Hirdetés


Hirdetés

Irritáló és zavaró területi eltérések a gázipari jogszabályok alkalmazásában PDF Nyomtatás E-mail

A MÉGSZ munkatársai internetes kérdőívvel tervezőket, szerelőket és szervizeseket kérdeztek arról, hogy a gázfelhasználó berendezések létesítése és üzemeltetése témakörben mik a tapasztalataik.

A négy nagy gázszolgáltató szolgáltatási gyakorlata nem teljesen egységes, ezért a mintegy száz válaszadó válaszait csoportosítottuk attól függően, hogy jellemzően melyik gázszolgáltató területén dolgoznak.

Készülékcsere

A kérdésekre adott válaszokból egyértelmű, hogy a Gáztörvény módosításával február 1-én hatályba lépett „készülékcsere” eljárást - a végrehajtási rendelet hiányára hivatkozva – jellemzően a Főgáz és a Tigáz nem veszi figyelembe. Az E.ON és az Égáz-Dégáz a saját maga által szabályozott feltételekkel viszont bevezette és alkalmazza.
Néhány válaszoló a fenti, területenként kialakított, egyedi eljárásrendtől eltérő alkalmazást is tapasztalt, ami azt mutatja, hogy egy adott szolgáltató területén belül sem egységes a rendelet értelmezése. (Feltűnő, hogy a Főgáz területén 8 válaszadó is tapasztalt a Főgáz központi irányelvétől eltérő alkalmazást.)

Égéstermék-elvezetők vizsgálata

A válaszokból úgy tűnik, hogy a Tigáz kivételével a gázszolgáltatók a tervfelülvizsgálat vagy a műszaki-biztonsági ellenőrzés alkalmával nem rendelkeznek egységes, a 11/2013. NGM rendeletnek és azon belül a hatályos MBSZ-nek megfelelő szabályozással, esetenként túllépnek a hatáskörükön, nem a 19/2009. (I.30.) Kormány rendelet szellemében járnak el. Olyankor is kérik a kéményseprő-ipari szolgáltató nyilatkozatát, amikor az égéstermék-elvezető a gázkészülék része, azaz annak vizsgálata a gázszerelő feladata és felelőssége.
(A tervfelülvizsgálathoz a Főgáz területén 26 esetből 21 esetben; az E.ON területén 24 esetből 8 esetben; az Égáz-Dégáz területén 25 esetből 10 esetben; a Tigáz területén 8 esetből 1 esetben kérték a kéményseprő-nyilatkozatot. Hasonló az arány a műszaki-biztonsági ellenőrzések esetében, azzal a kivétellel, hogy itt már a Tigáz is többnyire kéri a kéményseprő-nyilatkozatot.)

Jegyzőkönyvek, felülvizsgálatok, nyilatkozatok

A gázszolgáltatók az egyszerűsített készülékcseréhez is kérik az érintésvédelmi jegyzőkönyvet, holott az MBSZ ilyen követelményt nem támaszt. EPH-ellenőrzés csak az új létesítés és a tervköteles átalakítás alkalmával szükséges.

Sajnálatos, hogy a tervfelülvizsgálatok során föltárt hibákat a felülvizsgáló, általában az esetek csaknem 50%-ában csak szóban közli a tervezővel, pedig a hibákat, a szabályzat megfelelő pontjaira hivatkozással, írásban kell fölsorolni. További tapasztalat, hogy a gázszolgáltató általában hibának minősít minden eltérést a saját belső utasításától, nem ad teret a tervezői szabadságnak, holott erre a jogszabály lehetőséget ad.

Kérdést tettünk fel az egyszerűsített készülékcsere eljárásának alkalmazásával kapcsolatosan is. Kedvezőnek ítélhető, hogy a gázszolgáltatók csak egy-egy esetben korlátozták az eljárás MBSZ-ben szabályozott alkalmazhatóságát. Például tévesen csak az eredetivel azonos típusú beépítést engedélyeznek, vagy olyan esetben is kérnek külön kéményméretezést, amikor az nem szükséges.

Kijelenthető, hogy az esetek döntő többségében a létesítéshez, vagy a készülékcseréhez előírt kéményseprő-ipari szolgáltatói nyilatkozat tartalma sem egyértelmű, a vizsgálati pontok fölsorolása inkább csak hiba-helyeket tartalmaz, de azokat többnyire indoklás nélkül, esetenként egyébként nem kötelező szabványra hivatkozva. Nem engednek teret a tervezői szabadságnak, és nem veszik figyelembe a gáztörvény hatálya alá tartozó egységekre vonatkozó szabályozást sem.  

A fentiek is bizonyítják, hogy mennyire aktuális a 11/2013. (III.21.) NGM rendelet módosításának hatályba léptetése. Ennek 2. sz. melléklete, az MBSZ ugyanis az EU Gázrendelet (GAR) szabályozását alkalmazva, egyértelművé teszi a Gáztörvény és a Kéménytörvény hatályának határait és alkalmazásának szabályait. Lehetőséget adva arra, hogy a Kéménytörvény végrehajtási rendeletében is átvezessék a szükséges módosításokat. Ez sokat segítene a létestés folyamatának szereplői körében mutatkozó viták megelőzésére, beleértve a vizsgáló-ellenőrző tevékenységet is.
Tanulság, hogy tovább kell szorgalmazni a gázszolgáltatók eljárási szokásainak egységesítését, mert még mindig előfordulnak indokolatlan eltérések, elsősorban egyes jogszabályi előírások értelmezésében.

Gyárfás Attila ügyvezető elnök, MÉGSZ