Hirdetés


Hirdetés

Hírek
Épületgépészeti témakörök a 47. Nemzetközi Gázkonferencián PDF Nyomtatás E-mail

Az évente megrendezett kétnapos konferencia idén novemberben, Siófokon is nagy érdeklődést váltott ki. A csaknem ötszáz résztvevő az első nap plenáris ülésén és az ezt követő délutáni, valamint a másnapi szekcióüléseken hallgatta meg a hazai gázkereskedelem, a gázhálózat és a földgáztárolás helyzetének és az elmúlt időszakban bevezetett szabályozásoknak az értékelését, valamint a tapasztalatok alapján javasolt fejlesztési irányokat. Külföldi előadóktól is elhangoztak előadások a témakör közép-európai vonatkozásairól és a nemzetközi piaci integráció kérdéseiről.

Külön szekció foglalkozott a gázipari szabályozások aktuális műszaki kérdéseivel. A szekció elnöke Csallóközi Zoltán (ETE) volt. Itt hangzott el Soós Gábor (TIGÁZ DSO, ügyvezető igazgató) előadása az elosztói engedélyesek szabályozási és gazdálkodási változásairól és a témához kapcsolódóan Kállai László (TIGÁZ DSO, minőségellenőrzési vezető) beszámolója a szabálytalan gázvételezők újabb trükkjeiről és az ellenük tett intézkedésekről, valamint dr. Szilágyi Zsombor (MMK Gáz- és Olajipari Tagozata) előadása „Okos mérés jövője a gáziparban” címmel. Mindegyik előadás említette az új kWh-alapú elszámolással és a bevezetésre váró távleolvasással kapcsolatos feladatokat, szabályozási kérdéseket.

Az épületgépész szakmát 3 előadás képviselte: Versits Tamás (MGVE, elnök) az új energiahatékonysági EU-rendeletek forgalomba hozatali és üzembe helyezési szempontjait ismertette, köztük a készülékekre és a rendszerre érvényes energiahatékonysági címkékkel szembeni követelményeket és azok jelentését.

Kocsis Krisztián (FŐKÉTÜSz Kft.) a kéménybe kötött gázkészülékek műszaki-biztonsági felülvizsgálatának szomorú tapasztalatait ismertette. A kéményseprő közszolgáltató által végzett ellenőrzések eredménye ugyanis, hogy a lakossági felhasználók döntő többsége még csak nem is ismeri a felülvizsgálat fogalmát.

Gyárfás Attila (MÉGSZ, ügyvezető elnök) előadása „Gázkészülékek egyszerűsített cseréje a tervezői-kivitelezői gyakorlatban” címmel hangzott el. Az előadó ismertette a MÉGSZ által az épületgépészek körében végzett felmérés eredményét.

Az ötven beérkezett kérdőív alapján levont következtetések:

Az „előnyös-e az egyszerűsített eljárás a felhasználók és a szerelők számára, valamint hogy fokozza-e az energiahatékonyságot és növeli-e a műszaki biztonságot” kérdéscsoportra adott válaszok 90%-a hasznosnak tartja a bevezetett eljárást. A 10% „nem” válasz viszont megmutatta, hol kell fejleszteni a rendszert. Egyik ilyen terület a jogosultság személyi feltételeinek kibővítése a mestervizsgával nem rendelkező, de közép- vagy felsőfokú szakmai végzettségű gázszerelők bevonása az eljárásba, mellyel a válaszadók nagy többsége egyetértett. (A nem egyetértők a gyakorlat hiányára hivatkozva nem támogatták a javaslatot. Ők feltehetően nem vették figyelembe, hogy a sima gázszerelői jogosultság megszerzésének már alapfeltétele a 3 éves szakmai gyakorlat.)

A válaszolók döntő többsége támogatta azt a javaslatot is, hogy az egyszerűsített eljárás alkalmazhatóságát terjesszük ki a nem a készülékkel együtt tanúsított csőrendszerek beépíthetőségére is, természetesen a gyártó által megadott, készülék-specifikus méretezési-kiválasztási segédletnek megfelelően.

A „rendelkezik-e jogosultsággal” kérdésre a válaszadók csak 35%-a válaszolt igennel, 40% viszont jellemzően azért nem rendelkezik, mert nincs mestervizsgája (mérnök vagy technikus), a többiek viszont azért nem, mert nem szerelők (tervezők).

A válaszok összesítéséből az is kiderül, hogy a válaszolók közül jogosultsággal rendelkező összesen 18 fő, csupán néhány száz esetben végzett egyszerűsített eljárással készülékcserét. Ami a vártnál kevesebb. Ebből viszont az is következtethető, hogy még mindig sok a fekete szerelés, tehát ebben a tekintetben az új szabályozás még csak részben érte el a célját. Remélhetőleg ezen is javítani fog az említett módosítási javaslat várható hatályba lépése.

Gyárfás Attila, ügyvezető elnök
Magyar Épületgépészek Szövetsége

Módosítás dátuma: 2016. január 06. szerda, 16:17
 
A CE Klub CPR direktívához kapcsolódó rendezvénye PDF Nyomtatás E-mail

Az építőipari termékek CE jelölésének a kérdései (CPR direktíva) lesznek napirenden a CE Klub december 9-i rendezvényén. A klubdélutánnak 14-17 óra között a REHAU Magyarország Kft. (2051 Biatorbágy Rozália park 9.) ad otthont.

A tervezett témák: fogyasztóvédelmi ellenőrzési tapasztalatok, az előírások gyakorlatias értelmezése, a vendéglátó Rehau Magyarország nyílászáró termékeinek és padlófűtéscső vizsgáló laboratóriumának a bemutatója. A legfontosabb szereplők azonban most is a jelenlévő résztvevők és a magukkal hozott kérdések lesznek!

Mi az a CE Klub?  A CE Klub  alapítói a TÜV Rheinland Intercert Kft. és a SAASCO Tanácsadó és Mérnökiroda Kft. voltak. A CE Klub non-profit szerveződés, a klub rendezvényeken a hallgatók ingyen vesznek részt, az előadók térítésmentesen dolgoznak. A CE Klub rendezvényeinek a célja, hogy  a hazai piacon a résztvevők helyesen alkalmazzák a CE jelölést az erre kötelezett termékeiken, eredményesen folytassák le  a megfelelőség-értékelési eljárást, szabályos legyen a termékek Teljesítmény Nyilatkozata, műszaki dokumentációja. A CE Klub rendezvényein  kiemelt figyelmet kapnak a résztvevők kérdései, illetve az azokra adott  szakszerű válaszok.

A meghívó letölthető ITT

Módosítás dátuma: 2015. december 14. hétfő, 17:01
 
I. Klíma- és Légtechnikai Szakmai Nap PDF Nyomtatás E-mail

December 3-án, Budapesten, a Lurdy Házban rendezzük meg első alkalommal a Klíma és Légtechnikai Szakmai Napunkat, melynek fő részei a neves gyártói cégek szakmai előadásai és kiállítás.

A célunk az, hogy a szakterület vezető cégei, igényes, kiváló hangulatú szakmai rendezvény keretében adjanak tájékoztatást tevékenységükről, berendezéseikről, újdonságaikról a szakmát művelő tervezőknek, kivitelezőknek, üzemeltetőknek. Délelőtt 6 szakmai előadás hangzik el, délután pedig workshop jellegű szakmai fórumra kerül sor. A szünetekben a terem előtt megrendezett kiállításé lesz a főszerep.

Már most írja be a naptárába: december 3. Budapest, Klíma- és Légtechnikai Szakmai Nap.

Részletes információk ITT

Kapcsolat: Sőbér Lívia 30/866-7885, Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. .

Módosítás dátuma: 2015. december 07. hétfő, 15:54
 
Ajánlás HMV-vel érintkező építési termékekhez és szerelvényekhez PDF Nyomtatás E-mail

A Magyar Épületgépészek Szövetségének ajánlása a használati meleg vízzel (HMV) érintkező épületgépészeti építési termékek és szerelvények higiéniához kapcsolódó tervezési, beépítési és felhasználási követelményeiről.

A MÉGSZ Gyártói és Márkakereskedői Tagozatának kezdeményezésére, a szakterületen érdekelt pártoló tagjaink és partnereink közreműködésével megvizsgáltuk a HMV rendszerekben alkalmazott épületgépészeti termékekkel szemben támasztott higiéniai követelmények rendszerét és a megfelelősség igazolásának módjait. A felmerült kérdések hiteles és szakszerű megválaszolására kértük szakértők véleményét is.

Köszönjük dr. Vargha Márta osztályvezető (ÁNTSZ Országos Környezetegészségügyi Központ), dr. Szánthó Zoltán egyetemi docens (BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék) és Haszmann Iván műszaki tanácsadó (ÉMI Nonprofit Kft.) felkért szakértők segítő közreműködését.

Az ajánlással növelni kívánjuk azon speciális követelmények ismertségét, amelyek betartásával az ivóvíz minősége garantálható, és amelyekkel megkülönböztetjük azokat a csupán nem ivóvíz ellátó rendszerekben alkalmazható egyéb „vizes” elemekkel szemben.


A vizsgálat eredményeképpen a MÉGSZ állásfoglalása az alábbi:

1. Az ivóvízzel érintkező termékek tervezésének alapja, az általános műszaki ajánlásokat tartalmazó MSZ EN 806 és az MSZ EN 12502 szabvány.

2. Az ivóvízellátó rendszerek elemei az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU jelű rendelete és ennek hazai szabályozására kiadott 275/2013. (VII.16.) Kormányrendelet értelmében építési termékek. A rendelet értelmében az építési termékek csak akkor tervezhetők, építhetők be, ha rendelkeznek a gyártó által kiállított teljesítmény nyilatkozattal. A teljesítmény nyilatkozat tartalmáról és a nyilatkozat alapjának tekinthető vizsgálatokról, dokumentumokról e rendeletek intézkednek.

3. A 201/2001. (X.25) Korm. rendelet előírásai szerint, az ivóvízzel érintkező termékeknek rendelkezniük kell az Országos Tisztifőorvosi Hivatal engedélyével vagy nyilvántartásba vételi igazolásával, amelyet az OKK (Országos Közegészségügyi Központ) szakvéleménye alapján az OTH állít ki.

4. A HMV, függetlenül annak felhasználási körülményeitől és a mindenkori hőmérsékletétől, ivóvíznek tekintendő, tekintettel a 201/2001. (X.25) Kr. definíciójára, amely ivóvízként minősíti az egyéb háztartási célra szánt vizet is.
Ennek megfelelően a HMV-vel érintkező épületgépészeti rendszerek elemei, a hőtermelőtől kezdődően a kifolyó szerelvényig bezárólag, az alkalmazott teljes hőmérsékleti tartományban meg kell feleljenek az ivóvízre előírt egészségvédelmi követelményeknek is. Beépítésük kizárólag a 201/2001.(IX.25.) Kr. szerinti OTH nyilvántartásba vétel feltételeinek megfelelően megengedett.

5. Az engedély alapjául szolgáló vizsgálat iránti kérelemben az OKK kéri a felhasználás során előforduló hőmérsékletek tartományát megadni, mert a vizsgálatokat ennek határai között végzi, és szakvéleményét a közegészségügyi alkalmazhatóságáról is ennek megfelelően adja ki.
Magasabb hőmérsékleten végzett vizsgálatok hiányában, ivóvíz-ellátás területén a szakvélemény és az ezen alapuló OTH engedély kizárólag 30oC alatti hőmérséklet tartományban érvényes.
A MÉGSZ álláspontja (az ÁNTSZ ajánlásával összhangban), hogy a 20oC feletti hőmérsékletű víz, bakteriológiai és korróziós szempontból egyaránt már „magas hőmérsékletű ivóvíznek” tekintendő, amennyiben a szolgáltatott víz is ezt maghaladó hőmérsékletű.

6. Bakteriológiai szempontból a legkritikusabb hőmérséklettartomány a 20 – 50oC, különösen olyan helyeken, ahol nincs intenzív áramlás. Ilyennek tekintendők fűtő és a tároló tartályok, valamint a cirkulációs rendszerek leágazó szakaszai, különösen, ha azok túlméretezettek.
Cél tehát, hogy a tároló tartályok a lehető legkisebb térfogatúak legyenek és a tárolási hőmérséklet min. 55oC legyen. Fontos emellett, hogy a cirkulációs rendszerek hidraulikailag be legyenek szabályozva és az egyes kifolyók leágazásainak térfogata legfeljebb 3 liter legyen, de lehetőleg nem hosszabbak, mint 2 m.
Kívánatos az is, hogy a HMV vezetékek ne csak a kifolyók előtt legyenek lezárhatók, hanem a hőforrásnak tekinthető tároló (hőcserélő) kilépő csonkján is. Ezáltal a vezetékrendszer leüríthető, így megelőzhető, hogy pl. karbantartás, javítás idejére az adott szakaszban meleg víz pangjon.

7. Az épületgépészeti HMV rendszerekben használatos korrózióálló acél, vörösréz vagy sárgaréz, horganyzott acél és a különböző műanyag csövek alkalmazása megengedett, de csak akkor, ha a cső adott körülményekre vonatkozó megfelelősségét laboratóriumi vizsgálatok igazolják. Az OKK tapasztalatai alapján, azonban a piacon lévő csőanyagok és szerelvények között előfordulnak vízhigiéniai szempontból kifogásolható termékek, függetlenül azok dokumentált anyagától. A megfelelőséget mindig laboratóriumi vizsgálatokkal kell igazolni. A megfelelőség ugyanis nagymértékben függ az anyag szerkezetén túl a gyártási technológiától is. Korrózió veszélye miatt külön kockázatot jelent emellett, ha egy rendszeren belül különböző anyagú elemeket építenek be. Az erre vonatkozó ajánlásokat be kell tartani!

8. A fentiek figyelembevétele mellett is szükség lehet a HMV-rendszerek időnkénti fertőtlenítésére.
Normál (pl. lakossági) felhasználási körülmények között megfelelő fertőtlenítési eljárás a teljes rendszer (kisebb rendszereknél elegendő lehet csak a tároló) napi egyszeri felfűtése 60-70oC hőmérsékletre. A forrázás veszélye miatt, megfelelő körültekintéssel!
Amennyiben a forrázásveszély csökkentésére kevert vizet alkalmaznak, úgy a vízkeverési pont utáni vezeték szakasz legfeljebb 2 m hosszú legyen.
Veszélyeztetett helyeken (pl. egészségügyi intézményekben), vagy más indokolt esetben (pl. járvány) az ÁNTSZ által ajánlott fertőtlenítés a klórdioxid előírt mértékben történő adagolása a vízhez. Figyelem, a klórdioxid egyes termékek károsodását okozhatják, ajánlott a tervezői műszaki leírásban a gyártó ezzel kapcsolatos előírására az üzemeltető figyelmét felhívni.

9. Az OTH által kiadott engedélyek az ÁNTSZ honlapján megtekinthetők.
www.antsz.hu/data/cms68076/
Az OKK az egyes vizsgálatok eredményeképpen, a szakvéleményében minden esetben rögzíti az alkalmazási feltételeket. Az ezt tartalmazó használati útmutató az engedélyező határozat mellékletét képezi, ami egyelőre harmadik fél részére azonban nem nyilvános. Az OTH tervezi, hogy a használati útmutatóban is megadott alkalmazási feltételeket nyilvánossá teszi.

2015. október 10.

Gyárfás Attila
Magyar Épületgépészek Szövetsége

Kugler Géza
Magyar Épületgépészek Szövetsége
Gyártói és Márkaképviselői Tagozat

Módosítás dátuma: 2016. január 04. hétfő, 16:50
 
Aktív Épületgépészek Klubja - rendezvény a régióközpontokban PDF Nyomtatás E-mail

04 fejlec ha kell

Rendhagyó délutáni rendezvény az ország régióközpontjaiban novemberben!

Szakma és lazulás egyben!

Helyszínek: Miskolc, Debrecen, Győr, Szeged, Budapest, Pécs.

Előadó cégek: Airvent, Bosch, Herz, Uniferro, Uponor, Wilo.

A részvétel ingyenes, de regisztrálni kell rá!

További részletek és regisztráció itt: aktivepuletgepeszek.hu

Módosítás dátuma: 2015. november 20. péntek, 17:36
 
További cikkeink...
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Következő > Utolsó >>

3. oldal / 9