Hirdetés


Hirdetés

A Belügyminisztérium blokkolta az új MBSZ kiadását PDF Nyomtatás E-mail

A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátók szervezetei támadják a Gázipari Műszaki Szakbizottság által benyújtott javaslatot a Műszaki Biztonsági Szabályzat (MBSZ) módosítására. A MÉGSZ és a szakbizottságban képviselt szervezetek tizenöt éve kitartóan küzdenek az égéstermék-elvezetéssel kapcsolatos tevékenységek modernizált szabályozásáért, amelyet újra meg újra lelassít a különféle kéményseprő szervezetek fellépése.

A szakbizottságnak a Nemzetgazdasági Minisztérium számára 2016 decemberben benyújtott javaslata több szerkesztési változtatás mellett két lényeges változtatást tartalmaz. Az egyik a konyhai gáztűzhelyek helyiségeinek szellőztetésére a hatályos szabályozás túlságosan megengedő jellegét kívánja némileg szigorítani. A másik javaslat az égéstermék-elvezetés tervezését, létesítését és ellenőrzést érintően mindössze egy új szóhasználat, az égéstermék-vezető fogalom bevezetése. Anélkül, hogy a jelenleg is hatályos eljárási rend változna.

Az égéstermék-elvezetés ellenőrzési és műszaki vizsgálati tevékenységek elvégzésének rendje az MBSZ-t magába foglaló 11/2013.(III.21.) NGM és a kéményseprő-ipari tevékenységet szabályozó 21/2016.(VI.19.) BM rendeletekből következik. A szakbizottságnak a 11/2013.(III.21.) NGM rendelet módosítására 2016-ban benyújtott javaslata tehát ebben a tekintetben nem tartalmaz érdemi változtatást. Az új szóhasználat (égéstermék-vezető) csak a jobb érthetőséget szolgálja. A javaslat csak a GAD, az európai gázkészülék-irányelv (2018-tól, GAR, gázkészülék rendelet) hatálya alá tartozó, a gázkészülék részeként tanúsított elemeket javasolja közérthetőbben megkülönböztetni a Kéménytörvény és az építési termék rendelet (CPR) hatálya alá tartozó égéstermék-elvezetőktől.

Megjegyezzük, hogy a különféle kéményseprő szervezetek attól való aggálya, hogy a hatályos rendelet betartása következtében az égéstermék-elvezetők ellenőrzése megszűnne, és emiatt a lakosság biztonsága veszélybe kerülne, alaptalan.

Alaptalan elsősorban azért, mert a gázkészülékek rendszeres karbantartása lényegesen sokrétűbb ellenőrzést tartalmaz, mint amit a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó szolgáltató végez. Tehát a kéményseprő szolgáltató tevékenysége alól kivont, a gázkészülék karbantartását követő második ellenőrzés csak a bürokráciát növeli, és a gázfelhasználó fölösleges zavarását okozza.

Alaptalan az a megállapítás is, hogy az érintett készülékek (többlet)karbantartásának költsége aránytalanul terheli a felhasználókat, megszűntetve ezáltal a rezsicsökkentés előnyeit. A rezsicsökkentés ugyanis kizárólag az ingyenessé tett sormunkára vonatkozik. A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó cég a megrendelésre végzett ellenőrző és vizsgáló tevékenységért díjat számol föl, ami többletköltség.

Az MBSZ-t is magába foglaló 11/2013.(III.21.) NGM rendelet a sormunkával kapcsolatosan nem tartalmaz semmiféle szabályozást. A sormunkával a módosítási javaslat sem foglalkozik.

Felméréseink szerint a 11/2013.(III.21.) NGM rendelet alapján a kéményseprő szolgáltatás alól kivont berendezések aránya az összes legálisan létesülő vagy üzemelő berendezést figyelembe véve, legfeljebb 7-8 %. Ez a mennyiség nem jelentheti a kéményseprők szerepének aránytalan csökkentését. Viszont a szabálytalan szerelések kb. 50% mértékűre becsült hányadát jelentősen csökkenthetné, ha a kétévenként esedékes sormunka keretében a kéményseprő ellenőrizné a készülék rendszeres karbantartásának elvégzését.

Sajnálatos, hogy az új MBSZ kiadása most azért késik, mert a tárcaközi egyeztetés eredményeként a Belügyminisztérium a kéményseprő-ipari szervezetek - véleményünk szerint alaptalan kifogásaira alapozva -, nem járult hozzá a rendelet közzétételéhez. A szakbizottság részletes indoklást adott minden kifogásra, cáfolva azok hitelességét. Az Nemzetgazdasági Minisztérium azonban további egyeztetést tart szükségesnek.

Az alábbiakban a könnyebb eligazodás céljából fölsoroltuk azokat a tevékenységeket, ahol gázfelhasználó berendezések létesítése és üzemeltetése során a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónak a hatályos jogszabályok szerint szerepe van. De felsoroltuk azokat a tevékenységeket is, aminek során a kéményseprő-ipari tevékenységet végző személy vagy szervezet a 11/2013. (III.21.) NGM rendelettel szemben, esetenként hatáskör nélkül beavatkozik a létesítési, üzemeltetési folyamatba.

  1. A kéményseprő-ipari tevékenységet végző előzetes ellenőrzése kötelező, ha a felhasználói berendezés tervköteles létesítéséhez, átalakításához vagy a gázkészülék cseréjéhez, részben vagy egészben a meglévő égéstermék-elvezetőt (kéményt) tervezik igénybe venni. Az előzetes ellenőrzést az ingatlan tulajdonosa vagy a nevében eljáró üzemeltető, tervező, kivitelező rendeli meg a helyileg illetékes kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónál.
    Az ellenőrzési munka ellenértéke nincs szabályozva.
  2. A kéményseprő-ipari tevékenységet végző előzetes ellenőrzése szükségtelen, ha a tervezett létesítéssel, átalakítással vagy készülékcserével kialakított felhasználói berendezés égéstermékének szabadba történő kivezetésére nem tervezik a meglévő égéstermék-elvezető felhasználását. (11/2013.(III.21.) NGM rendelet)
  3. A tervezett égéstermék-elvezetés műszaki megoldásának, kéményseprő-ipari tevékenységet végző általi előzetes tervfelülvizsgálata nem kötelező, de megrendelhető a helyileg illetékes kéményseprő-ipari tevékenységet végző szervezetnél (tervezői felelősség). A tervfelülvizsgálat díjköteles tevékenység.
  4. A kéményseprő-ipari tevékenységet végző utólagos, a kivitelezést követő helyszíni vizsgálata kötelező, ha a gázfelhasználói berendezésben keletkező égéstermék szabadba történő kivezetése részben vagy egészben égéstermék-elvezetőn keresztül történik. Kivéve, azaz az utólagos ellenőrzés nem kötelező:
    a)
    ha a felhasználói berendezésben keletkező égéstermék szabadba történő kivezetése teljes egészében, a gázkészülék részeként tanúsított (CEN/TR 1749) égéstermék-vezetőn (a módosítási javaslatban szereplő új szóhasználat) keresztül történik, valamint

    b) egyszerűsített készülékcsere esetében, ha a csere a korábbival azonos működési elvű és teljesítményű új tüzelőberendezésre történik, vagy tervező nyilatkozik az égéstermék-elvezető és a gázkészülék biztonságos együttműködéséről. (21/2016.(VI.19.) BM rendelet) Az ellenőrzést az ingatlan tulajdonosa vagy a nevében eljáró kivitelező rendeli meg a helyileg illetékes kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónál.
    A helyszíni vizsgálat díja nincs szabályozva.
  5. A 21/2016. (VI.19.) BM rendelet szerinti sormunka minden, a rendeletben szabályozott felhasználási helyen kötelező, de amennyiben az üzemeltető (tulajdonos) dokumentáltan (kiviteli terv, felülvizsgálati jkv.) igazolni tudja, hogy az üzemelő felhasználói berendezésben keletkező égéstermék szabadba történő kivezetése teljes egészében, a gázkészülék részeként tanúsított (CEN/TR 1749) égéstermék-vezetőn keresztül történik és a gázkészülék előírt (legfeljebb 2 éven belül) kötelező karbantartása megtörtént, akkor a BM rendeletben előírt vizsgálatoktól el lehet tekinteni. Ezzel a feladattal tehát bővíteni kellene a 21/2016.(VI.19.) BM rendelettel szabályozott sormunkát.
    A sormunka díjmentes tevékenység.

2017. szeptember 18.

Gyárfás Attila
ügyvezető elnök, Magyar Épületgépészek Szövetsége
A MÉGSZ képviselője a Gázipari Műszaki Szakbizottságban

A Gázipari Műszaki Szakbizottság működése és feladatai
11/2013.(III.21.) NGM rendelet, 14. §

(1) A Műszaki Biztonsági Szabályzat célja, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó berendezések, technológiák tervezése, létesítése, használatbavétele, üzemeltetése, cseréje, átalakítása, javítása, áthelyezése, felülvizsgálata és megszüntetése során betartandó, a megfelelő biztonsággal és megbízhatósággal kapcsolatos műszaki követelményeket meghatározza.

(2) A Műszaki Biztonsági Szabályzat módosításának előzetes szakmai egyeztetését a Gázipari Műszaki Szakbizottság (a továbbiakban: Szakbizottság) végzi. A Szakbizottság a Műszaki Biztonsági Szabályzatot szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente felülvizsgálja, és véleményezi a Szakbizottsághoz beérkezett módosítási javaslatokat. A Műszaki Biztonsági Szabályzat felülvizsgálatára vagy módosítására vonatkozó javaslatát a Szakbizottság az iparügyekért felelős miniszter részére megküldi.

(3)15 A Szakbizottság összetételét a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala javaslatára az iparügyekért felelős miniszter határozza meg. A szakbizottsági tagokat az iparügyekért felelős miniszter a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala javaslatára öt év időtartamra bízza meg.

(4)16 A Szakbizottság maga dolgozza ki működési szabályzatát és tagjai közül öt év időtartamra megválasztja a Szakbizottság elnökét.

A Szakbizottságba 1-1 főt delegáló szervezetek:

     Budapest Főváros Kormányhivatal
     Földgázelosztói Együttműködési Fórum
     Magyar Épületgépészek Szövetsége
     Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete
     Magyar Mérnöki Kamara, Gáz- és Olajipari Tagozat
     Magyar PB Gázipari Egyesület

A Szakbizottság megválasztott elnöke: Blazsovszky László, MMK

A szakbizottság kiegészítése

A Gázipari Műszaki Szakbizottság kiegészítése az Épületgépész-ben és a www.megsz.hu honlapunkon közzétett, „A Belügyminisztérium blokkolta az új MBSZ kiadását” című cikkünkhöz:

1.
A cikk úgy fogalmaz, hogy a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet alapjána kéményseprő szolgáltatás alól kivont berendezések aránya az összes legálisan létesülő vagy üzemelő berendezést figyelembe véve, legfeljebb 7-8 %.
Ez annyiban pontatlan, hogy a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónak eddig sem volt felhatalmazása arra, hogy a gázkészülék irányelv hatálya alatt [a 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet alapján] tanúsított gázfogyasztó készüléket és annak részét képező, részeként tanúsított „égéstermék-vezetőt” ellenőrizze, amennyiben annak üzeme nem érinti a 2015. évi CCXI. törvényben definiált „égéstermék-elvezető” üzemét.
A kéményseprő-ipari tevékenységet a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény az abban megfogalmazott „égéstermék-elvezetőre”, mint építési termékre vonatkozóan szabályozza. A 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet nem vonja ki a kérdéses gázfogyasztó készülékek (így azok részeként tanúsított égéstermék-vezetőinek) ellenőrzését a kéményseprő-ipari tevékenység köréből, mert azok ellenőrzése jogszabályi felhatalmazás hiányában eddig sem tartozott és jelenleg sem tartozik a feladatai közé.

2.
A kéményseprő-ipari tevékenységet végző által végzett „előzetes ellenőrzésfogalmatsem a 99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet, sem a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet nem tartalmazza, tehát nem kötelező. Az MBSZ csak javasolja a cikk 1. fejezetében körülírt esetekben.

3.
A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldásának megfelelőségével összefüggő tervfelülvizsgálatról
a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet alapján csak megrendelést követően és díjfizetés ellenében ad a megrendelőnek „szakmai nyilatkozatot”.
A tervezőmérnök által elkészített tervfejezetre „szakmai nyilatkozatot” tervezői jogosultsággal nem rendelkező „kéményseprő mester” (szakmunkás) vizsgálata alapján adja ki. A bemutatott terv kéményseprő-ipari szempontból „megfelel”, „módosítva megfelel”, vagy „nem felel meg” minősítésű lehet. A „módosítva megfelel”, vagy „nem felel meg” minősítésű szakmai nyilatkozat jogszabályra, műszaki-biztonsági szabályzatra hivatkozást, indoklást általában nem tartalmaz. A szakmai nyilatkozat kiadója az MSZ 845:2012 szabványra nem hivatkozhat, mert nem ismert olyan, a kéményseprő-ipari tevékenység végzésére vonatkozó jogszabály, ami megfelel a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 6. §(2) bekezdés előírásainak, mely szerint „Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek.” A nemzeti szabvány alkalmazásának önkéntessége a tervezőmérnökre, és nem a tervfelülvizsgálóra vonatkozik.

4.
A tervezőmérnök részére a tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezetőműszaki megoldásának megfelelőségére vonatkozó, a szakmai nyilatkozatban adott „módosítva megfelel”, vagy „nem felel meg” minősítéssel kapcsolatos véleményeltérés esetére nincs jogszabályban biztosított jogorvoslati lehetőség.
A tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető kivitelezett állapota megfelelőségének megítélése is csak a „megfelelt” minősítésű, a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet alapján kiadott szakmai nyilatkozat alapján történhetne.

5.
Azokon a felhasználási helyeken, ahol a felhasználói berendezés részét képező gázfogyasztó készülék (és annak részeként tanúsított égéstermék-vezető) üzeme nem érinti a felhasználási hely égéstermék-elvezetőjének üzemét, a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó jogszabályi felhatalmazás hiányában sem a felhasználói berendezésre a 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 1. mellékletében előírt műszaki-biztonsági ellenőrzést megelőzően, sem az egyszerűsített készülékcsere esetében ellenőrzési tevékenységet nem végezhet.

6.
Megemlítendő, hogy a cikk 3. pontjában említett „előzetes tervfelülvizsgálat” és a 4. pontban írt, kivitelezést követő, „utólagos égéstermék-elvezető ellenőrzés” a kialakult gyakorlat szerint a lakosság részére is díjköteles, holott ez a felhasználói berendezésekre vonatkozóan, a Gáztörvény értelmében ingyenes szolgáltatás.

Módosítás dátuma: 2017. október 20. péntek, 18:29