A hatályos jogszabályok honlapján a legújabb módosítást tartalmazó szövege olvasható a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezéseket szabályozó 11/2013. NGM rendeletnek.

Ez a december 16-án életbe lépő módosítás csak a nyomástartó edényekre vonatkozó 9/2001. GM rendelet helyett életbe lépő 44/2016. NGM rendeletre hivatkozást érinti, egyetlen mondatban, a rendelet 1.§-ában. Tehát az épületgépészetet közvetlenül nem.

Ez a módosítás még nem tartalmazza azt a javaslatot, amit a Gázipari Műszaki Szakbizottság májusban soron kívül kezdeményezett, és természetesen azt sem, amit az elmúlt hónapokban beérkezett észrevételek feldolgozásával a bizottság összeállított, és amelyet a véglegesítés után, előreláthatólag néhány napon belül fog benyújtani a minisztériumnak. 

Gyárfás Attila ügyvezető elnök
Magyar Épületgépészek Szövetsége

A Magyar Épületgépészek Napjának egyik, előzetesen nagy érdeklődést kiváltó kísérő rendezvénye volt a KÉOSZ által megszervezett szakmai összejövetel. Célja volt a közös alapelvek keresése a kéményáramkör egyes elemeinek rendszerbe illesztésének kérdéskörében.
Nem a szervezőn múlt, hogy végül a szekcióülés kézzel fogható eredmény nélkül zárult, közös megoldási javaslat nem született.

A feltehetően a több párhuzamosan zajló rendezvény miatt, a vártnál kevesebb résztvevő felvezetésként meghallgathatta a témával kapcsolatos jogszabályok összefoglalását (dr. Barna Lajos) és beszámolót az OKF oktatási szervezetének felépítéséről, valamint a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnikai Tanszékével, a kéményseprő mesterek oktatását elősegítő együttműködésének részleteiről (Diriczi Miklós).

A gyűjtőkémények felújítási lehetőségeiről Keszthelyi István tervezői, Kocsis Krisztián szolgáltatói szempontból vázolta a hazai problémák megoldási lehetőségeit. Az előadások és az azt követő hozzászólások azonban nem hoztak újat az MGVE szervezésében nem rég lezajlott III. Szakmai Nemzeti Fórum ajánlásaihoz képest. A szakma elsőrendű feladata kell legyen ezen ajánlások érvényesítése a jogszabályalkotásban.

Nem hozott újat a homlokzati égéstermék kivezetések évek óta kifogásolt szabályozását tárgyaló két előadás sem. Az EMKÉSZ képviselője (Hrobár Balázs), a kéményseprőkkel együtt a teljes tiltást tartja az egyetlen célszerű gyakorlatnak, míg Versits Tamás (MGVE) hangsúlyozta, hogy az egyes esetekben megoldhatatlan tető feletti kivezetés helyett, bizonyos korlátozó feltételek mellett, a korszerű készülékek homlokzati kivezetése megoldás lehet, mert azok nem veszélyeztetik a levegő tisztaságot és az épület állékonyságát sem. A merev tiltás lehetetlen helyzetet idéz elő a meglévő épületek fűtésének kérdésében.

A gyakorlatban a legnagyobb ellentétet jelentő terület, a kéményseprő rendelet és a gáz MBSZ eltérőnek tűnő szabályozásának kérdésével foglalkozó előadásokra sajnos már csak az előre meghirdetett befejezési idő után került sor. A várt érdemi vita, néhány „beszólástól” eltekintve már szóba sem jöhetett.

Gyárfás Attila (MÉGSZ) a Gázipari Műszaki Szakbizottság véleménye alapján, a Kéménytörvényből levezetve meghatározta az égéstermék-elvezetők fogalmának pontos határait, valamint a bemutatta gázkészülék részeként tanúsított égéstermék-vezetők változatait a Gáztörvény és a hatályos EU irányelvek alapján. Véleménye, hogy a két törvény szó szerinti értelmezése alapján határozottan meg kellene különböztetni az EU gázkészülék irányelvek (GAD) és az EU építési termék rendelet (CPR) hatálya alá tartozó fogalmakat. Ezt az MBSZ megteszi, a kéményseprő rendelet azonban ebből a szempontból hiányos, nem ismeri a gázkészülék részét képező égéstermék-vezetők fogalmát.

Ezzel szemben Szabó Tamás (EMKÉSZ) kétségbe vonta az MBSZ szakszerűségét és jogi megalapozottságát. De vitatja a készülékgyártók azon jogát is, hogy eldöntsék, milyen égéstermék-(el)vezető rendszerrel kívánják forgalmazni termékeiket. Vagyis, hogy tanúsíttatják-e C6 típusra is készülékeiket (az ilyen készülékekhez csatlakoztatható az építési rendelet feltételeinek megfelelő, „idegen” égéstermék-elvezető), vagy készülékeiket kizárólag a velük együtt tanúsított égéstermék-vezetőkkel kívánják forgalomba hozni. Indoka, hogy az idegen égéstermék-elvezetők sok esetben ugyanattól a gyártótól származnak, mint a készülékgyártók „saját” égéstermék-vezető elemei, tehát ugyanolyan minőségűek. A megkülönböztetés tehát műszakilag indokolatlan, sőt a jellemzően alacsonyabb áruk miatt megengedhetővé kellene tenni az idegen rendszerek használatát akkor is, ha ezt a készülék tanúsítása jogilag nem teszi lehetővé. Szerinte, éppen ezt „ellensúlyozva” szükséges minden égésterméket vezető rendszer független szervvel (kéményseprő) történő ellenőriztetése, tervszinten és az üzembe helyezés előtt egyaránt. A készülékgyártó által ezek szerelésére, ellenőrzésére kioktatott és meghatalmazott gázszerelő-üzembehelyező szakmai felelősségét nem tartja elegendőnek. Az általánosan kiképzett kéményseprőét azonban igen.

Ez az összejövetel is bizonyította, hogy az újabb és újabb szakmai egyeztetések nem fognak eredmény hozni mindaddig, amíg a jogalkotók, elsősorban a témában közvetlenül érintett NGM és a BM illetékesei kölcsönösen nem hallgatják meg a másik szakág érveit is, és alkotnak egyértelmű, harmonizált rendeleteket. Olyanokat, amelyek elsősorban a felhasználók biztonságának szem előtt tartásával, gazdaságosan megvalósítható megoldásokat tesznek lehetővé. Tarthatatlan állapot, hogy egyébként a szakmájukat kiválóan művelő műszaki szakemberek olyan jogi vitákba bocsátkoznak, amiben nincsenek döntési helyzetben. A szakmai viták nem szülnek jogszabályokat, annál inkább nehezítik a szakemberek mindennapi munkáját és nem utolsósorban terhelik a felhasználókat.

2016. december 6.

Gyárfás Attila
ügyvezető elnök
Magyar Épületgépészek Szövetsége

Pozíció:

sales engineer / területi értékesítési mérnök
Budapest és vonzáskörzete területre
épületgépészeti  és ipari projektben

Munkakör:        

partnereink az épületgépész  kivitelezők, tervezők és nagykereskedők látogatása
tanácsadás és értékesítés a munkaidő 70%-ban a terepen
ajánlatok, műszaki megoldások kidolgozása 30%                         

Végzettség:

egyetemi vagy főiskolai diploma
lehetőleg épületgépész, áramlástechnikai vagy hőerőgépész mérnök
angol nyelv ismeret

Életkor:               25-45 év

Szakmai tapasztalat:

piac és vevőismeret épületgépész kivitelezők, tervezők és nagykereskedők
2-3 év személyes eladási tapasztalat hasonló területen pl fűtő-, klíma- vagy hűtőgépek témában

Személyiség:

motivált, pozitív hozzáállás
nyitott személyiség
jó kommunikációs készség
meggyőző fellépés                          

Ajánlat:

jó munkahelyi légkör
egy stabil nyereséges vállalatnál
versenyképes teljesítményarányos jövedelem
változatos feladatok
cégautó magánhasználatra is
notebook, mobil  telefon

Jelentkezni lehet:

Brózik Dávid
Sales Branch Manager
Adecco Kft.
1134 Budapest, Váci út 45. A/7.
Telefon +36 1 354 2135
Mobil +36 30 568 6995
Fax +36 1 354 2139
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
adecco.hu

A MÉGSZ honlapján és hírlevelében meghirdetett felhívásra, amely a 11/2013. (III.21.) NGM rendelet 2.sz. mellékletének (Műszaki Biztonsági Szabályzat) módosítására vonatkozott, 16 módosító javaslat érkezett be épületgépész szakemberektől, melyeket köszönünk a feladóknak.

Néhány, az épületgépészek napi munkáját nehezítő, de nem kifejezetten az MBSZ-t érintő észrevételt a MÉGSZ későbbi programjai keretében fogunk felhasználni. Az MBSZ-re vonatkozó javaslatokat kiértékelve, az MBSZ-t „karbantartó” Gázipari Műszaki Szakbizottság részére összeállítottuk a MÉGSZ elnökségének módosító javaslatát. Az eredeti szövegbe beillesztett javaslatok szöveges összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Javaslatot tettünk néhány szöveg-szerkesztési hiba kijavítására és néhány szakkifejezés, valamint az OTSZ változása miatt szükségessé vált helyesbítésekre.

A legfontosabb egyéb javaslataink az alábbiak:

1. Javasoltuk a présidomos csőkötések lehetővé tételét ötvözetlen acélcsövek esetében is.
   Indoklás: A kereskedelmi forgalomban már beszerezhetők a vonatkozó, harmonizált szabványoknak megfelelő szerelvények, melyek a gyártó által biztosított présszerszámmal és technológiával biztonsággal alkalmazhatók gázrendszerekben is.
   (A módosítás helye: MBSZ 3.2.3. és 5.1.2.1. fejezet)
2. A lakossági felhasználású konyhai gáztűzhelyek levegő-ellátásával kapcsolatosan, a 10 m³-nél nagyobb légtérfogatú konyhákra vonatkozó, a hatályos MBSZ 4.3.2. fejezetében szereplő, túlzottan megengedő szabályozás helyett 3 változatot javasoltunk:
   a) A fejezet második bekezdésének törlésével az eredeti szabályozás visszaállítása, azaz
      kötelező, méretezett szellőztetés, vagy
   b) a szellőzés csak akkor legyen megfelelőnek tekinthető, ha a konyha légtérfogata legalább
        15 m³ (hasonlóan a DVGW-hez) és a nyitható ablakfelület legalább 0,6 m², vagy
   c) a jelenlegi, megengedő szabályozás csak akkor legyen alkalmazható, ha a tűzhely nem
        tartalmaz gázsütőt.
3. A C₆ típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék-elvezetőjének és égési levegő-hozzávezetésének, eltérő nyomású terekbe történő kivezetése csak akkor legyen megengedett, ha a készülék rendelkezik az ennek az elrendezésnek megfelelő tanúsítással is, azaz C_5, C_7, vagy C₈ típusúval is.
   (A módosítás helye: MBSZ 4.3.5.1. fejezet)

A MÉGSZ elnöksége a fenti konkrét módosításokon kívül megfontolásra javasolta még az alábbi kérdések vizsgálatát:

- Az MBSZ ellentmondásban van a 3/2009. (II.4.) ÖM rendelettel, amelyik a biogázok esetében nagyobb robbanásveszélyes zónákat ír elő, mint az MBSZ.
Kérdés, hogy a földgáz minőségű biogáz ebből a szempontból hova sorolandó, meg kell-e különböztetni az ilyen felhasználási helyeket műszaki-biztonsági szempontból.

- Sok gondot okoz, hogy a gázkészülékeket mindenki megvásárolhatja, holott azok beszerelése jogosultsághoz kötött.
Ezt korlátozni feltehetően nem lehet, de megkövetelhető-e, hogy a civil vásárló vigye magával a megbízott gázszerelőt vagy a gázszerelő igazolását, amiben nyilatkozik a készülék beépítésének vállalásáról. (Készülék típusa, a gázszerelő neve és igazolvány-száma.)

- Mint tudjuk az engedélyesek területenként eltérő módon követelik meg a kéményseprő nyilatkozat szükségességét. Ennek egységesítését kellene kezdeményezni, lehetőleg az MBSZ-nek megfelelően. (Az E.ON a napokban megjelent, új Szabályozásában az MBSZ-nek megfelelően követel – igaz, hogy a gyakorlatban még előfordulnak a régi beidegződések.)

- Ugyancsak kezdeményezhetné a Szakbizottság is az OTÉK módosítását az oldalfali kivezetések ügyében. (A MÉGSZ már kezdeményezte, de eredménytelenül.)
Az OTÉK-ból ki kellene vetetni az egyéb gázszakmai területen már szabályozott előírásokat is.

Az összesen 5 szakmai szervezet képviselőjéből álló Szakbizottság a fenti javaslatok értékelését, a többi szervezettől beérkezett javaslatokkal együtt már megkezdte. Az egyes javaslatok a Szakbizottság tagjainak egyhangú támogatásának megfelelő formában kerülhetnek be az NGM részére előterjesztendő anyagba.

2016. november 11.

Gyárfás Attila
a MÉGSZ képviselője a Gázipari Műszaki Szakbizottságban