Hirdetés


Hirdetés

Mikor kötelező a tervezői vagy kivitelezői felelősségbiztosítás? PDF Nyomtatás E-mail

A 191/2009.(IX.15.) Kormányrendelet értelmében, lakóépület egyszerű bejelentési kötelezettséggel járó építése esetében akkor, ha
a)a kivitelezési szerződést 2017. január 1-jét követően kötötték és
b)az e kivitelezési szerződés alapján végzett építőipari kivitelezési tevékenység elektronikus építési főnaplójának megnyitására 2017. február 1-jét követően kerül sor.

A kivitelezési szerződésnek tartalmaznia kell a kivitelező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik vagy legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkezni fog.

A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló rendelet előírja, hogy a bejelentéssel érintett lakóépület tekintetében
a) az építtetővel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló építész vagy más szakági tervező az általa vállalt tervezési és tervezői művezetési tevékenység,
b) a fővállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység
körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt az e rendeletben meghatározott ideig fenntartani.

A felelősségbiztosítással
a) a tervezőnek legkésőbb a tervezési szerződés megkötésekor,
b) a fővállalkozó kivitelezőnek legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkeznie kell.
A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a biztosított tevékenység körében felmerülő dologi és személyben történő károkozás esetére.

A tervezői felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt
a) a tervező és alvállalkozója által a tervezési tevékenységgel,
b) a tervező, vagy az általa bármilyen jogviszonyban foglalkoztatott másik tervező által végzett tervezői művezetéssel okozott károkra.

A fővállalkozó kivitelező felelősségbiztosításának ki kell terjednie a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt
a) a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozói által az építőipari kivitelezési tevékenységgel érintett lakóépület hibás építési tevékenységével okozott dologi károk,
b) a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozói által harmadik személyeknek okozott károk,
c) az általa bármely jogviszonyban foglalkoztatott felelős műszaki vezető által okozott károk biztosítására.

A rendelet a 6C §-ban rendelkezik a biztosítási összeg beruházási költségtől függő nagyságáról is.

2017. január 12.
Gyárfás Attila ügyvezető elnök
Magyar Épületgépészek Szövetsége

Módosítás dátuma: 2017. május 02. kedd, 13:53