Page 4 - Épületgépész 2020 március
P. 4

Ajánló



                                     A vita a dolgok jobbításának eszköze



                                     Jelen lapszámunkban két vita bontakozott ki. Egyikben Csiha
                                     András fejti ki ellenvéleményét Sziklai Ferenc tavaly decemberi
                                     lapszámunkban megjelent, „Érvek a költségmegosztó pályázat
                                     visszavonása mellett” című cikkével kapcsolatban (13. oldal).
                                     A másik cikkben ifj. Czinege Károly reagál az ugyancsak a de -
                                     cemberi lapszámban, Kardos Ferenc tollából megszületett, „A di-
                                     rekt  elektromos  árammal  való  fűtés  lenne  a  jövő  fűtési
                                     technológiája?” című cikkre, és jelen sorok írójának ahhoz fűzött
                                     kiegészítésére (22. oldal).
                                     Minden szakmában fontosnak tartom a kulturált vitát, mindaddig, amíg az a vélemé-
                                     nyek ütköztetésére és végső soron az igazság kiderítésére, ezzel együtt a dolgok job-
                                     bítására, nem pedig az ellentétes álláspontot képviselő vitapartner véleményének
                                     semmibevételére irányul.

                                     Felhívom olvasóink figyelmét továbbá a Kostyák Ferenc által jegyzett, „Klímaválság el-
                                     leni alternatívák a hűtéstechnikában” című cikksorozatunk 2. részeként közölt érte-
                                     kezésére, amelyben az e területen nagy tapasztalatokat szerzett szakember ismerteti
                                     az evaporatív léghűtők gyakorlati alkalmazásának egyes kérdéseit (32. oldal). Mivel
                                     ezen léghűtők esetében, kompresszor vagy kiűző hiányában csak a ventilátor és a szi-
                                     vattyú energiaigényét kell fedezni, az rendkívül energiahatékonyan működik.
                                     Technikatörténeti érdekességképpen megjegyezem, hogy a cikkben ismertetett elven
                                     működő léghűtőket már i. e. 3000-ben, Mezopotámiában, és később, az arab ókorban
                                     is alkalmaztak. Mindkettőnek fontos alkotórésze volt az uralkodó széljárás irányába
                                     néző nyílással rendelkező szélfogó torony, a malafak, amely a ventilátort és a légcsa-
                                     tornát volt hivatott pótolni. A szélfogó toronnyal befogott meleg levegő lehűtése vagy
                                     a belső udvarban kialakított párolgó vízfelület fölött való átvezetéssel, vagy a mala-
                                     fakban elhelyett, vízzel töltött, mázatlan agyagedény felületén létrejövő párolgásos hő-
                                     elvonás révén történt.

                                     Következő lapszámunkban, a cikksorozat 3. részében olyan passzív hűtési eljárásokról
                                     számolunk be, mint az éjszakai szellőztetés, a levegővel átjárt talajhőcserélők, közve-
                                     títőközeges talajkollektorok és talajszondák alkalmazása, valamint az épületszerke-
                                     zetek  termikus  aktiválása,  az  azokba  beépített,  vízzel  vagy  levegővel  átjárt
                                     csővezetékek révén.

                                     Egy további, az evaporatív léghűtőkön túli energiahatékony eljárásról, a szennyvízhő-
                                     hasznosításon alapuló Thermowatt-technológiáról olvashatnak „A hőszivattyú-tech-
                                     nológia  a  klímaválság  árnyékában”  című  beszámoló  cikkben  (26.  oldal).  Ebből
                                                                                            0
                                     megtudhatják, hogy az egyik ismertetett projekt esetén a 15-17  C átlaghőmérsékletű
                                     szennyvíz hőhasznosításánál figyelemreméltó COP-értékeket valósítottak meg.


                                     Dr. Vajda József szakszerkesztő
















            4                                                     Épületgépész IX. évfolyam – 2020. március
   1   2   3   4   5   6   7   8   9