Hirdetés


Hirdetés

Eszközök és célok - a szakszerkesztő ajánlja az Épületgépész szaklap novemberi számát PDF Nyomtatás E-mail

Első hallásra, bármennyire hihetetlennek hangzik is, de az őskori ember általános szerszámként szolgáló marokköve tulajdonképpen ugyanazt a célt szolgálta, mint a mai, számítógép által vezérelt, legkorszerűbb gyártórobot, vagyis az emberiség aktuális szükségleteinek kielégítését, lehetőleg minél kisebb emberi izomerő felhasználásával. Tehát úgy a marokkő, mint a gyártórobot, eszközök valamilyen nemes cél elérése érdekében. Rohanó világunkra különösen érvényes, hogy amíg a használati eszközök gyorsan változnak, sőt rohamléptekkel fejlődnek, addig a célok – legalábbis azok általános megfogalmazását tekintve – hosszabb időn keresztül is meglehetősen állandónak mutatkoznak.

A célok elérésére szolgáló eszközök között van egy, amely különleges tulajdonsággal rendelkezik, ez pedig a szaktudás. Amíg például a tipli falba való beütését szolgáló kalapácsot egy adott helyszínen egyszerre csak a szerelők egyike használhatja, addig ugyanazt a – például a radiátorok helyes felszerelésére vonatkozó – szaktudást különböző és azonos helyszíneken egyszerre többen is használhatják.

Vizsgáljuk meg az eszközök szempontjából az épülettervezést, beleértve természetesen az épületgépészeti tervezést is.

Néhány évtizede a tervezők eszköztára papírokból, ceruzából, radírból, tustollból, pauszpapírból, logarlécből, papíralapú szabványokból és segédletekből állt. Ezeket valamikor kiegészítették, majd felváltották a személyi számítógépek, a fejlett szoftverek, és az internet által kínált számos lehetőség gazdag tárháza.

Mindezeket kihasználva napjainkra megjelent a jövő tervezési folyamatait is alapvetően meghatározó új eszköz, a BIM-módszer, vagyis az épületinformációs modellezés módszere, amelyről novemberi lapszámunkban egy tehetséges, fiatal kolléga, Rózsahegyi Zoltán számol be a címlapsztoriként választott „BIM – az épülettervezés jelene és jövője” című írásában. Itt és most csak annyit, hogy a Building Information Modeling, azaz Épületinformációs Modellezés egy olyan eljárás, amelynél az építményeket egy egységesített, digitális épületmodell alapján a teljes életciklusukra vonatkozóan, minden releváns információikkal együtt leképezzük. További alapvető tudnivalókat erről a jövőbe mutató módszerről a kiváló szakcikkben talál, biztatom tehát, hogy lapozza fel a novemberi szám 4–9. oldalait.    

És ami a célt illeti; az épületgépész szakemberek elsődleges modern kori célja, hogy – karöltve a társtervezőkkel – a belső terekben a bent tartózkodó ember számára minden tekintetben komfortos, a diszkomfort-paraméterek hatását is minimalizáló környezetet és egészséges életfeltételeket hozzanak létre. Az egészséges életfeltételek biztosítása megköveteli, hogy a nélkülözhetetlen, ezért legfontosabb élelmiszerünk, az ivóvíz megfelelő tisztaságú és elegendően higiénikus legyen. Korábbi évszázadokban az ivóvíz minőségével szemben igényként legfeljebb az fogalmazódhatott meg, hogy az ne tartalmazzon szemmel is látható szennyeződéseket. Így azután ezen cél megvalósításának eszközeként elégséges volt egyszerű szűrőket alkalmazni. A higiénia tudományának kifejlődésével aztán nyilvánvalóvá vált, hogy az egészséges ivóvíz biztosításához a szűrőkön kívül más eszközök és eljárások is kellenek, mint például a fertőtlenítés és a csíramentesítés különböző módjai. És ezen a ponton kapcsolódunk dr. Szánthó Zoltán szakcikkéhez, amelyben az adott témában legjártasabb magyarországi szerző az épületgépészeti rendszerek legionellafertőzések kialakulásában betöltött szerepét elemzi. Olvasóink épülésére szolgálna, ha a szerző – írása folytatásaként – a jövő évben valamelyik lapszámunkban beszámolna a legionellafertőzések megakadályozásának módszereiről is.

Cél és eszköz: ugyancsak ezt a témát tárgyalja Hódi János írása, amelyben a cél a szilárd települési hulladékok ártalmatlanítása és az energiatermelés, az eszköz pedig maga a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű.

Régi, megbecsült szerzőnk, Komlós Ferenc pedig fűtési és hűtési megoldásokat hasonlít össze a megvalósítás különböző eszközeinek, nevezetesen egy VRV-rendszernek és egy geotermikus hőszivattyús rendszernek az alapulvételével, és dicséretes módon elemzi az egyes megoldások beruházási költségeit is.

Dr. Vajda József

A novemberi szám első 22 oldalába itt tekinthet bele

Módosítás dátuma: 2017. december 04. hétfő, 16:16