a legtöbb esetben a szolgáltatás javulásához és az árak csökkenéséhez vezethet.
  • A tanúsító intézmények számlái részletesen tartalmazzák az elvégzett tevékenységet.
  • Ivóvízzel érintkező építési termékekre a higiéniai tanúsítást észszerű sűrűbben végezni, mint a műszaki ellenőrzést. (pl. 3-5 év).
  • Nemzetközileg elismert tanúsító intézetek által bevizsgált termékek könnyített bevizsgálása, pl. a gyártóhelyi ellenőrzések eredményének kölcsönös elismerése.
  • Célszerű lenne a Magyar Épületgépészek Szövetségét és más szakmai szövetségeket bevonni a rendeletmódosító munkába.
Módosítás dátuma: 2019. augusztus 26. hétfő, 14:56
 
Összefoglaló az Építők Napja ünnepségen elmondott beszédekről PDF Nyomtatás E-mail

Idén május 31-én tartották Budapesten, a Vasas Szakszervezetek Székháza dísztermében a szokásos Építők Napja ünnepséget.

Dr. Kassai Ferenc, a Magyar Mérnök Kamara alelnöke, a BPMMK elnöke az ünnepi ülés bevezetőjében kifejtette, hogy az építőiparban komoly fellendülés zajlik – fontos, hogy a digitalizációt a teljes iparág átvegye annak érdekében, hogy a smart megoldások hamar elterjedhessenek az iparágban.
Hangsúlyt kell fektetni az átképzésekre és a továbbképzésre, nemcsak a Mérnök Kamarán belül, hanem a teljes iparágban. Fontos, hogy a széles közvélemény tudomást szerezzen a magyar építőipari munkások szakértelméről, szaktudásáról. A szakmák újrafogalmazása elkerülhetetlen annak érdekében, hogy az iparág rugalmasan reagálhasson a változó igényekre és a hi-tech megoldások adaptációjára.

Dr. György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős ITM-államtitkár: cél, hogy az otthonok megépüljenek, megújuljanak, ezért is fontos a Varga miniszterrel együtt meghozott döntés, miszerint megfizethető áron és jó minőségben újulhassanak meg az otthonok, a részleges áfa-visszatérítésnek köszönhetően, amely új építésre, bővítésre, felújításra is igénybe vehető lesz 5M forint áfa összegig – ahogyan a Gazdaságvédelmi Akciótervben ez tegnap bejelentésre került.
A szocho (szociális hozzájárulási adó) csökkentése, a munkabérek növelésének lehetőségét kívánja szolgálni.
Cél, hogy Magyarországon legyen az EU-ban a legjobb élni és lakni – ezt célozza a közintézmények, különösen a kórházak építése és felújítása.
A gyorsforgalmi úthálózat a következő 5 évben közben 3 ezer milliárd forintból megduplázódik. A belgrádi vasúti összeköttetés a mostani 8 órás menetidőt 3-4 órára csökkenti.
Ami nagy kihívást jelent, a 25ezer milliárd forintnyi megrendelésállomány. Ebből 15e milliárd forintnyi az állami megrendelés. A megrendelések strukturálásában figyelembe veszik, hogy az otthonok is megvalósulhassanak. Ehhez az építőiparnak évente 10%-kal kell növekednie.
A kapacitást nem lehet a kívánatos mértékben bővíteni, ezért az építőipart meg kell újítani. Tavaly összesen 57%-kal bővült az építőipar, „az ínséges időszaknak vége”. A kormány elképzelése szerint 2030-ig ezzel a biztonsággal érdemes tervezni.
Kifejtette, hogy „az ember soha nem ér rá innoválni, különösen nagy megrendelés-állomány esetén. Lejtmenetben pedig lelki okokból nem akarnak. Ezért most van itt az ideje annak, hogy növekedjen a hatékonyság.”
Az ITM szerint a termelékenység 23%-kal nőtt az első negyedévben.
Ebben az évben 6mrd és várhatóan további 3mrd forinttal tervezik támogatni az építésgazdasági szereplőket.
Felhozta, hogy az építőipar termelékenysége az uniós átlag negyede, ezen kell fordítani gépesítéssel.
Magyar tervezők, magyar innovatív építőalapanyag gyártók termékeit építsék be magyar kivitelezők.
Az innovatív gondolkodásnak az egyetemekről kell kiindulnia. Olyan pályázatot is kiírnak majd, amelyben tervezők, anyaggyártók és kivitelezők összeállva egy adott projektet minél hatékonyabban valósítanak meg.
Erre egy irodaház példát hozott fel egy feszített betonfödém rétegenkénti 30cm-rel kisebb anyagigényével, amely nagy megtakarítást hozott pénzben és időben.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke arra számít, hogy az építőipar idén további 30%-kal növeli tevékenységét, ami 4ezer mrd forintos éves teljesítményt adna ki, rekordként.
A foglalkoztatást tekintve 100 ezer fővel több építőipari foglalkoztatott van, mint a mélyponton, és nagyrészt munka közben kell őket betanítani. Jelenleg 30%-kal többet költenek a cégek a fejlesztésekre.
Az építésgazdasági stratégiával összefüggésben úgy látja, hogy az építőipar képes 25 ezer milliárd forintot beépíteni, különösen, ha a kormányzat kedvező lépést is tesz ezért – hivatkozva a gazdaságvédelmi akciótervre.
A Duna-parton és akár az Egri várnál sétálva a látvány a magyar építőipart dicséri, de igaz ez a Tisza- vagy Kraszna-menti gátakra is, melyek biztonságot adnak. Az állatkerti Biodom világszínvonalú képességeket mutat.
Kiemelte, hogy a megrendelő az első, az ő szempontjait kell figyelembe venni.
A kreativitásra a Rubik-kocka példáját hozta fel. Fontos, hogy a meglévő falusi épületállományba is minőségi, kreatív és jó megoldásokat tudjon kínálni az építőipar.
Ha az értéklánc a gyártókkal, kivitelezőkkel összefog, folyamatos megrendelésre van kilátás, így cél a hosszú és egyenletesebb növekedés.

Dr. Sényi Gábor, az Építéstudományi Egyesület elnöke az erényről, politikáról, gazdaságról és építésről beszélt. Szerinte az ország két évszázados célja a felzárkózás és az ország szuverén kontrollja, ezzel összefüggésben a kormányzat célja a modern magyar nemzetállam létrehozása. Az építőipar műszaki teljesítményeit vázolva az elmúlt évek sikeres nívódíjas alkotásait sorolta fel.
A kilátásokról szólva: az építőipari trendet említve felhozta a jelentős külföldi befektetés-tömeget, és elmondta, hogy Magyarország egy amerikai szaklap szerint a világ 8. legvonzóbb befektetési helyszíne.

A felszólalásokat követően került sor az Építők Napja elismerések és a szakmai szervezetek díjainak átadására.

Módosítás dátuma: 2019. június 11. kedd, 16:00
 
Építők Napja 2019: Palla Ferenc elismerő oklevelet kapott PDF Nyomtatás E-mail

Az Építők Napja ünnepi ülésén az ITM miniszteri elismerő oklevelét a MÉGSZ elnökségének felterjesztése nyomán Palla Ferenc egri tagtársunk vette át.

Palla Ferenc József, az Agriatherm Kft. ügyvezetője több mint 40 éve dolgozik az építőiparban - ebből közel 30 évet vállalkozásában mérnökként, kereskedőként, kivitelezőként és légtechnikai rendszerelemek gyártójaként. Munkásságának kiemelkedően értékes része a jelentős ipari és nagy kihívásokat jelentő légtechnikai berendezések és rendszerek létesítésében való részvétel. Munkájára a magas szakmai színvonal, az igényesség, az ügyfelek tisztelete és a szakmabeliek önzetlen segítése a jellemző. Több cikluson át volt a Magyar Épületgépészek Szövetségének Heves megyei elnöke.

Gratulálunk és további sikeres munkát kívánunk!

Módosítás dátuma: 2019. június 11. kedd, 15:52
 
További cikkeink...
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 8