Hirdetés


Hirdetés

Hírek
Hatékony épületgépészet az élhető és gazdaságosan üzemeltethető épületekért PDF Nyomtatás E-mail

Röviden összefoglaljuk a Fórum Média Kiadó által szeptember 21-ére szervezett konferencián elhangzottakat.

Bevezető előadásában Soltész Ilona (NFM) beszámolt a Nemzeti Energiastratégia 2015 által kitűzött feladatok végrehajtására hozott kormányzati intézkedésekről. Ismertette az általános irányelveket és a termékcímkézés kérdéseit. A Cselekvési Terv fontos előírása, hogy az állami felhasználóknak évente 1,5 %-al kell csökkenteniük az energiafelhasználásukat. Kormányzati terv emellett, hogy a nagyvállalatok és az önkormányzatok részére kötelezővé teszik az energetikus alkalmazását. Folyamatos feladatnak tekinti a pályáztatás hatékonyságának növelését. Még mindig sok a hibásan benyújtott pályázat.

Gyárfás Attila (MÉGSZ) az „Energiahatékony fűtési rendszerek gyakorlati kérdései új építés és korszerűsítési beruházások esetén” című előadásában rövid áttekintést adott hazánk energiabiztonságának, a környezetvédelmi követelményekkel és a komfort igényekkel összhangban történő megteremtésének problémáiról, kihangsúlyozva a fogyasztói tudatosság fokozásának fontosságát. Ismertette elsősorban a lakóépületek energetikai korszerűsítésének műszaki lehetőségeit és korlátait, előtérbe állítva a komplex felújítást, mint a leghatékonyabb megoldást.
Az épület szigetelését és ablakcserét megelőzve a fűtéskorszerűsítést tartja a leghatékonyabb intézkedésnek, feltéve, hogy az minden, ma szokásos hatékonysági intézkedésre kiterjed (alacsonyhőmérsékletű fűtés, a felhasználásnak megfelelő független fűtési körök, hidraulikai beszabályozás, hővisszanyerő szellőztetés, stb.).
Más megközelítést tart szükségesnek az új épületek szigorúbb energiahatékonysági követelményeinek teljesítéséhez. Ezt a területet tekinti a megújuló energiaforrás felhasználás elsődleges piacának, de annak az eldöntése, hogy milyen energiaforrást és hogyan hasznosítsunk, alapos, előzetes elemzést igényel (energiaforrás rendelkezésre állása, többlet beruházási ktsg, energiatárolás, megnövekedett helyigény stb.). Külön kitért az energiapolitika, az építőanyag- és az épületgépészeti ipar felelősségére a tervezett eredmények elérésében.

Fischer Tamás (igazságügyi szakértő) egyik előadásában az új energiahatékonysági EU-rendeletek egyes területekre vonatkozó szabályozási kérdéseit ismertette. Második előadása a napelemes rendszerek megtérülési kérdéseit boncolgatta.

A Kamleithner intelligens szellőztetési megoldásait mutatta be Kovács István (műszaki vezető), az új EC motorok alkalmazásán és a regeneratív valamint rekuperatív rendszerek üzemeltetésének feltételein keresztül.

Szemléletes előadást hallhattunk az épületenergetikai felújítások tervezésének dinamikus szimulációs eljárásáról (Nagy Balázs, BME), amely a valós igények optimális kielégítését teszi lehetővé. Előadást hallhattunk az épületek gazdaságos és biztonságos üzemeltetéséhez kapcsolódó jogszabályok ellentmondásairól is (Blazsovszky László, Gázipari Műszaki Szakbizottság), valamint a biomassza kazánok alapismereteiről (Páger Szabolcs, Herz Kft.) és a Lindab Pascal változó térfogatáramú, szabályozott szellőztető rendszerekről (Vigh Gellért, okt. vezető). A hitelesített hőfogyasztás mérők beépítésének tapasztalatait Szilágyi Gábor, mérésügyi főtanácsos ismertette.

Gy.A.

Módosítás dátuma: 2016. november 22. kedd, 16:08
 
Az Otthon Melege családi házas pályázat tapasztalatai PDF Nyomtatás E-mail

A MÉGSZ elnökségének állásfoglalása

A programra szánt keret 1 nap alatt elfogyott. Ez egyrészt azt igazolja, hogy a magyar emberek részéről óriási az igény az energetikai célú felújítást segítő támogatásra. Másrészt igazolja azt is, hogy a lakosság és a felújítást végző vállalkozások a pályázati rendszer követelményeinek gyorsan és  hatékonyan meg tudnak felelni.

A támogatásra szánt költségvetési forrás kiemelkedően jól hasznosul, hiszen az átlagos támogatási intenzitás nem közelíti meg az 50% -ot, tehát a megvalósuló beruházások értéke a támogatásra fordított forrás legalább két-háromszorosa.

Mivel a pályázatok támogatásával megvalósuló beruházásokat teljes egészében magyar vállalkozások fogják megvalósítani, a családi házak korszerűsítésének piacán a pályázati rendszer hozzájárul a gazdaság "kifehérítéséhez", jelentős hatása lesz a foglalkoztatottságra és az adóbevételek növelésére.

Fentiek alapján kijelenthető, hogy a családi házak energetikai felújítására fordított jelentősebb támogatás mind energetikailag, mind a gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés szempontjából megfelelő nagyságrend biztosítása esetén a nemzetgazdaság fejlesztésének fontos elemévé válhat.

Fentiekben leírtak alapján kérjük, hogy a Kormány a más célra átcsoportosított, közel 100 milliárd forintos uniós forrást helyezze vissza az eredeti célt szolgáló alapba, és ebből a forrásból tegye lehetővé egy folyamatosan elérhető, normatív alapú, önfenntartó, nem csak néhány ezer, hanem a közel három millió, energetikai korszerűsítést igénylő családi ház valóban jelentős részének felújítását lehetővé tevő támogatási rendszer működtetését.

2016. szeptember 20.

a Magyar Épületgépészek Szövetségének elnöksége

Módosítás dátuma: 2016. november 03. csütörtök, 17:24
 
Javaslatok a GINOP-4.1.1-8.4.4-16 pályázat tervezetéhez PDF Nyomtatás E-mail

A "GINOP-4.1.1-8.4.4-16 Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása kombinált hiteltermékkel" pályázati felhívás előzetes véleményezése során Varga Pál, a MÉGSZ alelnöke az alábbi véleményt juttatta el a pályázatkezelő szervezetnek.

Tisztelt Irányító Hatóság!

1. A felhívás 3.1 pontja szerint csak komplex tevékenységek támogathatók, azaz az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználása csak együttesen támogatható. Véleményem szerint a komplexitás kötelezővé tétele jelentősen és indokolatlanul leszűkíti a pályázók körét. Számtalan olyan példa hozható fel, amikor egy adott létesítmény esetében csak energiahatékonysági felújítás vagy csak megújuló energia hasznosítás megvalósítása a célszerű. 

Javaslom, hogy ne csak komplex tevékenység legyen támogatható, hanem a pályázatban felsorolt energiahatékonysági és megújuló energiát hasznosító tevékenységek külön-külön, önállóan is támogathatók legyenek.

Különösen indokolatlannak tartom egy elsősorban megújuló energia hasznosító rendszer megvalósítását célzó beruházás esetén a minimum 50%-os mértékű energiahatékonysági beruházás kötelezővé tételét.

2. A felhívás 3.4.1.1. bekezdés 1/b. pontja szerinti, a belső megtérülési rátára vonatkozó határértékeket javaslom eltörölni. Elegendőnek tartanám csak az éves primer energia megtakarításra vetített beruházási költség 100.000 Ft/GJ értékű korlátját, valamint az egyes tevékenységekre meghatározott maximális fajlagos árak határértékeit.

Például vezetékes földgáz felhasználást megtakarító napkollektoros rendszer megvalósítása esetén szinte egészen biztos, hogy a 2%-os minimumként meghatározott BMR nem teljesíthető. Így a pályázat a BMR követelményével gyakorlatilag szinte teljesen kizárja a napkollektoros rendszerek támogatását. 

Javaslom, hogy a 12%-nál magasabb BMR-t elérő, tehát különösen hatékony beruházások támogatását se zárja ki a pályázat.

3. A felhívás 3.4.1.1. bekezdés 4/c. pontja: Javaslom a 2006. december 31. előtt kiadott építési engedély követelményének az eltörlését. Ez a korlát szűkíti a pályázók körét, és igazságtalannak tartom, hogy a kb 10. évnél fiatalabb épületek nem pályázhatnak. A pályázat vizsgálja az energetikai beruházás indokoltságát, ha az energetikai indokoltság fennáll, akkor ezt nem célszerű az épület kora miatt korlátozni.

4. A felhívás 3.4.1.1. bekezdés 4/e. pontja: Az épület állékonyságáról véleményem szerint nem szükséges minden esetben statikai szakvéleményt bekérni, ez az esetek többségében csak feleslegesen növeli a beruházás költségeit.  Elegendőnek tartanám a pályázó erre vonatkozó nyilatkozatának a megkövetelését. A statika szakvéleményt csak indokolt esetben (pl. a kötelezően csatolt fényképek alapján) tartom szükségesnek bekérni.

5. Nem tartom indokoltnak a tetőszerkezeten elhelyezett napkollektorok vagy napelemek esetén sem a tető állékonyságáról a statikai szakértői vélemény megkövetelését, véleményem szerint elegendő lenne a pályázó erre vonatkozó nyilatkozata. A megfelelő tető szilárdság ellenőrzése tervezői, illetve felelős műszaki vezetői felelősség körébe tartozik, ha szükséges, akkor ők előírják a statikai vizsgálatot.

6. A felhívás 3.4.1.1. bekezdés 4/f. pontja: Nem tartom indokoltnak azt a követelményt, hogy a pályázattal érintett épület a pályázat benyújtását megelőző 1 évben használatban legyen. Egy jelenleg használaton kívüli (pl. egy vállalkozás által éppen megvásárolt), felújításra szoruló épület korszerűsítésének a támogatása ugyanúgy indokolt, mint egy használatban lévő épületé, ha a felújítás után azt használatba veszik. Márpedig a felújítás célja nyilvánvalóan a használatba vétel, ellenkező esetben nincs értelme a felújításnak. Követelményként tehát nem a felújítás előtti, hanem a felújítás utáni használatot kellene kikötni.

7. A felhívás 3.4.1.1. bekezdés 11. pontja: Csak megújuló energiát hasznosító rendszer megvalósítása esetén (nem jelentős felújítás) nem tartom indokoltnak az épületszerkezetre vonatkozó energetikai követelmények előírását. Esetleg elfogadhatónak tartanám, hogy a teljes épületnek a felújítás utáni állapotban meg kelljen felelnie a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. számú mellékletének III. részében foglalt követelményeknek.

8. A 4.4.2. paragrafus 3. pontja szerinti tartalmi értékelési szempontokat javaslom felülvizsgálni.

A „BMR” szerinti pontozás, valamint az „egy tonna üvegházhatást okozó gázok éves csökkentésére vetített nettó összköltség” határértékei nagy valószínűséggel kizárják a vezetékes földgáz felhasználást kiváltó napkollektoros rendszerek támogathatóságát.

Mind a napkollektoros, mind a napelemes rendszerek esetében megadott fajlagos bekerülési költségek szórása indokolatlanul nagy. A maximális 15 pont eléréséhez megadott ár irreálisan alacsony, gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy csalás nélkül ilyen ár elérhető legyen. Javasoljuk, hogy az árak meghatározását az illetékes szakmai szervezetek bevonásával kerüljenek pontosításra.

A napelemes rendszer fajlagos költségét nem az inverter névleges teljesítményéhez, hanem a napelemek névleges teljesítményéhez viszonyítva célszerű megadni. A napelemes rendszer valódi nagyságát a napelemek névleges teljesítménye jellemzi. Költségoptimalizált rendszer esetén az inverter névleges teljesítménye 10-20%-al általában kisebb a napelemek teljesítményénél, ez viszont a pályázat jelenlegi tervezete szerint magas fajlagos költséget eredményez. Ha ez marad a pályázatban, akkor célszerű lesz inkább túlméretezni az invertert (indokolatlanul), mivel ez alacsonyabb fajlagos költséget, és így magasabb pontszámot eredményez.

9. A vissza nem térítendő támogatás mértékének megadása véleményem szerint ellentmondásos, a maximális intenzitás helyenként 45%, máshol ennél magasabb.

10. A 6. paragrafus 6/c. pontja szerinti, minden költségtétel alátámasztására szolgáló, 3 db egymástól független árajánlat megkövetelését indokolatlannak tartom. Ez egy könnyedén kijátszható, formális követelmény, aminek gyakorlati haszna nincs. Az esetleges túlárazásokat a pályázatba beépített korlátok és indikátorok részben kiküszöbölik, másrészt ezeket hatékony ellenőrzéssel kell feltárni és megakadályozni.

11. Az árajánlatban szolgáltatások esetén nem tartom indokoltnak a „ráfordított emberhónap/embernap szám” megadását.

Varga Pál alelnök
Magyar Épületgépészek Szövetsége

Módosítás dátuma: 2016. november 02. szerda, 13:31
 
Épületgtépészek javaslatait várjuk az MBSZ módosításával kapcsolatban PDF Nyomtatás E-mail

Felhívás gázfelhasználó berendezések létesítésével, üzemeltetésével vagy karbantartásával foglakozó szakemberekhez

A Gázipari Műszaki Szakbizottság megkezdte a 11/2013. (III.21.) NGM rendelet 2. sz. mellékletének, a gáz Műszaki Biztonsági Szabályzatnak az éves felülvizsgálatát.

Az MBSZ ez évi hatályba léptetése óta több észrevétel és javaslat érkezett a szabályzat egyes előírásainak pontosítására, a gyakorlati alkalmazhatóság további javítására.

Kérünk minden érintett kollégát, ha van olyan javaslata, amely a műszaki-biztonsági színvonal emelését vagy a tervezői-kivitelezői munkát segíti, október 15-ig küldje el a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mail címre. Az észrevételeket értékelés és megfontolás után - ahogyan évek óta tesszük - ezúttal is beépítjük a MÉGSZ hivatalos, a szakbizottság elé terjesztendő javaslatcsomagjába.

Köszönettel:

Gyárfás Attila
ügyvezető elnök
Magyar Épületgépészek Szövetsége

Módosítás dátuma: 2016. október 27. csütörtök, 08:45
 
Október 13. Budapest - VI. Ipari és Technológiai Szakmai Nap PDF Nyomtatás E-mail

LOGO Ipari 2016

 

Október 13-án a Kelenföldi Erőmű konferenciatermében immár hatodik alkalommal kerül megrendezésre a minden alkalommal sikeres, tartalmas és jó hangulatú Ipari és Technológiai Szakmai Napunk.

Időpont:   2016. október 13., csütörtök, 9-16 óráig

Helyszín:  Budapesti Erőmű Zrt. és Kelenföldi Erőmű
             (1117 Budapest, Budafoki út 52.)

Szervező:                
Magyar Épületgépészek Szövetsége

Szakmai partnerek: 
MÉGSZ Ipari és Technológiai Tagozat
Épületgépészeti Hegesztési és Technológiai Klaszter


Tervezett program:
(Frissítve: 2016.10.06-án)

8.30 - 13.00   

Köszöntő
Pánger László elnök, MÉGSZ Ipari és Technológia Tagozat

Hatékony megoldások az épületgépészetben és fenntartásban
Husztra Attila műszaki tanácsadó, MRO SU manager (Henkel Magyarország Kft.)

Gyorsgőzfejlesztők felhasználása az iparban
Biberika János energetikai mérnök, projektvezető (Bepatek Kft.)

Ipari és technológiai automatizálás napjainkban
Opitzer Gábor ügyvezető (SB Controls Kft.)

Innovatív ipari szivattyúk és szerelvények a megbízhatóság szolgálatában
Divós Erzsébet területi képviselő (KSB Kft.)

Ultrahangos hőmennyiségmérők a Danfoss kínálatában
Drexler Péter nagykereskedelmi területvezető (Danfoss Kft.)

Lemezes hőcserélők méretezése
Egyházi Zoltán dívizióvezető (Danfoss Kft.)

Ipari épületek létesítése REHAU rendszermegoldásokkal
Lászlófi András mérnök tanácsadó (REHAU Kft.)

Érdekességek a Kelenföldi Erőmű történetéből
Horváth Tibor igazgató (Kelenföldi Erőmű Zrt.)

13.00 - 14.00  EBÉD (az erőmű éttermében)

14.00 - 16.00  A Kelenföldi Erőmű megtekintése


Az előadások közötti kávészünetekben a kiállítói standok tekinthetők meg a terem előterében. A szünetekben kávéval, üdítővel látjuk vendégül a résztvevőket, az ebéd szintén díjmentes vendégeinknek.

A parkolás ingyenes az erőmű területén, de a belépéshez előzetesen meg kell adnia gépkocsija rendszámát (Kérjük ezt az online jelentkezésnél jelezze!)

A rendezvényen való részvétel teljesen ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Jelentkezési határidő: október 10., hétfő

ONLINE regisztráció ITT

A meghívó letölthető ITT

Bővebb tájékoztatás: Sőbér Lívia,  Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. , 30/866-7885

Módosítás dátuma: 2016. október 14. péntek, 12:20
 
További cikkeink...
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Következő > Utolsó >>

3. oldal / 9