Az idei konferencia különös jelentősége volt, hogy a magyar EU-elnökség idejére esett és emellett magában foglalta a V4-országok, idén Magyarországon esedékes IV. Közép-európai Gázkongresszusát is. A konferencia házigazdája a Magyar Gázipari Egyesülés volt, helyszíne a Budapesti Konferencia Központ.

A konferencia bevezető előadását Bencsik József államtitkár tartotta, aki vázolta az energiaellátás általános kérdéseit és a kormány rövid- és hosszú távú terveit. Ezen belül megnyugtatta a konferencia résztvevőit, hogy az általános energia-megtakarítást eredményező intézkedések, és a megújuló energiaforrások növekvő igénybevétele miatti gázfogyasztás csökkenést kompenzálni fogja az erőművi gázfelhasználás várható növekedése, különös tekintettel a hőenergiát is hasznosító villamos erőművek tervezett támogatási rendszerére.

Az energia ellátás biztonságával és a földgáz-kereskedelem aktuális kérdéseivel foglalkozó előadások mellett külön szekcióban került sor az épületgépészeti előadásokra.

Ez utóbbi keretben 4 előadás hangzott el:

-         Seidl Gábor (MÉgKSz) ismertette az új EU direktíva hazai bevezetésével kapcsolatos feladatokat. Egyik érdekes feladat a kivitelezők által a fűtési rendszerekre kiállítandó un. „rendszertanúsító irat”.

-         Magyar Zoltán dr. (PÉTE) az EU direktíva alapján tervezett hazai rendelet kérdéseiről adott tájékoztatást.

-         Gyárfás Attila (MÉGSZ) a „Zöldgazdaság fejlesztési program” célkitűzéseinek megfelelő, kis teljesítményű gázfogyasztó rendszerekkel szemben támasztott követelményekről és a hatékonyabb gázfelhasználást lehetővé tevő, alternatív berendezésekről számolt be. (Gyárfás Attila előadásának anyaga letölthető itt.)

-         Lukácsi Péter (FŐGÁZ Zrt.) bemutatta a gázfogyasztó berendezések létesítésével kapcsolatos feladatok és felelősségek összefüggéseinek un. „felelősségi mátrixát”, valamint ennek alapján az új, egyszerűsített gázkészülék-cserére kidolgozott eljárást.

Gyárfás Attila

A Gázkészülékek szabványosításában érdekelt európai szabványbizottságokban tárgyaltak a magyar helyzetről.

A Sector Forum Gas VG4 munkacsoportjának ülésének napirendjén az egyes országok „B” típusú gázkészülékek telepítésére vonatkozó előírásai szerepeltek, különös tekintettel a lengyel és a magyar helyzetre. A tárgyaláson, az MSZT/MCS 309 képviseletében a Magyar Épületgépészek Szövetségének támogatásával vehettem részt. Igen fontos lépés, hogy az érdekképviseletünk ma már túllépett Magyarország határain, hiszen eddig számtalan esetben találkoztunk olyan szabványokkal, irányelvekkel, amelyek egyes szakaszi számunkra, ebben régióban, például a nyugatitól eltérő időjárásunk, vagy szokásink miatt hátrányosak, mert kidolgozásuk során a magyar, illetve a régió szempontjait, képviselők hiányában nem vehették figyelembe.

A CEN-ben Lengyel-magyar javaslatként tartják számon azt a javaslatot, hogy a B típusú gázkészülékek MSZ CEN/TR1749 szabványban leírt altípusait megtartva, kiegészítésként hozzunk létre egy olyan B_11CS gázkészülék típust, amely nemcsak a kéményáramkör elzárása, de a kéményből történő visszaáramlás esetén is blokkolja a gázkészülék működését. A javaslattal kapcsolatos magyar álláspont szerint egy ilyen gázkészülék típus sem lenne képes a biztonságot 100%-ban garantálni, de mindenképpen csökkentené a baleseti kockázatot.

Annak érdekében, hogy az ülésen jelen lévők pontos képet kapjanak az előterjesztés okairól, hátteréről, ismertetnünk kellet a lengyel és a magyar installációs előírásokat és gyakorlatot. Itt kiemeltük, hogy a B típusú és a homlokzati égéstermék elvezetésű készülékre vonatkozó előírások gyakran még a gázkészülékek korszerű készülékekre vonatkozó cseréjét sem teszik lehetővé. A Bizottság az ismertet helyzet alapján arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon az európai normáktól eltérve, túl szigorúak a homlokzati égéstermék kivezetésre vonatkozó előírások. Magyarországnak ugyan joga van a homlokzati égéstermék kivetés létesítésére vonatkozó európai szabványtól (MSZ EN 15287-2) eltérni és egyedi szigorúbb telepítési előírásokat hatályba lépetni, de ha ennek következtében ellehetetlenül az áttérés a biztonságot jelentő, korszerű „C” típusú zárt égésterű készülékekre, akkor ezeket a szigorú magyar előírásokat nem tudják elfogadni indokként egy európai szabványmódosítási javaslathoz. Továbbá kifejtették, hogy a B típusú gravitációs kéménybe kötött gázkészülékek biztonságának megteremtésére számos kísérletet tettek, amelyek később nem váltották be a hozzá fűzött reményeket. Egyik példaként említették a pincébe vezető automatikusan záródó tömített ajtókat, amelyek arra lennének hívatva, hogy a pincében elhelyezett B típusú gázkazán légterét függetlenítsék a lakótér levegőjétől. Tapasztalatik szerint azonban ezek az ajtók idővel (pár hónap múlva) vagy nem záródtak automatikusan vagy elveszették a tömítő képességüket. Az előbbi sorozatos negatív tapasztalatokra hivatkozva arra az álláspontra jutottak, hogy nem kívánnak még egy újabb kísérletet tenni a B típusú készülékek, illetve a B típusú épületek biztonságának „javítgatására”, hanem a korábban meghozott döntésük mellett maradnak, mely szerint lehetőleg rendeleti súllyal elő kell írni, hogy a B típusú gázkészülékeket még készülék csere esetén is biztonságos, C típusú készülékekre kell cserélni. Ennek megfelelően például Angliában, ha egy B típusú gázkazán cserére szorul, akkor a csere készülék csak C típusú kondenzációs gázkazán lehet. Mivel a B típusú gázkészülékek és ezek gravitációs elven működő kéményei nem egyeztethetők össze az épületenergia-hatékonysági célokkal sem, ezért a továbbiakban nem cél az ilyen műszaki megoldások konzerválása sem. Kifejtették, hogy itt valójában nem B típusú gázkészülék problémáról, hanem „B típusú épületek” problémájáról van szó: Az épületenergetikai beavatkozások következtében a „B típusú épületek” elvesztik B típusú státuszukat és ezért bennük, a hagyományos kéményekhez kapcsolódó tüzelőberendezések használata életveszélyessé válik, amelyek biztonságát, még a legszigorúbb előírások életbe léptetésével sem tudták biztosítani. Az ilyen kísérletek mind kudarcba fulladtak. Az épületenergia-hatékonyság növelő beavatkozásokat ma igen nagy számban végeznek olyan szakemberek, vagy lakók, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy egy ablakcsere vagy egy utólagos hőszigetelés a fűberendezés üzemeletetési feltételeit életveszélyes mértékben megváltoztathatja. Ilyen körülmények között a B típusú készülékek, a B típusú épületek biztonságos üzemletetése a továbbiakban, még rendszeres ellenőrzés mellett sem garantálható.

Az utólagos hőszigetelések következtében jelentősen csökken a homlokzatra kivezetett égéstermék mennyisége. Fokozott légzárású ablakok esetén a tervező a szellőző levegő belépési helyét úgy választhatja meg, hogy a közlekedés okozta légszennyezésnek a lakótéri levegőminőségre gyakorolt hatását bemutató görbéin, a homlokzati égéstermék kivezetés hatása ki sem lesz mutatható.

Ugyan lehetőségünk van az európai installációs rendtől eltérő magyar installációs előírásokat életbe léptetnünk, például a homlokzati égéstermék elvezetés vonatkozásában, de ebben az esetben bizonyos pontokon komoly nehézségekbe fogunk ütközni, a harmonizált európai szabványok szerint, CE jel hatálya alatt forgalomba hozott gázkészülékek telepítése és az épületek fűthetőségének fenntartása során! Ezért javaslom, hogy a homlokzati égéstermék elvezetésre vonatkozó előírásinkat harmonizáljuk a vonatkozó európai szabvány szerint!

Fazakas Miklós

Fontos hír, hogy a lengyel tapasztalatok szerint különösen veszélyesek a „B” típusú folyamatosan égő gyújtóláng nélküli, gravitációs elvű kéménybe kötendő gázkészülékek: Gyújtóláng hiányában a kémény hideg és benne könnyebben alakul ki tartós visszaáramlás. Egy halálos balesetet vizsgálva megállapították, hogy teljesen más eredményre jutnak akkor, ha a kéményből történő visszaáramlás a készülék bekapcsolása előtt már fennáll, mintha a visszaáramlás csak a készülék főégőjének üzeme alatt alakul ki. Első esetben olyan jelentős szénmonoxid taralmú égéstermék beáramlást tapasztaltak a gázkészülék felállítási helyiségében (a fürdőszobában) a baleset okainak vizsgálata során, hogy az elhunyt feltételezhetően 3 perc alatt halhatott meg. Ha pedig ugyanez a készülék üzemelt a visszaáramlás megkezdésekor, akkor nem tapasztaltak jelentős szénmonoxid képződés.

Hazai tapasztalatok szerint, előfordult olyan eset, hogy ha először kapcsolják be a szagelszívót és később a gázkészüléket, akkor szinte minden égéstermék a felállítási helyiségbe áramlott. Ha a gázkészüléket kapcsolják be először, akkor lehetőség van arra, hogy a kéménybe meleg égéstermék áramoljon, kialakuljon a megfelelő kéményhuzat, amely adott esetben elégséges ahhoz, hogy egy vizsgálat során egyáltalán vagy minimális mértékben tapasztaljunk égéstermék kiáramlást a felállítási helyiség felé. Ezért a felállítási helyiség megfelelő levegőellátása és égéstermék elvezetés vizsgálata során, ne elégedjünk meg egy megfelelőséget igazoló számítással, hanem valamennyi nyílászárót be kell csukni, majd a szagelszívót és minden más levegő elszívót maximális teljesítményre kell kapcsolni, ha ilyenek vannak, és csak ezt követően szabad a vizsgálathoz a gázkészüléket bekapcsolni, majd ellenőrizni kell a gázkészülék(ek) huzatmegszakítójának nyílásánál, hogy nem történik-e égéstermék beáramlás a lakótérbe.

Fazakas Miklós

A MÉASZ új elnöke ismét Széman György lett, aki megválasztása után elmondta: a MÉASZ-ra a kormányzattal folytatott kommunikációban és szakértői munkában továbbra is sok feladat vár, amelyhez ezután is szükség lesz a korábbi években tapasztalt lendületes és magas színvonalú munkára.

A MÉGSZ elsősorban saját tagozata, a Gyártói és Márkaképviselői Tagozat szempontjait és érdekeit akarja menedzselni – kiemelt tekintettel az építőipari konjunktúra beindítására –, ezek azonban sokszor egybeesnek az épületgépészeti tervező és szerelő vállalkozások érdekeivel. Szakmai értelemben a fő kapcsolódási pont az épületenergetika, aminek elemei az épületgépészeti berendezések, vagyis a gyártók által forgalmazott termékek, valamint a tervezés és a kivitelezés. Az elnök munkáját Gyárfás Attila elnöki tanácsadó és budapesti elnök valamint Bozsó Béla ügyvezető fogja segíteni, úgy, hogy a gyártói tagozat elnökségével is folyamatosan fognak konzultálni. Hamarosan újjáalakulnak a MÉASZ munkacsoportjai, ezek többségének munkájába is be fog kapcsolódni a MÉGSZ.