Hirdetés


Hirdetés

Gondolatok a kéményseprés és a kéményseprő közszolgáltatás törvényi szabályozásához PDF Nyomtatás E-mail

A gödöllői Szent István Egyetem Értékteremtő épületgépészet című konferenciáján külön szekció foglalkozott a kéményseprő közszolgáltatás egyes, évek óta megoldatlan műszaki és jogi vonatkozású problémáival.

A Magyar Épületgépészek Szövetsége által felkért négy előadó vitaindítóként is elhangzott előadása alapján a résztvevők átfogó képet kaptak a már az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat lényeges pontjairól, kihangsúlyozva azokat a kritikus szempontokat, amelyek szabályozását majd a törvény végrehajtási rendelete kell, hogy tartalmazzon.

A 25-30 fős hallgatóság soraiban nagy örömünkre helyet foglaltak a témában érdekelt szakmai szervezetek (Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete, Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetsége, Kéményjobbítók Országos Szövetsége) elnökei és tagjai is. Hozzászólásaikkal nagyban segítették a megoldandó problémák több-oldalú megvilágítását.

Vidra Zoltán, a Magyar Kéményseprők Országos Ipartestületének elnöke előadásában a törvényjavaslatot elemezte két nagyon fontos oldaláról. Az egyik a kéményseprő közszolgáltatók szakmai felkészültségének segítésére a szakoktatás kiterjesztése, részben a kéményseprő szakmunkásképzés, részben a mai követelményeknek megfelelő kéményvizsgáló szakképzés területén. A másik, az önkormányzati törvénnyel is összefüggésben a közszolgáltatást elnyerő vállalkozások piaci biztonságát veszélyeztető tényezők lehetséges kiküszöbölése.

Haszmann Iván tudományos osztályvezető az ÉMI-nél folyó kéményszerelő szakképzés tematikáját mutatta be. Ennek aktualitása, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a kémények szerelési tevékenysége nincs szakmai végzettséghez kötve, ami szinte természetes, hiszen nem létezik ilyen szakmunkásképzés sem. Mindannyiunk reménye szerint ez a képzés hamarosan bekerülhet az OKJ-be, ami alapot adhat e tevékenység szabályozására.

A MÉGSZ képviselőjének kérdésére válaszolva az előadó elmondta, lehetőséget lát a jelenleg a kéményépítést is oktató ÉMI tanfolyam olyan egyszerűsítésére, aminek keretében a gázkészülék-szerelők elsajátíthatnák a zárt égésterű gázkészülékek égéstermék-elvezetőinek biztonságos szereléséhez szükséges tudnivalókat.

Fazakas Miklós fejlesztési és minőségbiztosítási igazgató (MPF-FÉG) az új, ún. egyszerűsített gázkészülékcsere folyamatában, az ún. együtt tanúsított égéstermék-elvezetők szerelésével kapcsolatban felmerült aggályokat azzal tartja eloszlathatónak, ha nagyobb figyelmet szentelünk az együtt tanúsítási feltételek betartatására és a dokumentációk ellenőrzésére. A tapasztalat szerint ezt a kérdést nem csak a gázszerelők és a tervezők, hanem időnként az elosztói engedélyesek is túl nagyvonalúan kezelik.

Gyárfás Attila elnöki tanácsadó (MÉGSZ) előadásában a törvényjavaslatot általában jónak és elfogadhatónak tartotta, de alkalmazhatónak csak akkor, ha a majdani végrehajtási rendelet pontosan szabályozni fogja azokat az üzemeltetési feltételeket, amelyek fennállása esetében a közszolgáltató vizsgálata hitelesnek tekinthető, és amit a közszolgáltató úgy a fogyasztó, mint az esetleges műszaki-biztonsági felülvizsgáló számára egyértelműen dokumentál, amiért a közszolgáltató felelősséget is vállalhat. Az előadó a fogyasztók érdekében fontosnak tartja a párhuzamos vizsgálatok elkerülését. Azaz, amit a gázipari felülvizsgáló vagy a karbantartó vizsgált és hitelesen dokumentált, azt a kéményseprő közszolgáltató fogadja el – további vizsgálat nélkül. Ennek természetesen fordítva is érvényesnek kell lenni. Javasolta, a közszolgáltató ellenőrizze, hogy a fogyasztó elvégeztette-e a gázkészülékek esedékes karbantartását és a műszaki-biztonsági felülvizsgálatát. Ezek hiányában szólítsa fel a fogyasztót a hiány pótlására. Az előadó javasolta a közszolgáltatókra érvényes összeférhetetlenségi szabályozás részleges felülvizsgálatát, egyes komoly szakmai felkészültséget igénylő vizsgáló tevékenységek piaci alapon történő elvégzésének engedélyezését – amennyiben a fogyasztó a számára kötelezően előírt műszaki-biztonsági felülvizsgálatot nem végeztette el.

Összességében az előadások és a kapcsolódó tartalmas hozzászólások minden résztvevő számára hasznosak voltak. Egyértelmű volt a szándék, hogy az eltérő vélemények ellenére a közösen elfogadható megoldások keresése a közös cél, minden résztvevő közös érdeke.

 

Gyárfás Attila