Page 4 - Épületgépész 2020 szeptember
P. 4

Ajánló



                                    Mennyiségek és arányok



                                    Mérnöki és bármilyen műszaki szakmai munkánk során a mennyi-
                                    ségek mellett mindig is figyelemmel kellett és kell kísérnünk az
                                    arányok változását. Amikor például az épületeink egyre jobb hő-
                                    szigetelésével és egyre jobb hőtechnikai tulajdonságú nyílászárók
                                    alkalmazásával a transzmissziós hőveszteségeket erőteljesen le-
                                    csökkentettük, jogosan merült fel az igény, hogy most már a szel-
                                    lőzési hőveszteség csökkentése érdekében is tennünk kell valamit.
                                    Az egyszerű ablakszellőztetést az évek során így váltották fel a
                                    különböző gépi szellőzési módok (kezdve az egyszerű gépi elszí-
                                    vásos szellőzéssel, és a jelen állapotok szerint befejezve a nagy
                                    hatékonyságú hővisszanyerős szellőztető berendezésekkel). Egy, a 2000-es évek elején,
                                    Németországban készült tanulmány szerint az akkor meglévő épületállomány transz-
                                    missziós és szellőzési hőveszteségének aránya nagyjából 3:1 volt, ami az alacsony ener-
                                    giaigényű házak esetében 1:1-re változott. Ez indokolja azt, hogy a továbbiakban a
                                    szakembereknek a transzmissziós hőveszteségek csökkentése mellett legalább ugyan-
                                    úgy kell törekedniük a szellőzési hőveszteségek minimalizálására is.

                                    Az arányok kérdése ezen lapszámunk négy szakcikkében is felmerül.

                                    Szilágyi Zsombor a háztartások energiafelhasználása területén részletes számadatokkal
                                    szemlélteti többek között a háztartások végső energiafelhasználásának százalékos
                                    megoszlását az egyes energiahordozók között, valamint a felhasználási cél szerinti ará-
                                    nyokat. A háztartások tipikus földgázfelhasználási profilján keresztül pedig bemutatja
                                    azt, hogy az egyes hónapokra a teljes évi földgázfelhasználás hány százaléka esik. Ebből
                                    kiderül, hogy január, február, március, november és december hónapokban a teljes éves
                                    földgázmennyiség jó háromnegyedét fogyasztjuk el.

                                    A hőhidakról szóló cikkében dr. Nagy Balázs a következőt állapítja meg: „A modern és
                                    alacsony energiaigényű épületek hőveszteségeinek meghatározására a régebben alkal-
                                    mazott ökölszabályok, több évtizedes közelítések már pontatlanok, sok esetben kárté-
                                    konyak.” Itt megint csak az arányokról van szó, ugyanis minél inkább csökken egy épület
                                    hővesztesége, annál nagyobb figyelmet kell fordítanunk az olyan, korábban sokszor el-
                                    hanyagolt mennyiségek pontos számítására, mint például a hőhidak hővesztesége. Egy
                                    régi rendelkezésben, a fűtési hőszükséglet számításáról szóló MSZ-04-140/3-87 szab-
                                    ványban még mindössze csak a talajba irányuló energiaáram számításánál lehet felfe-
                                    dezni  egyfajta  hőhíd-hőveszteség  számítási  módszert,  amely  a  padló  kerületére
                                    vonatkozó, vonalmenti hőátbocsátási tényezőn alapult.
                                    Kardos-Kunszt Ferenc a levegős hőszivattyúkról szóló szakcikkében többek között be-
                                    mutatja azt, hogy észak-magyarországi éghajlati körülmények között +3 °C alatti külső
                                    hőmérsékleteken kell bevinni az éves fűtési energia 78%-át, +3 °C feletti külső hőmér-
                                    sékleteken pedig mindössze a 22%-át, amely arány a levegős hőszivattyúk üzemvitele
                                    és gazdaságossága szempontjából érdekes.


                                    Végül a koronavírus-járvány által okozott válságról készült írásunkban a klímaberen-
                                    dezések üzemeltetésével kapcsolatos megállapítások között is előkerül az arányok kér-
                                    dése, ugyanis az egyik fontos tanács így szól: „A visszakevert levegő mennyiségét
                                    (amennyiben van ilyen) csökkentsük a külső levegő javára.”

                                    Az arányok fontosságára való figyelemfelhívás jegyében kívánok hasznos időtöltést
                                    ezen lapszámunk olvasása közben!



                                    Dr. Vajda József szakszerkesztő



            4                                                 Épületgépész IX. évfolyam – 2020. szeptember
   1   2   3   4   5   6   7   8   9