Hirdetés


Hirdetés

Felkészülés az új energiahatékonysági követelmények bevezetésére PDF Nyomtatás E-mail

Két európai uniós rendelet (direktíva) alapján 2015. szeptember 26. után már csak olyan helyiségfűtő és kombinált (fűtés és melegvíz-termelés) készülékek, valamint vízmelegítők hozhatók forgalomba, amelyek a rendeletekben részletezett szigorú energiahatékonysági és a hangteljesítmény-szintre előírt követelményeknek megfelelnek. A nitrogén-oxid-kibocsátási határértékekre vonatkozó szabályozás „csak” 2018. szeptember 26-án lép hatályba.

A 813/2013EU és a 814/2013EU rendeletek a legfeljebb 400 kW mért (névleges) hőteljesítményű helyiségfűtő és kombinált fűtőberendezések (813/2013EU), valamint a vízmelegítők és a 2000 liternél kisebb űrtartalmú melegvíz tároló tartályok (814/2013EU) környezettudatos tervezésére vonatkozó forgalombahozatali, illetve üzembehelyezési követelményeket állapítják meg, de nem vonatkoznak a szilárd tüzelőanyaggal és a főleg biomasszából előállított biogázzal üzemelő készülékekre, valamint a legalább 50 kW maximális elektromos teljesítményű kapcsolt helyiségfűtő berendezésekre.

A rendeletek minden EU-tagállamra vonatkoznak, tehát hazánkra is – függetlenül attól, hogy addig megjelenik-e a végrehajtást szabályozó nemzeti jogszabály. Kivételt a rendelet – átmenetileg – csak a gyűjtőkéményekbe kötött, gravitációs égéstermék elvezetéssel rendelkező készülékekkel tesz. Tehát ilyen beépítésre továbbra is forgalomba hozható lesz a jelenleg érvényes nemzeti szabályozásnak megfelelő kivitel. (Mindaddig, amíg a folyamatban lévő fejlesztések eredményeként erre megfelelő készülék piacra nem kerül.)

A rendelet hatályba lépése előtt üzembe helyezett készülékekre az új rendelet értelemszerűen nem vonatkozik. Nem egyértelmű viszont, hogy a forgalomba hozatali tilalom csak a szeptember 26-a után gyártott készülékekre vonatkozik-e. A gyártó, vagy a kereskedő (importőr) raktárában lévő, a jelenlegi forgalmazási feltételeknek megfelelő készülékek ebben az esetben még forgalomba hozhatók és üzembe helyezhetők lennének szeptember 26-a után is. Ez az értelmezés lenne elfogadható.

Fontos figyelembe venni, hogy a rendelet hatályba lépése után a készülékek energetikai hatásfokát nem az eddig szokásos alsó fűtőértékkel kell számolni, hanem a kondenzációs hőnyereséget is figyelembe vevő, felső fűtőértékkel (bruttó fűtőérték, GCV), azaz az égéshővel. Megszűnnek tehát a „100% feletti hatásfokú” készülékek. A rendelet emellett a helyiségfűtő tüzelőkazánok és kombinált tüzelőkazánok esetében külön követelményt ír elő a névleges terhelésen mérhető hatásfok és a 30%-os részterhelésen mérhető hatásfok százalékban kifejezett, súlyozott átlagára (szezonális hatásfok).

Nézzük a szeptember 26-án életbe lépő követelményértékeket:

1. Helyiségfűtő és kombinált tüzelő kazánok esetében

a) A legfeljebb 70 kW hőteljesítményű berendezések /kivéve b) pont/ helyiségfűtési szezonális hatásfoka nem csökkenhet 86% alá.

b) A legfeljebb 10 kW hőteljesítményű, B1 típusú fűtőkazánok és a legfeljebb 30 kW hőteljesítményű, B1 típusú kombinált kazánok szezonális hatásfoka nem csökkenhet 75 % alá.

c) A nagyobb, mint 70 kW és legfeljebb 400 kW hőteljesítményű berendezések 100%-on mért hatásfoka nem csökkenhet 86% alá, míg a 30%-on mérhető hatásfokuk nem csökkenhet 94% alá.


2. Elektromos helyiségfűtő kazánok és elektromos kombinált kazánok (CC=2,5):

A szezonális helyiségfűtési hatásfok nem csökkenhet 30% (2017.09.26 után 36%) alá.


3. Kapcsolt helyiségfűtő berendezések:

A szezonális helyiségfűtési hatásfok nem csökkenhet 86% (2017.09.26 után 100%) alá.


4. Hőszivattyús helyiségfűtő berendezések és hőszivattyús kombinált fűtőberendezések, kivéve az alacsony hőmérsékletű hőszivattyúkat:

A szezonális helyiségfűtési hatásfok nem csökkenhet 100% (2017.09.26 után 110%) alá.


5. Alacsony hőmérsékletű hőszivattyúk:

A szezonális helyiségfűtési hatásfok nem csökkenhet 115% (2017.09.26 után 125%) alá.


6. Kombinált fűtőberendezések vízmelegítési hatásfoka:

A vízelvételi teljesítménytől függően nem lehet alacsonyabb, mint 22-32% (2017.09.26 után 32-64%).


7. Hőszivattyús helyiségfűtő berendezések és a hőszivattyús kombinált fűtőberendezések (max. 70 kW) hangteljesítményszintje:

A mért hőteljesítménytől függően nem haladhatja meg a 60-80 dB (beltérben), illetve a 65-88 dB (kültéren) értékeket.

A nitrogén-oxid kibocsátására vonatkozó követelmények 2018. szeptember 26-ától:

1. A gáznemű tüzelőanyaggal működő helyiségfűtő tüzelőkazánok és kombinált tüzelőkazánok: 56 mg/kWh (a tüzelőanyag-felhasználás GCV-ben kifejezve).
2. A folyékony tüzelőanyaggal működő helyiségfűtő tüzelőkazánok és kombinált tüzelőkazánok: 120 mg/kWh (a tüzelőanyag-felhasználás GCV-ben kifejezve).

A rendelet a fentieken túl szabályozza az egyéb energetikai célú berendezések és felépítésű berendezések tervezési és forgalomba hozatali feltételeit is.

Külön szabályozza a rendelet a gyártónak a forgalomba hozott készülékkel kapcsolatos tájékoztatási és dokumentálási kötelezettségeit, sőt még a készülék életciklusa utáni szétszerelésre és újrahasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó tájékoztatást is a gyártó kötelességeként írja elő.
Táblázatosan szerepelnek a rendeletben a tervezéshez szükséges referencia értékek és a terhelési profilok.
A 814/2013EU rendelet külön szabályozza az elsősorban háztartásokban és a kereskedelmi ágazatban használatos vízmelegítők és melegvíztároló tartályokra vonatkozó környezettudatos tervezési követelményeket, beleértve a napenergiával és a hőszivattyúval üzemeltetett berendezéseket is.
A melegvíztárolókra előírt hőtárolási veszteség új határértéke a többi készüléktől eltérően csak 2017. szeptember 26-tól hatályos.

Ebből a csak a legfontosabb szempontokat kiemelő kivonatból is látható, hogy az új szabályozásnak kizárólag a ma ismert legkorszerűbb, kiváló minőségű berendezések felelnek meg. A helyiségfűtő gázkazánok körében – a lehetséges kivételektől eltekintve – pedig csakis a zárt rendszerben üzemelő, kondenzációs kazánok. Erre való tekintettel is nagyon sürgős feladata a hazai jogalkotásnak a rendeletben megfogalmazott „forgalomba hozatali illetve üzembe helyezési” fogalom pontosítása. A kettő ugyanis időben is nagyon eltérő tevékenység, a kettő együtt nem teljesíthető 2015. szeptember 26-án.

Mindemellett a rendeletek több olyan előírást is tartalmaznak, amelyek hazai betartásához és betartatásához részletes elemzésen alapuló végrehajtási rendelet szükséges. Az idő viszont sürget!

2015. január 27.                    

Gyárfás Attila ügyvezető elnök, MÉGSZ

Módosítás dátuma: 2015. május 26. kedd, 14:54