Hirdetés


Hirdetés

Hírek
Hegesztési és technológiai klaszter alakult PDF Nyomtatás E-mail

Május 31-én a MÉGSZ Ipari és Technológiai Tagozata kezdeményezésére megalakult Budapesten az Épületgépészeti Hegesztési és Technológiai Klaszter. Az alakulásra a szövetség által szervezett hegesztési technológiai szakmai nap végén került sor.

hk

Az érdeklődőknek Pánger László a tagozat elnöke és Zongor Gábor a szövetség Minőségfejlesztési Intézetének vezetője ismertette a klaszter tervezett céljait. A legfontosabb, hogy a klasztertagok hegesztéssel kapcsolatos minősítésének költségei jelentősen csökkenjenek, hiszen napjainkban ez jelentős költségeket okoz a kisvállalkozásoknak évente. Ezen túl ki kellene használni a fejlesztési pályázatokat valamint az érdekvédelmi, oktatási és belső együttműködési lehetőségeket.

A klaszter alapító okiratának és szervezeti és működési szabályzatának tervezetét Bozsó Béla ügyvezető ismertette, melyet a résztvevők megvitattak és kisebb módosítások után elfogadtak. Az alapító okirat szerint a klaszter kéri felvételét a MÉGSZ-be, a menedzsmentszervezete pedig a szövetség szolgáltató cége, a Magyar Épületgépészetért Kft. lett, amely segíteni fogja a klasztert céljai elérésében.

elads

Az alapítás után a klaszter tagjai 20.000.- forint éves tagdíjról döntöttek és megválasztották az irányító testület tagjainak Vajthó Gabriellát, Szathmáry Bélát, Berta Attilát, Zongor Gábort és Pánger Lászlót. Az Irányító Testület első ülésén Pánger Lászlót választotta meg az IT elnökévé.

Az IT és a tagok egyetértettek abban, hogy a munkát a tagok és a lehetséges tagok igényeinek részletesebb felmérésével kell folytatni, és több fórumon is új tagok belépését kell kezdeményezni. I

tt  megtekinthető a klaszter alapító okirata,  további  információk  pedig a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. címen kérhetők.

Módosítás dátuma: 2011. június 30. csütörtök, 13:48
 
Állásfoglalás a kondenzációs kazánok alkalmazásáról PDF Nyomtatás E-mail

A 2010/31/EU irányelvek hazai bevezetését készíti elő a Belügyminisztérium megbízásából létrehozott Magyar Mérnöki Kamara-munkabizottság. A tervezett változás több hatályos jogszabályt érint, elsősorban a 7/2006 TNM rendeletet. Ebben a témakörben a munkabizottság május 13-án tartotta második tájékoztatóját, melyen a Magyar Épületgépészek Szövetsége (MÉGSZ) képviselője is rész vett.

A munkabizottság anyagában szerepel többek között az a javaslat, hogy amennyiben a hőenergia biztosítása gázkazánnal történik, akkor az kondenzációs kazán legyen. A Magyar Épületgépészek Szövetsége elnöksége szerint ezt a fogalmat ki kell terjeszteni úgy, hogy hőenergiát szolgáltató kazán, különösen lakótérrel összeköttetésben - bármilyen tüzelőanyag esetében - kizárólag zárt égésterű (C-típusú) lehet. (Gázkazánok esetében ez ma már csaknem mindig kondenzációs kazán.)

A MÉGSZ elnöksége egyetért azzal, hogy indokolt esetben, (pl. ha az építészeti adottságok miatt a zárt rendszer nem valósítható meg, vagy egyéb műszaki-gazdasági szempontok) a feltétel, egyedileg enyhíthető.

A javaslatot nem csak az eddig hangoztatott biztonsági szempontok indokolják, hanem a zárt égésterű kazánok kisebb légfelesleg tényezőjéből adódóan, a lényegesen kisebb tüzeléstechnikai veszteség is.

2011. május 30.

Módosítás dátuma: 2011. június 30. csütörtök, 13:47
 
Elindult a Zöld Beruházási Rendszert ismertető portál PDF Nyomtatás E-mail

Június elején indította útjára a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Zöld Beruházási Rendszert (ZBR) ismertető portált, a kormányzati honlap tematikus aloldalaként. A www.zbr.kormany.hu látogatói megismerkedhetnek a kvótaértékesítés gyakorlatával, olvashatnak az aktuális fejleményekről, és megtalálhatják a legfrissebb híreket, pályázati lehetőségeket.

Magyarország az elsők között dolgozta ki és indította el a szén-dioxid kvóta eladásokból finanszírozott energiahatékonysági és épületenergetikai programját. A Zöld Beruházási Rendszer azt követően született meg, hogy Magyarország 2008-ban értékesítette a Kiotói egyezmény keretei között meghatározott kvótamennyiségből fel nem használt szén-dioxid kvótái egy részét. A kvótaeladásokból származó bevételt hazánk maradéktalanul klímavédelmi célokra fordítja.

A ZBR alapvető célja, hogy a beruházásra fordított pénzekből kizárólag mérhető, számszerűsíthető és igazolható üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentés valósuljon meg. A hatékony, jelentős kibocsátás-csökkentést eredményező beruházások támogatása nemzeti érdek is, hiszen nagyban hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, általa csökkenthető az energiafogyasztás és így mérsékelhető az ország energiafüggősége.

A www.zbr.kormany.hu aloldal ismerteti egyebek mellett a Zöld Beruházási Rendszer jogszabályi hátterét, szervezeti felépítését, bemutatja a korábbi és a tervezett ZBR alprogramokat, példaértékű projekteket, továbbá pályázati lehetőségeket is kínál.

Módosítás dátuma: 2011. június 30. csütörtök, 13:52
 
43. Gázkonferencia és Szakkiállítás - beszámoló PDF Nyomtatás E-mail

Az idei konferencia különös jelentősége volt, hogy a magyar EU-elnökség idejére esett és emellett magában foglalta a V4-országok, idén Magyarországon esedékes IV. Közép-európai Gázkongresszusát is. A konferencia házigazdája a Magyar Gázipari Egyesülés volt, helyszíne a Budapesti Konferencia Központ.

A konferencia bevezető előadását Bencsik József államtitkár tartotta, aki vázolta az energiaellátás általános kérdéseit és a kormány rövid- és hosszú távú terveit. Ezen belül megnyugtatta a konferencia résztvevőit, hogy az általános energia-megtakarítást eredményező intézkedések, és a megújuló energiaforrások növekvő igénybevétele miatti gázfogyasztás csökkenést kompenzálni fogja az erőművi gázfelhasználás várható növekedése, különös tekintettel a hőenergiát is hasznosító villamos erőművek tervezett támogatási rendszerére.

Az energia ellátás biztonságával és a földgáz-kereskedelem aktuális kérdéseivel foglalkozó előadások mellett külön szekcióban került sor az épületgépészeti előadásokra.

Ez utóbbi keretben 4 előadás hangzott el:

-         Seidl Gábor (MÉgKSz) ismertette az új EU direktíva hazai bevezetésével kapcsolatos feladatokat. Egyik érdekes feladat a kivitelezők által a fűtési rendszerekre kiállítandó un. „rendszertanúsító irat”.

-         Magyar Zoltán dr. (PÉTE) az EU direktíva alapján tervezett hazai rendelet kérdéseiről adott tájékoztatást.

-         Gyárfás Attila (MÉGSZ) a „Zöldgazdaság fejlesztési program” célkitűzéseinek megfelelő, kis teljesítményű gázfogyasztó rendszerekkel szemben támasztott követelményekről és a hatékonyabb gázfelhasználást lehetővé tevő, alternatív berendezésekről számolt be. (Gyárfás Attila előadásának anyaga letölthető itt.)

-         Lukácsi Péter (FŐGÁZ Zrt.) bemutatta a gázfogyasztó berendezések létesítésével kapcsolatos feladatok és felelősségek összefüggéseinek un. „felelősségi mátrixát”, valamint ennek alapján az új, egyszerűsített gázkészülék-cserére kidolgozott eljárást.

 

Gyárfás Attila

Módosítás dátuma: 2011. június 30. csütörtök, 13:52
 
Gázkészülékek szabványosítása és a magyar helyzet PDF Nyomtatás E-mail

A Gázkészülékek szabványosításában érdekelt európai szabványbizottságokban tárgyaltak a magyar helyzetről.

A Sector Forum Gas VG4 munkacsoportjának ülésének napirendjén az egyes országok „B” típusú gázkészülékek telepítésére vonatkozó előírásai szerepeltek, különös tekintettel a lengyel és a magyar helyzetre. A tárgyaláson, az MSZT/MCS 309 képviseletében a Magyar Épületgépészek Szövetségének támogatásával vehettem részt. Igen fontos lépés, hogy az érdekképviseletünk ma már túllépett Magyarország határain, hiszen eddig számtalan esetben találkoztunk olyan szabványokkal, irányelvekkel, amelyek egyes szakaszi számunkra, ebben régióban, például a nyugatitól eltérő időjárásunk, vagy szokásink miatt hátrányosak, mert kidolgozásuk során a magyar, illetve a régió szempontjait, képviselők hiányában nem vehették figyelembe.

A CEN-ben Lengyel-magyar javaslatként tartják számon azt a javaslatot, hogy a B típusú gázkészülékek MSZ CEN/TR1749 szabványban leírt altípusait megtartva, kiegészítésként hozzunk létre egy olyan B11CS gázkészülék típust, amely nemcsak a kéményáramkör elzárása, de a kéményből történő visszaáramlás esetén is blokkolja a gázkészülék működését. A javaslattal kapcsolatos magyar álláspont szerint egy ilyen gázkészülék típus sem lenne képes a biztonságot 100%-ban garantálni, de mindenképpen csökkentené a baleseti kockázatot.

Annak érdekében, hogy az ülésen jelen lévők pontos képet kapjanak az előterjesztés okairól, hátteréről, ismertetnünk kellet a lengyel és a magyar installációs előírásokat és gyakorlatot. Itt kiemeltük, hogy a B típusú és a homlokzati égéstermék elvezetésű készülékre vonatkozó előírások gyakran még a gázkészülékek korszerű készülékekre vonatkozó cseréjét sem teszik lehetővé. A Bizottság az ismertet helyzet alapján arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon az európai normáktól eltérve, túl szigorúak a homlokzati égéstermék kivezetésre vonatkozó előírások. Magyarországnak ugyan joga van a homlokzati égéstermék kivetés létesítésére vonatkozó európai szabványtól (MSZ EN 15287-2) eltérni és egyedi szigorúbb telepítési előírásokat hatályba lépetni, de ha ennek következtében ellehetetlenül az áttérés a biztonságot jelentő, korszerű „C” típusú zárt égésterű készülékekre, akkor ezeket a szigorú magyar előírásokat nem tudják elfogadni indokként egy európai szabványmódosítási javaslathoz. Továbbá kifejtették, hogy a B típusú gravitációs kéménybe kötött gázkészülékek biztonságának megteremtésére számos kísérletet tettek, amelyek később nem váltották be a hozzá fűzött reményeket. Egyik példaként említették a pincébe vezető automatikusan záródó tömített ajtókat, amelyek arra lennének hívatva, hogy a pincében elhelyezett B típusú gázkazán légterét függetlenítsék a lakótér levegőjétől. Tapasztalatik szerint azonban ezek az ajtók idővel (pár hónap múlva) vagy nem záródtak automatikusan vagy elveszették a tömítő képességüket. Az előbbi sorozatos negatív tapasztalatokra hivatkozva arra az álláspontra jutottak, hogy nem kívánnak még egy újabb kísérletet tenni a B típusú készülékek, illetve a B típusú épületek biztonságának „javítgatására”, hanem a korábban meghozott döntésük mellett maradnak, mely szerint lehetőleg rendeleti súllyal elő kell írni, hogy a B típusú gázkészülékeket még készülék csere esetén is biztonságos, C típusú készülékekre kell cserélni. Ennek megfelelően például Angliában, ha egy B típusú gázkazán cserére szorul, akkor a csere készülék csak C típusú kondenzációs gázkazán lehet. Mivel a B típusú gázkészülékek és ezek gravitációs elven működő kéményei nem egyeztethetők össze az épületenergia-hatékonysági célokkal sem, ezért a továbbiakban nem cél az ilyen műszaki megoldások konzerválása sem. Kifejtették, hogy itt valójában nem B típusú gázkészülék problémáról, hanem „B típusú épületek” problémájáról van szó: Az épületenergetikai beavatkozások következtében a „B típusú épületek” elvesztik B típusú státuszukat és ezért bennük, a hagyományos kéményekhez kapcsolódó tüzelőberendezések használata életveszélyessé válik, amelyek biztonságát, még a legszigorúbb előírások életbe léptetésével sem tudták biztosítani. Az ilyen kísérletek mind kudarcba fulladtak. Az épületenergia-hatékonyság növelő beavatkozásokat ma igen nagy számban végeznek olyan szakemberek, vagy lakók, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy egy ablakcsere vagy egy utólagos hőszigetelés a fűberendezés üzemeletetési feltételeit életveszélyes mértékben megváltoztathatja. Ilyen körülmények között a B típusú készülékek, a B típusú épületek biztonságos üzemletetése a továbbiakban, még rendszeres ellenőrzés mellett sem garantálható.

Az utólagos hőszigetelések következtében jelentősen csökken a homlokzatra kivezetett égéstermék mennyisége. Fokozott légzárású ablakok esetén a tervező a szellőző levegő belépési helyét úgy választhatja meg, hogy a közlekedés okozta légszennyezésnek a lakótéri levegőminőségre gyakorolt hatását bemutató görbéin, a homlokzati égéstermék kivezetés hatása ki sem lesz mutatható.

Ugyan lehetőségünk van az európai installációs rendtől eltérő magyar installációs előírásokat életbe léptetnünk, például a homlokzati égéstermék elvezetés vonatkozásában, de ebben az esetben bizonyos pontokon komoly nehézségekbe fogunk ütközni, a harmonizált európai szabványok szerint, CE jel hatálya alatt forgalomba hozott gázkészülékek telepítése és az épületek fűthetőségének fenntartása során! Ezért javaslom, hogy a homlokzati égéstermék elvezetésre vonatkozó előírásinkat harmonizáljuk a vonatkozó európai szabvány szerint!


Fazakas Miklós

Módosítás dátuma: 2011. július 06. szerda, 13:21
 
További cikkeink...
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Következő > Utolsó >>

7. oldal / 9