A MÉGSZ állásfoglalása az Új Széchenyi Tervről Nyomtatás
  
szterv 
 
Az állásfoglalást a MÉGSZ augusztusi, balatonlellei kibővített elnökségi ülésén szavazta meg a szövetség legnagyobb testülete.
A bevezető részben a szövetség vezetői kiemelik a változtatás fontosságát, és jelzik, hogy a tervet alapvetően alkalmasnak tartják arra, hogy megvalósításával az ország gazdasági helyzetében fordulat következzen be.
Az épületgépészeti szakmát érintő fejezetekkel kapcsolatban az alábbi jobbító szándékú észrevételeket tették, és felajánlották, hogy a szakmai részletek további pontosításában a szövetség szakértőivel, jelentős szakmai tapasztalatával kész együttműködni. Az állásfoglalást Golyán László elnök aláírásával küldtük meg a Nemzetgazdasági Minisztériumnak.

Az épületgépészet szerepe
Az épületgépészet az épületek fűtése, hűtése, szellőztetése, az ivóvíz és használati melegvíz ellátása tekintetében kapcsolódik az építőiparhoz, amelynek egyre nagyobb jelentőségű ágazata. Az épületgépészeti rendszerek korszerűsítése és komfort szintjének emelése az épületek hőveszteségének egyidejű csökkentésével hozza a lehetőség szerinti legjobb eredményt.
A terv – helyesen – kiemelt fontosságú tényezőként kezeli az építőipar gondjainak megoldását, értelemszerűen az épületgépészeti vonatkozásokkal együtt.
Az épületgépészetnek döntő hatása van az energiafelhasználás hatékonyságának elvárt növelésére, az épületek vízfelhasználására, és a környezetünk védelmére. Megítélésünk szerint ez nem kap kellő hangsúlyt a tervben, ami az épületgépészetet, mintegy az építőipar elemének tekinti. Indokoltnak tartjuk az épületgépészetet súlyának megfelelően, a hagyományos értelemben vett építéssel egyenrangúan kezelni, különös tekintettel arra, hogy minőségi épületek beruházási költségeinek egyre nagyobb hányadát az épületgépészeti rendszerek teszik ki. Tevékenységünk eredménye az épületek használatbavétele után jelentkező üzemeltetési és energiafogyasztási költségekre is meghatározó hatással van.
Az épületgépészeti szakma szereplői abban érdekeltek, hogy az otthonteremtés és lakásprogram megvalósításának alapfeltételeként.
A terv ne csak az építőipari hanem az épületgépészeti vállalkozások, a tervezői és kivitelező kapacitások, az épületgépészeti szakkereskedések életben tartását és fejlesztését is tűzze ki célul.

Megújuló energiák
Kifogásoljuk, hogy a zöldgazdaság eszközrendszerének keretében a terv csak másodrendű fontosságúnak sorolja a napenergia hasznosítást. A napenergia ma a legkisebb költséggel hasznosítható zöldenergia. Igaz, hogy munkahelyteremtés szempontjából csak akkor lehet jelentős, ha ennek a jelenlegi szűkös hazai termékgyártói hátterét, legalább összeszerelés szinten növelhetnénk. A CO2-megtakarítás oldaláról nézve azonban még e nélkül is gyors eredmény érhető el. Különösen lakóépületek és más használati
melegvizet használó intézmények, pl. szállodák esetében.
Az EU előirányozta, hogy az új építések esetében kötelezővé teszi a megújuló energia bizonyos részarányú hasznosítását. Ennek figyelembevétele nem tükröződik a tervben, holott pl. a használati melegvíz előállítás napenergiával az év felében teljes mértékben biztosítható, de lakóépületekben éves viszonylatban is eléri az összes (jelenleg még szükségtelenül nagymértékű) energiafelhasználás legalább 10%-át. Korszerűsített rendszerek és kis energiaveszteségű épületek esetében ez az arány még magasabb is lehet.

Fűtéskorszerűsítések
A felújítások keretében a legkedvezőbb ráfordítással elsősorban és a legegyszerűbben a meglévő fűtési rendszerek – az esetek jelentős részében egyébként is indokolt – korszerűsítésével érhető el eredmény, ami takarékos vízellátás kialakításával és a hőveszteségek csökkentésével tovább fokozható. A zöldenergia használata meglévő, főleg többlakásos épületek esetében csak korlátozott mértékben tervezhető. Már meglévő földgázcsatlakozás esetén, a realitások figyelembevételével, jelenleg a gázfűtés hatékonyságának növelése lehet a helyes cél. A meglevő fűtések korszerűsítésével elérhető átlagosan 30-40%-os – esetenként ennél nagyobb – megtakarítás. Ez a megoldás teljes egészében hiányzik a tervből, úgy ítéljük meg, hogy az importfüggőség és a CO2-kibocsátás csökkentését épületgépész szakma szereplőinek munkaellátottságát és a munkahelyteremtést rövidtávon a legkisebb ráfordítással ez szolgálhatja.
A terv az otthonteremtés egyik célszámaként 120 kWó/m2 évi energiafelhasználást irányoz elő. Számunkra nem derül ki, hogy ez az összes primer energiára, vagy csak a fűtésre vonatkozik, de az sem, hogy új építésű épületre, vagy felújításra. Legvalószínűbbnek az tűnik, ha ez a hazai lakásállomány átlagos fűtési energiafelhasználásának öt éven belül elérendő célja. Ezen belül azonban, új építések esetében 60 kWó/m2 értéket tartunk előremutató célkitűzésnek.

Szakképzés
Egyetértünk a tervnek a szakoktatásra vonatkozó célkitűzéseivel, különösen a gyakorlati képzés arányának növelésével. Alátámasztjuk, hogy a szakmunkás képzés színvonala nem felel meg a mai követelményeknek, a szakiskolákból kikerülő szakemberek többségéből hiányzik a gyakorlati készség, de a szakmai hivatástudat is. Megjegyezzük, hogy a többször megváltoztatott szakmai oktatási rendszer nem hatékony, nem eredményes. Jelentős problémát okoz, hogy az épületgépészeti szakmák az Országos Képzési Jegyzéken belül a gépészeti szakmacsoportban kaptak helyet, amelynek következtében az épületgépészeti szakmák moduljai nem felelnek meg a szakma elméleti, gyakorlati valamint piaci követelményeinek. Szükséges a változtatás és javasoljuk, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően ennek végrehajtásába kerüljenek bevonásra az oktatási szakemberek mellett az épületgépész szakma gyakorlói is.

2010. augusztus 29.

 

Módosítás dátuma: 2010. október 07. csütörtök, 12:34