Hirdetés


Hirdetés

Gázfelhasználás és az aktuális jogszabályváltozások PDF Nyomtatás E-mail

Április 25-én, Szekszárdon tartotta hagyományos szakmai napját az E.ON és a Gázközösség.
Ennek keretében, a Sokszínű épületgépészet – célszerű megoldások című blokkban hangzott el Gyárfás Attila (ügyvezető elnök, MÉGSZ) tájékoztató előadása a 2018. évben hatályba lépett, gázfelhasználó berendezéseket érintő jogszabályváltozásokról.

Lényeges változás, hogy a Gáztörvény hatályon kívül helyezte a műszaki-biztonsági felülvizsgálatok végzését szabályozó 19/2012. (VII.20.) NGM rendeletet. Ezzel megszűnt a gázszolgáltatói engedélyes ezzel kapcsolatos eddigi kötelezettsége. A felhasználói berendezés komplex felülvizsgálata helyett ezentúl 10 évente csak a csatlakozó vezeték és a fogyasztói vezeték tömörségét ellenőrzi. Minden egyéb üzemeltetést érintő szabályozás betartásáért a felhasználó felelős.
A módosított Gáztörvény értelmében a max. 4 m3/ó teljesítményű gázmérő felszerelése díjmentes, mint ahogyan díjmentes az ilyen fogyasztási helyeken a csatlakozó vezeték kiépítése is legfeljebb 250 m hosszan.

Az új Gáztörvény bevezette a tervköteles készülékcsere fogalmát. Ennek megfelelően az egyszerűsített készülékcsere feltételeinek nem megfelelő esetekben a tervet nem kell az engedélyessel előzetesen felülvizsgáltatni, viszont az elkészült szerelést a tervező köteles műszaki-biztonsági szempontból ellenőrizni.
Várható, hogy a remélhetőleg rövidesen megjelenő végrehajtási utasítás meghatározza ennek az eljárásnak a teljesítmény-határait.

A 30/20009. (XI.26.) NFG rendelet helyett új, 42/2017. (XII.11.) NGM rendelet lépett hatályba a gázszerelők és gázkészülék-javítók tevékenységének szabályozásáról. A feltételrendszer azonban nem változott a 2017-ben hatályos szabályozáshoz képest.

Elhangzott még, hogy 2018. szeptember 26-tól jelentősen szigorodik a gázüzemű fűtőkészülékekre és a vízmelegítőkre megengedett NOx kibocsátási határérték. Nevezetesen 56 mg/kWh, kivétel nélkül minden fűtőkészülékre és vízmelegítőre érvényesen, ami főleg a nyitott tűzterű készülékek esetében gyakorlatilag nem teljesíthető, de a zárt égésterűek közül is csak a legkorszerűbb konstrukciók helyezhetők üzembe a határnap után.

Az épületgépészeti blokkban tartotta meg előadását, Energiahatékonysági követelmények – a második szigorítási fok következményei címmel Versits Tamás, az MGVE elnöke.
Az előadás aktualitását a 813/2013/EUés a 813/2013/EU rendeletek, a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések, valamint a vízmelegítők és melegvíztermelő tartályok környezettudatos tervezésére vonatkozó, 2018. évben hatályba lépő követelményei adták.
Ezek közül a legfontosabb, hogy a szeptember 26. után üzembehelyezett gázüzemű tüzelőanyaggal működő helyiségfűtő kazánok és a vízmelegítők NOx kibocsátása nem haladhatja meg az 56 mg/kWh értéket, a folyékony tüzelőanyaggal üzemelő kazánok és a vízmelegítők kibocsátása pedig a 120 mg/kWh értéket, GCV-ben kifejezve, azaz égéshőre vonatkoztatva.
2018 szeptember 26-tól tovább szigorodnak a vízmelegítőkre előírt vízmelegítési hatásfok követelmények is.
Lényeges még, hogy továbbra is érvényes marad bizonyos B1 típusú kazánok energiahatékonysági követelmények alóli felmentése, ha azok nyílt gyűjtőkéményekre csatlakoznak.

Képes beszámolónk:

DSC05884

DSC05909

DSC05919

DSC05922

DSC05876