Hirdetés


Hirdetés

Hírek
MÉGSZ-állásfoglalás az égéstermék-elvezetők létesítéséről és ellenőrzéséről PDF Nyomtatás E-mail

A Magyar Épületgépészek Szövetsége a szakma értékláncának eredményes működése érdekében is fontosnak tartja a szakma minden szereplőjének a munkáját. A MÉGSZ a kéményseprő szakmát a közös szakmai értéklánc fontos szereplőjének tekinti. A szakma érdekeire is figyelemmel fontosnak tartjuk a szakma szereplői részéről megjelenő véleményeket és megnyilvánulásokat és emellett a szakma szolgáltatásait igénybe vevők hiteles tájékoztatását is.

A MÉGSZ elnökségének álláspontja szerint félreértésre adhat okot a Kéményseprők Országos Szakszervezete népszavazási kezdeményezésének indoklása, amellyel kapcsolatban az alábbiakat fontosnak tartjuk kihangsúlyozni.

A lakossági felhasználó biztonsága szempontjából megítélésünk szerint nem az a legfontosabb kérdés, hogy évente vagy kétévente legyen kötelező az ingyenes kéményellenőrzés. A ma is hatályos rendelet értelmében a kémény ellenőrzését kéményseprés követi, ha szükséges. Szilárd tüzelőanyagú tüzelőberendezések kéményeinek évenkénti ellenőrzése és általában a seprése is, a tapasztalatok szerint indokolt, az ellenőrzés ritkítása növeli a kockázatot és csökkenti a lakosság biztonságát.

Más a helyzet a lakossági felhasználók többsége által alkalmazott földgáztüzelés esetében. Korom- és kátrányképződés valamint egyéb szilárd szennyeződés hiányában a kémény seprésére általában nincs szükség. A kémény rendszeres ellenőrzésére viszont igen, főleg ha a tüzelőberendezés nyitott égésterű és az égéstermék gravitáció hatására jut a szabadba. Egyelőre sok ilyen berendezés üzemel, de ilyenek újonnan már nem létesíthetők.
Az utóbbi években telepített gázelhasználó készülékek többsége már most is zárt égésterű, az égéstermék visszaáramlása a felállítás helyiségébe kizárható, emellett a korszerű készülékek automatikusan leállnak bármiféle levegőellátási hiba esetén.

A gázkészülékek rendszeres (a gyártó által előírt évenkénti vagy kétévenkénti) karbantartása a szakági jogszabály szerint kötelező. Az összes tüzeléstechnikai ellenőrzésen alapuló karbantartás arra jogosult gázszerelővel történő elvégeztetése az üzemeltető kötelezettsége és felelőssége. Gázkészülékek esetében a kéményseprő részére nem indokolt tüzeléstechnikával kapcsolatos feladatokat előírni. Álláspontunk szerint  elegendő lenne, ha azt ellenőrizné, hogy a fogyasztó érdekében előírt karbantartást az üzemeltető elvégeztette-e, amennyiben a kéményseprőnek hatósági feladatot is el kell látnia.

A MÉGSZ elnöksége a részletes szabályozás kialakításához ezúton is felajánlja segítő szakmai együttműködését. Meggyőződésünk szerint a legfontosabb cél a fogyasztó biztonsága. Ennek megvalósításához az érdekeltek együttműködő és kompromisszumra kész magatartására van szükség úgy, hogy a végső szabályozás széleskörűen elfogadható, költségtakarékos megoldást tegyen lehetővé anélkül, hogy a kéményseprő-ipari tevékenység szakmaisága sérülne.

2016. május 28.
A Magyar Épületgépészek Szövetségének elnöksége

Módosítás dátuma: 2016. október 10. hétfő, 15:19
 
MÉGSZ-állásfoglalás az MBSZ-t ért kritikákkal kapcsolatban PDF Nyomtatás E-mail

Kritikák érték az elmúlt hetekben a gázipari Műszaki Biztonsági Szabályzat (MBSZ) legutóbbi módosítását. Ha a kritika építő jellegű és nem csak a szakma bizonyos rétegének üzleti érdekeit tükrözi, amelyek esetenként a gázfelhasználók érdekeivel is ellentétesek, akkor természetesen el kell fogadni.

A Magyar Épületgépészek Szövetsége, mint az MBSZ „karbantartását” és korszerűsítését végző Gázipari Műszaki Szakbizottság egyik tagja, minden észrevételt, javaslatot köszönettel fogad, de a véleményeket csak alapos szakmai, elsősorban a műszaki-biztonsági szempontok és a hatályos jogszabályok figyelembevételével kialakított értékelés alapján építi be a soron következő előterjesztésébe. A MÉGSZ elnöksége ugyanakkor nem tekinti építő jellegűnek az Első Magyar Kéményszövetség (EMKÉSZ) napokban nyilvánosságra került kritikáját, mert az vagy tájékozatlanságból eredő vagy szándékos csúsztatással magyarázott álláspontokat tartalmaz.

Az EMKÉSZ legfontosabb sérelme, hogy az MBSZ diszkriminatív az ún. „független” kéménygyártókkal szemben, mert termékeiket csak olyan zárt égésterű gázkészülékekkel engedi összeépíteni, amelyek rendelkeznek a CEN/TR 1749 szabvány szerinti C6 tanúsítással. Álláspontunk szerint ebből a szempontból nem az MBSZ diszkriminatív. Diszkriminatívnak esetenként az a gázkészülékgyártó lenne nevezhető, amelyik a készülékét – nyilvánvaló sajátos üzleti érdekéből – C6 típusú beépítésre nem tanúsíttatja, azért, hogy az kizárólag a készülékének részeként tanúsított égéstermék elvezető rendszerekkel legyen telepíthető. A készülékgyártónak azonban ehhez joga van, ez versenyjog szerint nem diszkriminatív. Az ilyen készülékek nem telepíthetők független égéstermék elvezetőkkel, mert ezt a GAD és vele a 22/1998. IKIM rendelet is tiltja, az így üzemelő berendezésekre a felelős gázkészülékgyártó sem vállal felelősséget. (Megjegyezzük, hogy az egyes gyártók által felmutatott, néhai ATB-k, jogilag soha sem helyettesíthették a gázkészülék eredeti tanúsítójának igazolását, akkor sem, ha szóban forgó égéstermék elvezető műszakilag valóban nem volt kifogásolható.)
Kritikája további indokának tartja az EMKÉSZ, hogy az „együtt tanúsítás” ténye a szerelés helyszínén általában nem állapítható meg. Nos, ha a készülék gyártója nem gondoskodott az égéstermék-elvezető rendszer elemeinek megfelelő azonosíthatóságáról, akkor azok nem is tekinthetők a gázkészülékkel együtt tanúsított elemeknek, azaz a gázkészülék részeinek. Ilyen esetben a berendezés jogilag csak akkor helyezhető üzembe, ha egyrészt a gázkészülék rendelkezik C6 tanúsítással, másrészt az égéstermék elvezető rendszerről, mint építési termékről, annak gyártója a CPR rendeletnek megfelelő teljesítményigazolást kiállította.
Mindezeken túl a ma hatályos 11/2013. NGM rendelet, melynek melléklete az MBSZ, enyhítette a korábbi változat korlátozó feltételeit, mert az egyszerűsített készülékcsere eljárás keretében is lehetővé tette a „független kéménygyártók” termékeinek alkalmazását, ha azok megfelelnek a rendeletben közzétett műszaki követelményeknek. Ennek az EMKÉSZ akár örülhetne is, még úgy is, hogy a gázkészülék C6 tanúsítása továbbra is követelmény. Ez legyen a gázkészülékgyártók gondja!

A témában lényegesen józanabb kritikák hallhatók, olvashatók a kéményseprő tevékenységet ellátók képviselőitől. A szolgáltatással kapcsolatosan az utóbbi időben történt átszervezések sokukat lehetetlen helyzetbe hozták. Egyre több feladattal terhelik őket az új jogszabályok – igaz, hogy ezek jórészt az ő saját kezdeményezésükre kerültek be a rendeletekbe. Helyzetüket súlyosbítja a kötelező kéményellenőrzés tervezett 2 évre történő ritkítása is, ami számukra a piac szűkítését jelenti, holott ez, nem földgáztüzelésű berendezések esetében műszaki-biztonsági okokból indokolt lenne.

A földgáztüzelés területét egyértelmű jogszabályok szabályozzák, eszerint a gázkészülékek szerelését, üzembe helyezését, ellenőrzését, karbantartását kizárólag az arra jogosultságot szerzett szakemberek végezhetik, a csupán kéményseprő képesítéssel rendelkezők viszont nem. A gázkészülékek időszakos ellenőrzése, beleértve a velük együtt tanúsított, azok részét képező égéstermék elvezetőket is, tehát – az üzemeltető megrendelésére – a gázszerelő-karbantartók feladata. A munka megrendelése az üzemeltető jogszabályi kötelessége, az elvégzett munkáért azonban a karbantartó tartozik teljes körű felelősséggel. A nem a gázkészülék részét képező égéstermék elvezetők, vagy az égéstermék elvezetők azon szakaszai, amelyek nem a gázkészülék részei (ezek általában épületszerkezeti elemek), továbbra is a kötelező kéményseprő szolgáltatás hatáskörébe tartoznak. A rendszeres karbantartás minden fázisának van tehát a gáztüzelő berendezések esetében is felelőse: az üzemeltető, a készülék karbantartója és a nem a gázkészülék részét képező elemekre vonatkozóan a kéményseprő tevékenységet ellátó szolgáltató. Amennyiben minden szereplő felelősen eleget tesz a kötelezettségének, akkor a felhasználó nem kerülhet veszélyeztetett helyzetbe, mint azt egyesek vizionálják.

A tevékenységi terület határait egyértelműen szabályozza az építésitermék-rendelet (CPR), azaz, ami építési termék, annak ellenőrzése a kéményseprő tevékenységet ellátó szolgáltató feladata. A gázkészülék és az annak részeként tanúsított égéstermék elvezető azonban nem építési termék, rá a gázkészülék irányelvek (GAD) vonatkoznak, ahogyan azt a 22/1998.IKIM rendelet is szabályozza.

Ez nem jelenti azt, hogy a felelős gázszerelő bizonyos vizsgálatokra nem kérhet föl – díj ellenében – kéményseprőt vagy kéményszerelőt. Ilyen eset lehet pl. az égéstermék elvezető tömörségének ellenőrzése, ha erre a gázszerelő nem felkészült, vagy pl. az eredetileg kéménynek használt épületszerkezet előzetes vizsgálata, ha azt a gázkészülék részét képező égéstermék elvezető részére tervezik igénybe venni.

Mindenképpen kerülni kell, hogy a felelős gázszerelő által elvégzett karbantartást követően az ő munkáját még egy kéményseprő is ellenőrizze. Szakmaiatlan és fölösleges. Az viszont nagyon fontos lenne, hogy kéményseprő szolgáltató az időszakos sormunka keretében, legalább kétévente ellenőrizze, hogy a gázkészülék és annak részét képező égéstermék-elvezető időszakos karbantartását az üzemeltető elvégeztette-e. Ha az ezt bizonyító jegyzőkönyvet az üzemeltető nem tudja felmutatni, akkor a kéményseprőnek joga és kötelessége legyen az ennek megfelelő intézkedésre. (A lakossági területen 10 évenként kötelező műszaki-biztonsági felülvizsgálat elvégzésének tervezett ellenőrzése nem elegendő, mert a 10 év alatt a rendszeres karbantartás hiányában életveszélyes helyzetek alakulhatnak ki.)
A Magyar Épületgépészek Szövetségének elnöksége a kéményseprő-ipari tevékenységet szabályozó törvény készülő végrehajtási rendeletéhez, az MMK Épületgépész Tagozatával együttműködve a fentieknek megfelelő kiegészítést kérte a jogalkotótól.

A kéményseprő-ipari tevékenységet és a gázfelhasználói berendezések létesítését és üzemeltetését szabályozó jogszabályok kétségtelen ellentmondásai egyedül a szakmán belüli vitákkal nem oldhatók fel. Ideje lenne, hogy az illetékes minisztériumok, egymással is egyeztetett, a szakma teljes érintett körének bevonásával megfogalmazott megoldást találjanak. Lehetőleg olyan megoldást, ami nem ütközik az EU-rendeletekkel, de más hazai jogszabállyal sem és ami a legfontosabb, a felhasználók biztonságát szolgálja, ne csak egyes szereplők piaci érdekeit. Ilyen megoldások már léteznek az EU tagországok nagy többségében.

2016. május, MÉGSZ-elnökség

Módosítás dátuma: 2016. szeptember 26. hétfő, 16:23
 
Helyettesítheti-e az ATB a gázkészülék tanúsítását? NEM! PDF Nyomtatás E-mail

A gázkészülékek tervezésével, telepítésével foglalkozók tapasztalhatták, hogy az utóbbi években egyes gyártók, egyes készülékei nem rendelkeztek az CEN/TR 1749 szabvány szerinti C6 tanúsítással. Ezeket a készülékeket a mindenkor hatályos GMBSZ ill. MBSZ értelmében kizárólag a készülék részeként tanúsított levegő bevezető és égéstermék elvezető csőrendszerekkel szabad szerelni és üzemeltetni.

A „független” csőgyártók azonban a saját csőrendszereiket C6 tanúsítással nem rendelkező gázkészülékekkel összeépítve alkalmassági vizsgálatot csináltattak (többnyire az ÉMI-vel) és az ennek alapján kiállított Alkalmazástechnikai Bizonyítványra (ATB) hivatkozva hirdették, hogy ezzel a csőrendszerük a szóban forgó gázkészülékkel együtt tanúsítottnak tekinthető. Ezt némelyik készülékgyártó is magáévá tette, árulta a nem C6 típusú készülékét a vele együtt tanúsított csőrendszer nélkül is. (Pedig az ÉMI minden bizonyítványon feltüntette, hogy ez még nem mentesít a vonatkozó jogszabály által előírt forgalmazási feltételek teljesítése alól. Igaz, ennél többet sem tett a jogellenes alkalmazás ellen!)
A gázszolgáltatók némelyike sem emelt kifogást a tervek engedélyezése során.

Az egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról szóló 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet értelmében a fenti eljárás jogszabályellenes volt már az első GMBSZ megjelenésekor is. (A FŐGÁZ most tette közzé, hogy július 1 után nem fogadja el az ATB-t a nem C6 típusú készülékek tervein.)

A helyzet tisztázására a Gázipari Műszaki Szakbizottság állásfoglalását az MKEH már korábban közzé tette honlapján, de a Szakbizottság kérésére, most kiadott egy hatósági állásfoglalást is, amelyik szintén jogalap nélkülinek tekinti az ATB-k, tanúsítást helyettesítő használatát.

Az MKEH hatósági állásfoglalását itt olvashatja

Gyárfás Attila ügyvezető elnök
Magyar Épületgépészek Szövetsége

Módosítás dátuma: 2016. szeptember 20. kedd, 15:36
 
Új miniszteri rendelet a kéményseprésről PDF Nyomtatás E-mail

Megjelent a Magyar Közlöny 2016/81. számában a belügyminiszter 21/2016. (VI. 9.) BM rendelete a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól.

A rendelet az általunk is véleményezett kérdések közül szabályozza:

1. A sormunkák gyakoriságát: zárt, gáztüzelésű rendszerek esetében 2 évente, egyébként marad az évenkénti gyakoriság.

2. A kéményseprő-ipari szolgáltató továbbra sem ellenőrzi a gázkészülék kötelező karbantartásának elvégzését, csak a műszaki-biztonsági felülvizsgálat (csak 10 évenként kötelező!) megtörténtét.

3. A rendelet továbbra sem nevesíti konkrétan az égéstermék elvezető megkülönböztetését attól függően, hogy az építési termék-e, vagy a gázkészülék része. Ennek megfelelően az elvégzendő feladatok között sincs különbség, azaz a kéményseprő szolgáltató olyan ellenőrzéseket is végez, ami a gázkészülék karbantartó feladata is.

A fentieken túl részletesen szabályozza a feladatokat és a vizsgálatok feltételrendszerét, igazodva az utóbbi években kialakult technikai körülményekhez. Tehát korszerűbb, mint a korábbi előírások, de továbbra sem veszi figyelembe a gázszakma hatályos jogrendjét. Ebből a szempontból nem felhasználóbarát. 

Gyárfás Attila ügyvezető elnök, MÉGSZ

Módosítás dátuma: 2016. szeptember 08. csütörtök, 13:21
 
Építők Napja „központi” ünnepség - Elismerő oklevél Cséki Istvánnak PDF Nyomtatás E-mail

Hagyományosan minden június első péntekén kerül sor az Építők Napja ünnepi ülésére, ahol a kormányzati szervek és a szakmai szervezetek képviselői beszámolnak az építőipar területén elért eredményekről és főleg az utóbbi néhány évben az építőipart sújtó problémákról is. Elhangzanak azonban építő javaslatok is.

Az ünnepi ülés keretében vehetik át az adományozó szervezetek képviselőitől a Kiváló Építő oklevelet a jelölő szervezetek által javasolt, az építőipar érdekében kifejtett kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek.

Ebben az évben külön rangot adott az ülésnek, hogy az NGM képviseletében Hornung Ágnes államtitkár asszony ismertette az építőipar előtt álló feladatokat és a Kormány által is támogatott kitörési lehetőségeket. A Miniszterelnökség nevében Dauer Márton főosztályvezető tartott beszámolót. A Honvédelmi Minisztériumot és a Belügyminisztériumot is főosztályvezető képviselte az ünnepi ülésen. Beszámolót tartottak még az ÉTE és az Építők Szakszervezeteinek Szövetségének elnökei is.

Az idei alkalommal, többek között a MÉGSZ jelöltje, Cséki István, mérnöktanár, a MÉGSZ korábbi ügyvezetője vehette át Hornung Ágnes államtitkártól az NGM által adományozott Kiváló Építő oklevelet.

400xCséki4

A MÉGSZ indoklása szerint Cséki István szakmai pályáját a sokoldalú érdeklődés, a folyamatos tanulás és fejlődés, valamint a szakmai igényesség jellemzi. Épületgépész tervezőként és tanárként elkötelezett és minőségi szemléletével jelentős tiszteletet vívott ki a szakmában. 24 tankönyv, jegyzet és segédlet írásában és szerkesztésében vett részt, valamint jelentős számban publikált szakcikkeket.

Ezúton is gratulálunk neki!

5 további szakember, akiket a MÉASZ jelölt a kitüntetésre, szintén NGM oklevelet kapott.

Az ülést Kassai Ferenc, a MMK Budapesti és Pest-megyei elnöke vezette le.

Gyárfás Attila, ügyvezető elnök
Magyar Épületgépészek Szövetsége

Módosítás dátuma: 2016. június 15. szerda, 16:09
 
További cikkeink...
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Következő > Utolsó >>

3. oldal / 9